Kővárvidék, 1905 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1905-02-12 / 7. szám
4 KŐ VÁR VIDÉK 1905. február hó 12. S a rab madár bus szivébe Élet, öröm szállt be véle. Vig nótába fogott akkor, Mint a milyent párja dalol . . . De ha elszállt a madárka Kinos sétség jobban bántja. Kis szivét a vágy égeti Elrepülni! . . . szabad lenni! . . . S behunyt szemmel hányszor készült S rostélyba szállt s visszaszédült! * Fehér arcú halvány lányka Volt a kis madár gazdája. Ő eteti, 5 itatja Dalát lesi, dalát csalja. Egy napon a halvány lányka Halva lelt a madárkára. Szárnya készen repülésre, Fennakadva rostélyszélbe . . . Kézbe fogta, el-elnézte Könnye hullt a hideg testre Fuldokolva csókolgatta S sírva szólal rózsás ajka. Kicsi madár, pici párom, Iyen lesz az én halálom! Szabad párom nekem is van Tele szívvel, tele dallal! Elrepülnék én is vele, Ha a rostély is engedne. Jobb a módom s ez az átkom Nagyon szegény az én párom ! S vig vagyok, vígnak kell lenni, Gyászom szivembe temetni . . . Láthatatlan szörnyű gátom Lesz majd, szinte, a halálom! . . . * * * Gazdag bankár bálját tartja . . . Közötte fény ezer pompa . . . És hajlongó, vidám sereg, Mind-mind kaczag, mind enyeleg. A zene szól . . . kar-kart ölel Es minden ajk mosolyt ölt fel, Csak egyen ül a bu, ború . . . A bankár lány oly szomorú! . . . . . . Halvány arca még halványabb! S hogy feltűnt a jó apának Lányát rejtve félre vonja, Becézgeti, csókolgatja:- Mindenségem, kis virágom, Szótlan madár díszes ágon! A vén fának az enyhe szél A levéllel el-elbeszél, Mért nem mondod te is nekem, Mi bánt ? mi fáj ? kicsi szivem! Merőn néz a lány atyjára Ellágyul a lágy szavára S már ott tart, hogy mindent el mond, De csak nem szól, jobbat gondolt. Atyja szive jég . . . s felolvadt. De hogyha szól újra ott tart. Mertha titkát is kitárja, Jég lesz annak hallatára. Hallgat . . . s hull a könnye árja S rá-ránéz a kalitkára . . . Az elárvult kalitkára . . . S aranyból szőtt rostélyára . . . W Mese. Nagy Oroszországban, ahol most a békének hire-hamva sincs, de a forradalom van kitörőben: egyszer régen, nagyon régen, amikor még békések voltak az állapotok — élt egy herczeg. Ez a herczeg arról volt nevezetes, hogy mindennek, ami vele, vagy körülötte történt, az okát kutatta. És addig nem nyugodott, mig meg nem találta. Egyszer — ebéd után — szivarra gyújtott és hanyatt fekve gondolatokba mélyedt. A levegőben finom szivarjából gyönyörű füstkarikák szállongtak. Talán ezek vezették gondolat- világát arra, hogy a dohányzásról gondolkozzék. Végre annak okát szerette volna tudni: miért dohányoznak az emberek? Keleti fejedelemke példájára elhatározta, hogy megkérdi az emberektől a rejtély nyitját. Legjobb barátján kezdte, aki, mellesleg emlitve, nagy evő volt. „Kedves l barátom mondd: mért dohányzol? - Hja, nincs jobb, amint bizonnyal magad is tudod, mint ebéd után egy szivart színi az emésztés elősegítése czéljából. — E szerint az emésztés elősegítése czéljából - gondolta a herczeg, - én a magam részéről ugyan mit sem vettem észre. Másnap elutazott a herczeg. Az országúton j egy öreg embert látott meg, aki egy meglehetős j rozoga hegedűn játszott, emelett rövid pipájából | pipázott. Megállította kocsiját és megkérdezte az üreget: — Mondja csak, miért dohányozik? — Hja, jó uram, ma még semmit sem ettem és ha dohány izét érzem a számban, kevésbbé érzem az éhséget. A herczeget bámulatba ejtette i e felelet. Az egyik azért szi, hogy jobban j emészthessen, a másik, hogy éhségét csillapítsa. | Ugyanazon este későn ért a herczeg ama vendéglőbe, a melyben éjjeli szállását megrendelte volt. A tulajdonos maga maradt fenn, hogy a herczeget fogadhassa. Az előcsarnokban járkált fel és alá és kedélyesen szivogatta egyik szivarját a másik után. Egyszerre berobogott a herczeg kocsija és a vendéglősnek alig maradt ideje, hogy a szivarját a hamutartóba dobja és a herczeg elé siessen. A herczeg azonban észrevette, hogy a vendéglős dohányzott és megkérdezte : Kedves uram, mondja meg őszintén, miért dohányoz ön? - Megkövetem, fenség, de én már nem tudnék máskép élni. Megakartam fenségedet várni. Minthogy azonban nem szoktam meg a késői fenmaradást, csakis a dohányzással tudom az álmosságot leküzdeni. A herczeg nevetett. — Ez hát az álmosságot űzi el a dohányzással — mondotta magában. Másnap egy török pasánál volt a herczeg hivatalos. Étkezés után, mint ahogy szokásos, tsibukot és czigarettát kínáltak mindenkinek a szolgák. A herczeg észre vette, hogy a pasa feltűnően sokat szi, és minthogy a pasával magával meg nem tudta magát értetni, a tolmácsnál [ kérdezősködött ennek oka felől. Ez azt a feleletet adta, hogy a pasának sokat kell dohányoznia, máskülönben nem tudna elaludni. Ekkor felhagyott kutatásával és azt gondolta: ha az egyik azért dohányoz, hogy ne aludjék, a másik azért, hogy aludjék, akkor a dohányzásnak mindenre feltétlenül előnyösnek kell lennie és egész életén tovább dohányzott, anélkül, hogy ' egy perczig is gondolkodott volna oka felől. Közigazgatás. Apaállatok megvizsgálása. Járásunk főszolgabirája az apaállatok megvizsgálására vonatkozólag a helyet és időt a következőkben határozta meg: Nagy somiadon, a vármegyeház udvarán február 20-án délelőtt 10 órakor vizsgálat alá kerülnek: Nagysomkutnagyközség, törökfalvi, csolti, sárosmagyar- berkeszi, jederi és nagynyiresi körjegyzőségekhez tartozó községekben levő apaállatok. Február 21-én délelőtt 9 órakor Hagymásláposon a körjegyzői hivatal udvarán a hagymásíáposi körjegyzőséghez tartozó községekben levő apaállatok. Ugyanaznap délelőtt 11 órakor a kövár- hosszufalusi és pribékfalvi körjegyzőségek területén levők. Február 22-én délelőtt 10 órakor Költő községben a szakálásfalvi és kovási körjegyzőségek területen levő apaállatok. A vizsgálatra minden egyes köz- tenyésztésre szánt apaállat, legyen az akár községi, akár magántulajdon, eíővezetendő, j mert tenyészigazolvány nélkül apaállatot köztenyésztésre használni tilos és az ily j kihágás szigorú büntetés alá esik. Ez utón is figyelmeztetni kívánjuk az : apaállatot tartókat, hogy azokat e vizsgálatra vezessék elő, mert később a járási j mezőgazdasági bizottság nem fog vizsgálatot tartani. Meghívó. A Koumdéki Takarékpénztár Részi-társaság ex évi rendes közgyűlését 1905. évi márczius hó 5-én, délelőtt 11 órakor tartja meg Nagysomkutan saját helyiségében, melyre a t. részvényesek ezennel meghivatnak. A közgyűlés tárgyai i 1. A jegyzőkönyv hitelesítésére két részvényes megválasztása. 2. Az igazgatóság és felügyelő bizottság évi jelentése a lefolyt 1904. évről. 3. A zármerleg megállapitása, a felmentvény megadása és határozathozatal a nyeremény felosztása tárgyában. 4. Két igazgatósági tag megválasztása. 5. az igazgatósági és felügyelő bizottsági tagok, valamint a tisztviselők fizetésének a megállapitása. 6. Igazgatósági javaslatok és előterjesztések, valamint a kellő időben beadott indítványok tárgyalása. Nagysomkut, 1905. február 6-án. Az igazgatóság. Jegyzet. Közgyűlésen az alapszabályok 20. §-a értelmében csak azon részvényes gyakorolhat szavazati fogot, ki a társaság részvénykönyvében 1904. deczember 31-ig, mint részvényes bejegyezve volt. A meghatalmazás a pénztárnál leteendő. A mérleg és a jelentések a kér. törv. 198. §-a értelmében a közgyűlést megelőző 8 napon át az intézet helyiségében az üzleti órák alatt megtekinthetők. Egészen ingyen zománcozott edényt nem kapnak sehol, de 6 főzőlábost és 6 főzőfazekat különféle nagyságban 12 darabot 1 forint 75 krajczárért én szállíthatok. Ingyen csomagolás utánvétel mellett. A többi tárgyak feltűnő olcsó árban. Árjegyzéket ingyen és bérmentve küldök. KOHN, fiYÁRIRAKTÁROS Budapest, VI. kerület, Csengery-utcza 51. sz. Me vegyen senki hangszert, mig REMÉNYI MIHÁLY műhangszerész cs. és kir. szabadalom tulajdonos, a Magyar Királyi Zeneakadémia szállítója 315 ábrával ellátott legújabb képes árjegyzékét át nem ol- vasta, mely ingyen és bérmentve küldetik Budapestről, VI., Király-utca 44. II. A. legliirese'bto k ia « H s SÍ otogepek házi és ipari célra I síyriai kötőgépgyár magyar képviselete BUDAPEST, VII., ERZ5ÉBET-KÖRUT 23. Részletfizetésre is Ittipiiató. Árjegyzék ingyen és bérmentve. VARRÓGÉPEK ÉS KERÉKPÁROK RAKTARA. FOOL JÓZSEF LAJOS.
