Kővárvidék, 1905 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1905-02-05 / 6. szám
1905. február hó 5. KŐVÁRVJDÉK 3 Eskfsdtszéki tárgyalások. 1905. évi február 20-án kezdődő esküdtszéki ülésszakra beidézett esküdtek névsora. Puskás Gyula czipész Szatmár, Nagy Béla földbirtokos Lázári, ifj. Markames Ignácz kereskedő Szatmár, Roóz Samu ügyvéd Nagykároly, Papp Béla ügyvéd Nagykároly. Géressi József szabó Szatmár, Szagulicz Gyula ispán Erdőd, Böszörményi Zsigmond földbirtokos Aranyosmegyes, Bányai Benő kereskedő Szatmár, Kajdi Zsigmond földbirtokos, Fehér- gyarmat, Groszman József földbirtokos Czenger, Simon kereskedő Nagykároly, idősb. Sipos János gazdálkodó Szatmár, Sugár Emil vendéglős • Nagykároly, Kolozsvári István csizmadia Szatmár, Szabó Sándor csizmadia Szatmár, Szabó Gusztáv kereskedő Szatmár, Jármi Antal földbirtokos Nagyhódos, Blau Dezső borkereskedő Bánya, Domahidy Viktor földbirtokos Angyalos, Kerekes László földbirtokos Szamosdob, üj. Németi Sándor iparos Nagykároly, Rozenberg Jakab bádogos Szatmár, Kun István vendéglős Nagykároly, Izsák Elemér földbirtokos Rozsály, Pusz János fakereskedő Szatmár, Uray Lajos föld- birtokos Tyúkod, Pinkóczi Sándor földbirtokos Botpalád, Lakos Imre nyug. postatiszt Nagybánya, Papp József gazdálkodó Szatmár. Póttagok : Kisújszállási Mihály gazdálkodó, Laki Lajos gazdálkodó, Klein Márton kereskedő, Jenei Lajos pék, Kandúr Gedeon tímár, Kollár Gyula kereskedő, Imri István csizmadia, Kun László pénztárnok, Léniák József mészáros, Komka Alajos pék. Figyelem. Az általánosan elösmert Osers és Bauer czégnek mai lapszámunkban megjelent hirdetésére ez utón is felhívjuk olvasó- közönségünk figyelmét. Öngyilkosságot követett el Fischer Gézáné, sülelmedi pályafelvigyázó felesége. Mig férje hivatalos teendőit végezte, forgópisztolylyal szivén lőtte magát. Oka ismeretlen. A magyar czimer mint ékítmény iparczikkeken. A kereskedelemügyi miniszter ur 61071 -VII. szám alatt kelt rendeletével kimondotta, hogy a magyar czimer használata iparczikkeken mint puszta ékítmény, minden vonatkozás nélkül az előállító személyére, vagy czégérei: nem tekinthető az 1883. XVIII. t.-cz. szerint minősülő külön miniszterelnöki engedély alá eső czimerhasználat- nak s a czimer ilyen használata, a fenti t.-cz. korlátozása alá nem vonható. Hogy azonban idegen áruk ily czimer-ékitménynyel ellátva, a magyar származás csalódását ne kelthessék, a miniszter ur kötelességévé tette az iparhatóságoknak azt, hogy a hol a magyar czimernek, vagy koronának ily ékitményszerü használatát tapasztalja, azon czikk származását kutatta s ameny- nyiben kiderült, hogy az illető czikk nem magyar származású, az 1884. XVII. t.-ez. 58. §-a szerinti kihágási eljárást indítsa meg a czimer vagy korona használói, illetve forgalomba hozói ellen. csatlós. Iluska is hallja, meg kell hallania; éppen most beszéli az öreg, ősz kulcsár, az édes apja. Hová lett a kiséret ? Hol maradt el ? — kérdi mindegyik, de senki sem tudja. Hogy rettegtek máskor a nagy ur elébe kerülni, s most mégis odatódul hozzá a vár összes népe. Feleség az urát, mátka vőlegényét, gyermek édesapját kéri tőle számon. Senki se fél tőle. Miért is félnének ? Szánakozó jáság ül most hatalmas urok ábrázatján. Az öreg várkulcsár szőke Iluskája még a kezét is megmeri fogni a nagyurnak. Úgy kérdi kétségbeejtő megsejtéssel: — Meghaltak ? — Meg. Ég, föld szakadása nem kelthetett volna nagyobb riadalmat, mint ez a rövidke, tompa válasz. Sirt, jajveszékelt férfi, asszony, gyerek. Velük sirt volna a marczona vezér is, ha nem szégyelte volna. Akadozott hangja, mikor belekezdett a gyászos újságba. Nem is csoda. Olyan csúnya volt az eset. Megfagytak a könnyek e szavakra minden szemben. - Dicstelen halállal! ... - mormogták tompán utána. Báthori Istvánnak rátévedt a szeme a kulcsár leányra; az sem sirt már, falfehéren kapaszkodott bele ősz, öreg apjának ellenség- csonkitott, remegő karjába. Száz halálnál mélyebb sebet ütött szivén a durva, könyörtelen szó: dicstelen halállal! . . . Megesett rajta a nagyur szive. Végigtörülte öklével izzadó homlokát, hebegett valaEgy darabka szalonnán kapott össze az apjá- j val Mécs Tódor. És hogy máskép elintézhetőnek nem tálálta az ügyet, baltát fogott és avval hagyta helyben az öreget. Az ügy a biróság elé került. Baleset érte a minap Weinberger Lipót ! nagysomkuti lakost, a Lord és Társa czég erdőkezelőjét. Az erdőbe hajtatott kifelé, amikor a szán a korillai utón az árokba borult, t Súlyos zuzódásokkal szállították lakására. Kereskedők s iparosok figyelmébe. A debreczeni kereskedelmi- s iparkamara jelenti, hogy a szigetkamarai és Marosujvárott kiszolgáltatandó, szódával denaturált iparsó árát 1905. évre már megállapította a pénzügyminiszter. Az árak az elmúlt évek áraival egyeznek, vagyis egy száz métermázsán aluli mennyiségben a tiszta iparsó ára 2 K 77 f; a tisztátalan iparsóé 2 K 37 f. Ez árakhoz métermázsánként 18 f szállítási költség is hozzá számítandó. A rongyszedés veszedelme. A belügyminiszter rendeletet intézett a vármegye törvényhatóságához, melyben kifejti, hogy a rongynak, J nyers bőröknek s egyéb hulladékoknak gyüj- ! tése valóságos melegágya a himlőnek, diíteri- j tisznek, vörhenynek és lépíenének. A miniszter j elrendeli, hogy a csont, rongy, nyersbőr és hulladékszedőknek a rendőrhatóság által kiállított és megbízhatóságukat igazoló bizonyítványt kell beszerezniük, nem árusíthatnak nyalánkságot s oly játékszereket (pl. sípot,) melyeket a gyermekek szájukba vesznek, ilyesmit ajándékba sem adhatnak. Végül megtiltja, hogy azon kereskedők, akik a hulladékok gvüjtétével foglalkoznak, játékszert, vagy nyalánkságot árusítsanak. Vásári zsebnaptár 1905. Húsipari és állatforgalmi évkönyv az egyes napokra eső vásárok pontos jegyzékével. Ingyen és bérmentve megküldik minden mészáros, hentes, állatkereskedő, nyersbőrkereskedő, zsiradék és csontkereskedő czimére, aki legalább félévre előfizet a Mészárosok és Hentesek Lapjára. Előfizetés félévre 6 kor. — Kiadóhivatal: Budapest, VII. kerület Erzsébet-körut 2. Gál Jenő (ezelőtt Lakos és Gál) okleveles mérnök. Elvállalja mindennemű mérnöki munkálatok végzését és építmények tervezését. Műszaki irodája Szatmáron, Batthyányi-utcza 1. szám alatt van. Anyakönyvi statisztika. Születtek január havában: Hirsch Menyhért takarékpénztári főkönyvelőnek „Izabella“ január 1.; Lázár Lajos fakereskedőnek „Jenő“ január 8.; Onye Simon napszámosnak „Anna“ (utólagosan anya- könyvéivé); Szilágyi Fernncz tímárnak „Piroska Mária“; január 18.; Boros Antal zenésznek „Rózsa“ január 12.; Stern Sámuel köszörűsnek „Regina“ január 17.; Dávid, Antal szobafestőnek „Ida“ január 26-án. — j mit, de aztán erős, érczes hangján imigyen folytatta:- Ne ijedjetek meg! Nem voltak ők gyávák. Hősi halált haltak ők. Száz csehet le- j öltek, mikorra elhulltak. Csak azért mondtam j halálukat dicstelennek, mert ezer cseh jutott I egyre-egyre. Farkas Gábor volt a küzdésben az I első, a halálban az utolsó. Nem szólt többet egy szót sem. Örült, i hogy befejezhette, nagyon terhére esett egyenes j lelkének a hazug szó. Oly jól esett neki Iluska szemének örömcsillogása. Érezte, hogy nem vétkezett, hanem jót cselekedett a hazugságával. Megkönnyebülve oszlott szerte hűséges várnépe. így már könnyebb elviselni az özvegységet, meg árvaságot. Jó szerencse még, hogy senki sem jött vele vissza, nem czáíolhat rá senki szavára. De azért a várur mindig sir aztán is az egyik szemével, amikor látja, mint kötik az j asszonyok koszorúba a sok szép virágot minden évben, halottak napjára, a hősök sh’jára. O j maga veszi át azokat s úgy küldi el, de nem i oda, ahová ők szánták, hanem egy másik, messze várának kisded kápolnájába. És örömébe mindig vegyül egy csepp üröm is, mikor elhallgatja, mily gyönyörű történeteket mesél az öreg kulcsár kis unokájának apja vitézi cselekedeteiről, hősi haláláról, a mikre nemcsak az apróságnak, de édesanyjának, a szőke Iluskának is megtelnek a szemei örömnek és búnak csillogó, ! gyémántos könynyével. Házasságot kötöttek: Bottlik Géza járási számvevő Székely Lujza Máriával január 9. Fried- mán Márkusz Sámuel szabó Kárpelesz Tildával január 24. Meghaltak: Pap Juliannának Mária nevű négy hónapos gyermeke tüdőlobban. Buty- tyán Iiia 74 éves földész, tüdőlobban, Dulf Péter 66 éves napszámos „béicsavarodásban“. Sárga Gyula 38 éves napszámos „fekélyek végtagokon“. Ursz Vazul 55 éves napszámos szívbajban. Drulla Agáphia 65 éves napszámos méhrákban és Zsurzse János 57 éves napszámos szivtágulatban. Piaczi árak az 1905. évi január hó 30-ild hetivásár alkalmával : Búza - (100 kgr.) - 20 K 90-20'95 Rozs — „ „ — 17 „--------17'10 Te ngeri „ „ — 19 „--------19'10 Za b ~ „ „ -13 „ --13'05 CSARNOK. fsak egy mosoly voll . . . Csupán egy barna lánykát láttam, Egy mosolyt váltott csak velem; Csak egy mosolyt, ..se mosoly óta, Majd, hogy magam sem ismerem! Csak egy mosoly volt, . . . s benne mégis A csengő édesen tűnt nekem: Lelkemben él azóta képe S szivem a gyötrő sejtelem! Csak egy mosoly volt ... a, hitetlen Rajongó hivő lett ime: Hitet nyert a szép barna lányka,, Ez uj Madonna képibe. Csak egy mosoly . . . s az álmod,óknak Álomvilága van velem: Majd. hol öröm fog el egészen Hol pedig fájó gyötrelem . . . m í\ kiközösített. Boldog ország volt az a földrész, a melyet a jó, áldásthozó szellemek laktak. De furcsa szellemek is voltak ezek. Nemcsak az emberek boldogitásában talált lelki örömet, hanem egymást is a legteljesebb szeretettel és gondozó figyelmességgel illették. Annál szokatlanabb ez nekünk, mert ha akad is közöttünk fehér holló, aki örömmel ad abból, amiből neki több jutott, annál kegyetlenebb szokott lenni öveivel. Sőt egyenesen úgy érzi, hogy az adakozás jótette felhatalmazza őt az ellenkezőre is. Amint emli- tém, itt ez sohasem történt. Csupa szív volt az egész szellemország csupa jóság és szeretet. Gyermek az öreggel versenyzett, hogy miként múlja felül a gondos előzékenységben. Már a vérükben volt. így lehetett csak boldog ország ez a Boldogország. Hanem hát a boldogság sem örök s egy- időben a jó szellemek is szomorodva konstatálták, hogy bizony immár vége az ő idyllikus életüknek. A nagy kavarodást pedig egy idegen szellem okozta. Csúf volt kimondhatatlanul s örökösen változatos, mint őszi időben a szél. (Azonban a szellemnők és szellemleányok versengve bolondultak érte. Valami varázserejének kellett lennie. — Végre is, nem tűrhetjük ezt soká, fakadtak ki a békés férfi szellemek. Valamit kell tenni. Ez az undorító csúfság legszentebbjeinket rabolja el tőlünk. Nincs kivétel, rajong érte ifjú, agg, minden nő s hatalmunk nincs ellenébe. Abban állapodtak meg, hogy országukból kiközösítik. A szeszélyes változatú undoknak tehát távoznia kellett. O fel sem vette. Egykedvűen örökké csúfosan váltakozó arczkifejtésekkel, eljött ide közénk emberek közé. Itt aztán még nagyobb sikereket ért el. Nemcsak a mindenkoru nők fogadták hódolattal, meghódította a férfiakat is.
