Kővárvidék, 1905 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1905-04-02 / 14. szám
4 KŐVÁRVIDÉK 1905. április hó 2. Csemetelopás. Melcs Miklós somkutpatakai lakos szőlőjéből 46 drb oltott alma- és körte- csemetefát loptak el Varga Gyuri, Varga Sándor és Lakatos Tódor czigányok. A lopott csemetéket a tolvajok Sirókai Kálmán és Delbács János nagysomkuti lakosoknak adták el. Az ügy a bíróság elé került. Pályázat tanulmány-utazási ösztöndíjakra. A debreczeni kereskedelmi és iparkamara pályázatott hirdet egy 800 (hatszáz) koronás és négy egyenkint 300 (háromszáz) koronás tanulmányutazási ösztöndíjra. A 600 koronás ösztöndíjat a kereskedelemügyi miniszter ur adományozza, a 300 koronásokat pedig saját pénztára terhére a kamara. A 600 koronás állami ösztöndíjnál feltétlenül igazolandó, "hogy a pályázó katonai kötelezettségének eleget tett s megjelölendő, hogy vajon biztosítva van-e előre is egy megfelelő külföldi gyárban vagy műhelyben való alkalmaztatás, esetleg valamely külföldi szakiskolába való felvétel. A pályázónak (kiskorúaknál a szülőknek) kötelezettséget kell vállalni az iránt, hogy az ösztöndíj külömbeni visszafizetésének terhe alatt vissza fog térni hazájába és szerzett ismereteit itthon fogja értékesíteni. Ez ösztöndíjak elnyeréséért pályázhatnak oly törekvő és jó előképzettségű iparos vagy kereskedő ifjak, kik a debreczeni kamara kerületében (Hajdú, Bereg, Jásznagykunszolnok, Máramaros, Szabolcs, Szatmár és Ugocsa vármegyék területén) illetőséggel biró iparosoknak, kereskedőknek vagy más foglalkozású egyéneknek ipari pályán élő gyermekei avagy másodsorban, akik bár idegen illetőségűek, de tanonczkiképezteté- süket a kamara területén nyerték s szakbavágó segédi foglalkozásban itt legalább három évet töltöttek. A felsőbb szakiskolákat végzett ifjak előnyben részesülnek. Az ösztöndíj czélja az, ■ hogy az arra érdemesített törekvő ifjaknak megkönnyítse a kamara a szakmájukban való magasabb kiképeztetést s e czélból gyámolitsa őket külföldi műhelyek, ipartelepek, vagy kereskedelmi vállalatok felkeresésében s ott leendő gyakorlati alkalmaztatás elnyerésében. Akik az ösztöndíjra pályáznak, igazolni tartoznak azt, hogy az általános feltételeknek megfelelnek, tehát családi és illetőségi viszonyaikat, szülőik vagyoni helyzetét, előképzettségüket és nyelv- ismereteiket, erkölcsi magaviseletüket tartoznak bemutatni tanoncz-bizonyitványukat és munkakönyvüket s általában mindazon okmányaikat, melyekkel eddigi tanulmányaikat és sikereiket igazolni tudják. Tartoznak továbbá leírni azt a tervet és azt a czélt, amelynek kivitelére az ösztöndíjat kérik, tehát utazásuk tervét, időtartamát és tanulmányszerzésüknek egyéb kilátásba vett körülményeit. Akik pusztán a 600 koronás állami ösztöndíjra pályáznak, ezt kérvényükben határozottan megjelöljék. A pályázati kérvények május 15-ig nyújtandók be. A bikszádi vasút építése. A szatmár-bikszádi vasút megkezdődött és nagy szorgalommal közeledik megvalósulása felé. A kisajátítások, a vasút vonalra nézve Batiz község kivételével mind letárgyaltattak, eme községnél azonban bírói eljárás lesz foganatban teendő, mindazonáltal az építkezés ez év nyarán befejezve lesz s a vasút átadatik rendeltetésének. Hozzájárulás. Sok mulatságos apróságot jegyeztek föl boldogult Meszlényi Gyula püspökről, ki kedves humoráról is nevezetes férfiú volt. Egy esetben a komáromi híveket Meszlényi vezette Simor esztergomi herczegprimáshoz, iskola szervezése czéljából. Simor szívesen ígért meg mindent ha valamivel — pl. a belső fölszerelésekkel — a hívek is hozzá járulnak. Azonban a hívek anyagi körülményei az ilyen hozzá járulást nem tették lehetővé, Meszlényi kijelentette, hogy az el nem maradható, legszükségesebb kellékről bőséggel fognak gondoskodni a szülők megtöltik az iskolát gyermekkel . . . Simor mosolygott. Az iskola meglett. Gyakorlati eljárás. Versec, Fehértemplom s mondhatni az ország egy nagyrésze igazán bámulatos módon mutatnak példát a házak eleje és végeihez ültetett szőlőlugasokkal. Egész őszre, egész télre való szőlőt, bármily nagy család részére házaik falán termesztik meg, hol az hidegtől és jégtől is mentve van. Ezen eljárás most az egész országban megindult s minden vidék rohamosan követi a jó példát. De minthogy ehez nem mindenik szőlőíaj alkalmas, felhívjuk olvasóink figyelmét mai számunk hirdetési rovatában ábrán is bemátatott „Szőlőlugast ültessünk minden ház mellé“ czimü hirdetésünkre. Borzalmas gyilkosság. Borzalmas gyilkosság történt az Oláhláposbánya melletti Kupsafalván. F. hó 24-én, szombatra virradó éjjel ismeretlen egyének betörtek Kupsa g. kath. pap lakóházába s a külön szobában alvó papnét hatalmas husángokkal megtámadták. Az álarczos emberektől a papné halálra ijedve segítségért kiáltozott, mire a szomszéd szobából berohant Kupsa lelkész. Ekkorra azonban a papnét oly erősen megütötték, hogy keze eltörött. Mikor a pap a szobába rohant, a rablók neki estek s arczára oly súlyos ütést mértek, hogy fogai egyszerre kihullottak, ő maga pedig eszméletlenül esett össze. A papnénak ezalatt sikerült kimenekülnie s az ablakon kiugorva, nagy zajt ütött, de a késő éjben csak nagy sokára hallották meg segélykiáltásait. Ezalatt az elvetemült emberek észrevéve, hogy a pap még él, homlokát kezdték ütni, majd összehányva a szobát, 6 korona pénzt magukhoz véve, elillantak. Mire segítség érkezett, már csak hült helyük volt. Kupsa lelkész iszonyatos sebeivel még hajnali négy óráig élt, akkor kiszenvedett, de eszméletét egy pillanatra sem nyerte vissza. A borzalmas gyilkosság nagy pánikot keltett az egész faluban s a csendőrség a legszélesebb körű nyomozást indította meg a gyilkosok kézrekeritésére. A lelkészné a nagy ijedtségtől semmi felvilágosítást sem tud adni, csak annyit, hogy a gyilkosok úri ruhába voltak öltözve. Kupsa lelkész fia : dr. Kupsa Viktor, ki az 1901-iki válastázsok alkalmával képviselőjelölt is volt, csak nemrégiben halt meg az őrültek házában. A lelkészné iránt, ki egészen összeroskadt a súlyos csapások terhe alatt, általános a részvét. Azt hiszik, hogy a gyilkosság bosszú műve s a hat korona elrablása is csak a vizsgálat félrevezetése czéljából történt. Figyelem. Az általánosan elösmert Osesr és Bauer czégnek mai lapszámunkban megjelent hirdetésére ez utón is felhívjuk olvasó- közönségünk figyelmét. Munkabér helyett leforrázva. A napokban törtönt meg Grósz Jeremiás szabó segéddel hogy a midőn munkaadójától Berger Adolf szabótól munka bérének kifizetését követelte, munkaadója egy fazék forró vízzel leöntötte a ki a szenvedett súlyos égési sebei gyógykezeltetése végett kénytelen volt magát a kórházba felvétetni. Súlyos testi sértésért munkaadóját a bírósághoz följelentette. Lólopás. Lábos Mihály nagyilondai lakos kárára f. hó 29-én éjjel 2 lovát és szekerét ellopták. Az eddigi nyomozás szerint a lopást Varga Gyuri pászányia és Varga János itteni czigányok követték el. A nyomozást a helybeli és nagyilondai csendőrség a legnagyobb erély- lyel folytatják. Anyakönyvi statisztika 1905. márczius havában. Születtek: Kriszte János napszámosnak márczius 10. (halva született); Feldmán Ignátz kereskedőnek márczius 9.; Rózsa; Nagy József kórházi ápolónak márczius 11. József; Süveges Ignátz iskolaszolgának márczius 9., Terézia Jolán; Sehlanger József asztalosnak márczius 15., Etel; özv. Pintye Eleknének márczius 21. (halva született). — Házasságot kötöttek: Kalauz György mezőgazdasági cseiéd Blága Mariskával; Halpert Ármin talmud tanuló Keller Zsenivel; Vancza Péter kisbirtokos Vancza Herminával. - Meghaltak: özv. Herskovits Salamonná szül. Ráth Ráchel 86 éves magánzó, végelgyengülésben, márczius 1.; Beibe János 79 éves, nyug. kir. aljbiró, végelgyengülésben, márczius 2.; Kriszte János napszámosnak gyermeke (halvaszületett) márczius 10.; Birle Ignátzné szül. Pap Emilia 45 éves, kir. jbirósági Írnok neje, gerinczhártya- lobban, márczius 11.; Barbur János 22 éves, cseléd, Croupos tüdőgyuladásban, márczius 13.; Lingvai Tamás járási csendőrőrmesternek Jenő hat hónapos gyermeke, márczius 17., gyomor- bélhurutban; Durus Sándor 18 éves, tanító képezdei tanuló, agyhártyalobban, márczius 17.; özv. Pintye Eleknének (halva született gyermeke) márczius 21.; Butyán Vazul 80 éves, kisbirtokos, végelgyengülés, márczius 27.; Buda Mihály kisbirtokos, 85 éves, végelgyengülés, márczius 29.; Pap János (Juon) 76 éves, kisbirtokos végelgyengülés, márczius 29. Gál Jenő (ezelőtt Lakos és Gál) okleveles mérnök. Elvállalja mindennemű mérnöki munkálatok végzését és építmények tervezését. Műszaki irdája Szatmáron, Batthyányi - utcza 1. szám alatt van. Piaczi árak az 1905. évi márczius hó 27-iki hetivásár alkalmával : Búza - (100 kgr.) - 18 K 40-18'50 Rozs — „ „ — 16 „ 80-17.00 Tengeri „ „ - 18 „ 20-18’30 Zab - „ „ - 14 „ 00-14-05 Paszuly „ „ — 28 „ 00—28'20 KÖZIGAZGATÁS. A községi képviselőtestület f. évi márczius hó 26-án tartott rendes tavaszi közgyűlésén a pénztári számadásokon kívül tárgyalás alá kerültek még a következő tárgyak : 1. A különféle bizottságok választása, megválasztattak : Kórházi bizottság tagjai lettek gróf Teleki Sándor, Mán Lajos, Hirsch Náthán, Frankovits Mór, Sándor Vilmos, dr. Olsavszky Gyula, Nyúlván Miklós és Buttyán Péter. Számadás vizsgáló bizottság tagjaiul megválasztattak gróf Teleki Sándor, Mán Lajos, Veszprémy Sándor, Goldstein József, Hirsch Náthán, Frankovits Mór és Veress József. Költségelőirányzat előkészítő bizottság jagjai lettek: gróf Teleki Sándor, Mán Lajos, Nyilván Miklós, Szerb János, Hirsch Náthán. Ecker Béni és Buttyán Péter. Községi vagyonleltár hitelesítő bizottság tagjai lettek : Mán Lajos és Frankovits Mór. Pénztárvizsgáló bizottság tagjai lettek: Mán Lajos, Veszprémy Sándor és Frankovits Mór. Ismeretlen tartozkodásu hadkötelesek puhatoló bizottság tagjai lettek: Pap Ilia a Kosztán, Spitz Ábrahám, Hirsch Móricz és Vojth Bogdán. Építészeti, szépészeti bizottság tagjai lettek: gróf Teleki Sándor, Mán Lajos, Sándor Vilmos, Hirsch Náthán, Goldstein József, dr. Olsavszky Viktor, dr. Goldstein Ármin, dr. Olsavszky Gyula és Ecker Béni. 2. A községi elöljáróság indítványára felhívta a tűzoltó parancsnokságot, — tekintettel a tavaszi száraz és szellős időkre — hogy a tüzoltószerek rendbenhozatala és a tűzoltó egylet újbóli szervezkedése iránt intézkedjen. 3. A község tulajdonát képező 5 darab .,Albina“ bank részvényeinek eladása tárgyában tartandó közgyűlés határnapjául az 1886. évi XXII. t.-cz. 110. §-a értelmében f. évi április hó 30. napját tűzte ki, 4. Vojth Bogodán nagysomkuti lakos kérvényére a „korcsma hely“ eladása tárgyában tartandó közgyűlés határnapjául az 1886. évi XXII. t.-cz. 110. §-a értelmében f. évi április hó 30-ik napját tűzte ki. 5. A községi földek haszonbérbe adása tárgyában megtartott árverést jóváhagyta a képviselőtestület. KÖZGAZDASÁG. Műszaki iskola.*) (H.) Egy nemzet nagyságának, jólétének alapját képezi a különböző gazdasági ágak arányos, összhangzatos kifejlődése. Olyan állam, melynek exisztentiája akár tisztán mezőgazdaságra, akár tisztán iparra, avagy kereskedelemre van alapítva, elérheti egy bizonyos fokát a virágzásnak, de magában hordja a bomlás csiráit. A régi feniciaiak, Karthago, Velencze példája bizonyítja, mily rövid életű egy tisztán kereskedő állam. A közgazdaság tudománya rég eldöntötte, hogy a mezőgazdaság egyoldalú kultusza szükségképp a föld kiélésére vezet s a nép vagyoni romlását és degenerálását idézi elő ; a mai kor történelme igazolja, hogy tisztán mondjuk, tulnyomólag ipari foglalkozást űző nép és folytonos belső villongások által gyöngül, visszafejlődik. Mig ellenben azok a népek, melyeknél az egyes gazdasági ágak harmonikusan fejlődnek, úgy az anyagi, mint a szellemi jólét magas fokára emelkedtek s biztos lépésekkel haladnak a tökéletesedés felé. íme az uj kor ifjú államóriásai, az egyesült, az Egyesült Államok és Németország mily szép példáját nyújtják ezen igazságnak. Virágzó mezőgazdaság mellett hatal*) Ezen mély körüllátással Írott czikk „Műszaki Lap“ egyik számában megjelent. Közöljük mindazonáltal, mert tartalma a mai közgazdasági és társadalmi hangulatnak legjobban megfelel.
