Kővárvidék, 1905 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1905-12-24 / 52. szám

4 KOVARVIDEK 1905. deczember 24. Csont, vagy mirigy genyben (scrofula) szenvedő gyermeketeket pedig mindig tiszta kötéssel küldjétek nem csak iskolába, de bár­hová . . . S ha tapasztalják, hogy gyermekük erősen meg van hülve, tartsák otthon, mig köhögésük lecsillapul; mert e betegséget ilyen állapotban nagyon könnyen meg lehet kapni . . . Ne tűrjétek soha, hogy télen hideg vizet igyanak ; szomjukat hóval, vagy jéggel oltsák ... A bacillusok legjobb pusztítója a napfény (különösen a déli). Legyünk azért azon, hogy ez lakásunkban mentői nagyobb terjedelemben s mentői több ideig legyen. Mivel a fertőző csirák a porra tapadva, azokkal jutnak a levegőbe - onnan tüdőnkbe, a poros levegőjű szobát ne türjük! Takarítsunk minél többször. A seprést is úgy végezzük, hogy minél kevesebb por verődjek. Jó, seprés előtt meg- nedvesitett fürészporral a padlót behinteni, hogy a fürészpor össze-seprése alkalmával, a padló minden részéről a porszemeket összeszedje. A fürészport azután égessük el . . . Takarításkor el ne felejtsük az ablakot s az ajtót kinyitni! Ölője a bacilusoknak még a mész is. Azért lakásunkat minden évben legalább is kétszer okvetlenül meszeljük ki. Táplálkozzunk jól, mert a rossz táplálék csak elősegíti e betegséget. A szeszes italok élvezőit, a dohányzókat is fenyegeti e betegség. Szeretném, ha a szülők mielőtt iparos pályára adnák gyermekeiket, — ki kérnék az orvos tanácsát. Mert bizony sok olyan ember, kinek egy csepp hajlandósága sem volt a tüdő­vészre, - a nem neki való foglalkozás miatt tüdő­vészes lett . . . E betegséget most már gyógyítják, ha mindjárt orvoshoz fordulnak a mikor gyengébb forróság, bágyadtság, munkához való kedvet­lenség, sápadtság, a test-súly fogyása, gyenge, de makacs tartós köhögés jelentkezik . . . . E kór még az állatok között is előfordul. Tejökön, húsúkon nem lehet mindjárt észrevenni . . . Azért jó a tejet forralva, a húst pedig jól kisütve, vagy főzve ennünk . . . Harcra hát! A tüdővész elleni harcra. Vagy még mindig csak összedugott kéz­zel akarjuk nézni iszonyú pusztításait ? . . . Olvassuk csak: Az 1899. évben 73.323. „ 1900. „ 72.467. „ 1901. „ 70.731. „ 1902. „ 64.324. „ 1903. „ 65.724. embert ragadt ki az élők sorából . . . Félre a közönnyel! Lássunk a harchoz . . . Küzdjünk a tüdővész elten! Sz. Gy. Levél a szerkesztőhöz. Tekintetes Szerkesztő Ur! Becses lapjának múlt heti számában a „Színházunk“ címen közlemény jelent meg, mely kritika tárgyává teszi az igaz­gatóság működését. Örvendünk, hogy kri­tikus ur több kifogásolni valót nem ta­lált, mint annyit, s szeretetreméltó, hogy ezt is csupán a hölgyközönséggel szem­ben való köteles udvariasságból terelte ódiumként a mi személyünkre, hogy a t. bérlők helyei nincsenek kellőleg megje­lölve. Hát kérem én tárgyilagos kívánok lenni s méltóztassék megengedni, hogy éppen ez okból némi megjegyzéssel éljek. A színházi helyiségben 15 szék helyezhető el egy sorban; ha már most 30 — 35 bérlő jelenik meg esténként a színházban, kérdem, mikép helyezne el kritikus ur 30—35 személyt s még ezen­kívül a szelvénybérletekből 40 — 50 sze­mélyre felszaporodó s nagyobbára höl­gyekből álló közönséget az első sorban akként, hogy mindnyájan meg legyenek elégedve s mindenki a neki kellemes környezethez jusson. Szíveskednék nekem talán arra is elfogadható feleletet adni, hogy miért idegenkedik a helybeli publi­kum attól, hogy a második sorban fog­laljon helyet?*) Hiszen a bábeli zavar éppen abból keletkezett, hogy még azok is az első sorban akartak ülni, a kik jegyeiket este váltották a pénztárnál. Egyébként igyekezni fogunk, hogy a t. bérlőközönség jogait kellően meg­védelmezzük. Midőn szívességét, hogy b. lapjában ezen pár igénytelen sornak helyt adni méltóztatott, megköszönjük, maradtam: N.-Somkuton, 1905. dec. 17-én. Gáspár Jenő színházi titkár. *) Azt mi is nagyon szeretnők tudni. Szerk. Az első karácsony. Az első karácsonyfád, kis fiám, Kinyílt e bágyadt, téli alkonyon — Tapsolj neki; az óra elsuhant S holnaj) a fa már ócska, czifra lom. Tapsolj neki; itt minden a tied, A czifra játék, az aranydió — Ringassa el tudatlan kis szived Szép aranyszárnyán az illúzió . . . Csillogó, édes álmokat aludj, Hiszen a sok kincs arany füst csupán. És nincs a földön semmi, sohse úgy, Hogy ne csalódjunk egy szép est után. Holnap majd te is csodálni fogod, Hogy miért sivár karácsony esti fád? Az aranydió mért olyan kopott S a gyertya fényét mért nem hinti rád ? Holnap játékod magad széttöröd; Kedves bábud otrombán szertehull — Holnap kevesebb lesz az örömöd; Óh, igy lesz fiam, múlhatatlanul. Holnap. .. De nem, nem! Karácsony este van Rád mosolyg a sok aranydió. ... Tapsolj neki gond nélkül, kis fiam, Ne lásd, hogy mindez csak illúzió ... L. HÍREK. Deczember 23. Lapunk t. munkatársainak és ol­vasóinak boldog ünneplést kívánunk. Személyi hirek. Gróf Teleki Domokos és neje szül. Gróf Teleki Edinne, Székely Sándor nyíregyházi kir. törvényszéki biró, Sommer Heinrich cs. és kir. főhadnagy a karácsonyi ünnepre községünkbe érkeztek. Kinevezés. A Somkutpataki állami elemi iskola gondnoksági elnökévé — Szatmárvármegye főispánja — Eötvös Róbert tb. főszolgabírót, alelnöknek Veress Józsefet, a helybeli állami iskola igazgatóját, tagokul Kirlig Gábor somkut- pataki gör. keleti lelkészt, Hotye László és Petrus György somkutpataki lakosokat nevezte ki. Pályázat aljegyzői állásra. A szinérváraljai járás főszolgabirája a remetemezői aljegyzői állásra pályázatot hirdet. Pályázati kérvények 1906. január 16-áig nyújtandók be. A választás január 18-án, d. e. 1Ö órakor lesz. Varmegyei közgyűlés. Ilosvay Aladár alispán helyettes főjegyző e hó 28-ának d. e. 10 és '/2 órára rendkívüli közgyűlésre hívta össze a törvényhatósági bizottság tagjait. Tárgyai ugyan­azok, melyek az e hó 14-ére összehívott köz­gyűlésre kitűzve voltak. Vasárnapi munkaszünet. A m. kir. keres­kedelmi és belügyminiszter megengedte, hogy a f. évi december 24-ére és 31-ére eső két vasárnapon az ipari és kereskedelmi árusítás, illetőleg adás-vevés kivételesen d. u. 5 óráig, a borbély és fodrász munka pedig kivételesen az egész napon át végezhető legyen. Színházunk. A községünkben működő Asz­talos V. Sándor színtársulata — mondhatjuk — a közönség teljes megelégedésére működik és mint tapasztaljuk, 1—2 előadást leszámítva, olyan pártfogásba is részesül, a minőben rrteg alig részesült nálunk társulat. A múlt heti mű­sor a következő volt: 3-ik előadásnak (szom­baton) láttuk ,,Bob Herceg“-et. A címszerep A. Boross Mariskára volt osztva, ki sikkes já­tékával, mozgásával, táncával egész este na­gyon sok színpadi ügyességet csillogtatott s a színpadi hatás eszközeinek teljes ismeretet árulta el és nincs, a ki azt mondaná, hogy nem volt kedves. Sok ügyességet találtunk meg Kövessy Jolánnak „Victoria hercegnő“ szerepében es Bányai Jánosnak „Hopmester“ szerepében. Negyedik előadásnak (vasárnap) adtak a „Ci­gányt." Itt különösen kitűntek „Zsiga cigány“ szereplője Asztalos Sándor, „Rózsi“ szereplője A. Boross Mariska, „Márton gazda“ szereplője Lázár Márton, „Gyuri“ szereplője Feleki Gá­bor, „Peti“ szereplője Diószegiig Sándor. Ötö­dik. (Hétfőn.) A Drótos Tót került színre. Ha­todik. (Kedden.) „A szaharai Konzul“ került színre. Hetedik. (Szerdán.) A „Doktor ur.“ Nyolcadik. (Csütörtökön.) „Aranyvirág.“ A „Drótos Tót“-han általános tetszést arattak A. Boross Mariska, Bárdi Mariska, Gáspár Jenő és Földváry Kornél. Különösen nagyon snájdig volt A. Boross Mariska katona ruhában. Hor- xáth Margit és Bodán Margit mint önkéntesek. Földváry Kornél nagyon fess huszár volt, úgy hogy sok huszár irigyelhette tőle megtermett- ségét a huszár egyenruha viselésére. A Doktor ur citnü darabban „Puzsér“ szerepét kitünően adta Lázár Márton, a rendőrfogalmazó szere­pét pedig Gáspár Jenő. Az „Ügyvéd nővére“ szereplője Makay íren ügyesen adta a naiv szerepet. Általában veve a társulat egy igen jól alakult társulat és méltán megérdemli a közönség pártfogását. A kire az Isten áldását kéri minden szegény. Mindnyájan ismerjük Eötvös Róbertné úrnő készségét a szegények és elhagyatottak részére való gyűjtésnél. Tudjuk azt is, hogy megje­lenése, megszokott kedvessége kizárja, hogy a szegények részére való gyűjtése a legnagyobb eredményt el ne érje. Ezen körülményt újabban beigazolta Eötvös Róbertné úrnő a napokban, a midőn Mazurek Margit kisasszony, h. óvónő­vel - fáradságot nem kiméivé — indult meg, hogy a helybeli allami óvoda gyermekeinek ka­rácsonyfájára gyűjtsön es rövid idő alatt 132 A hires Angyal készítmények: Angyal Angyal-köszvényszesz (egy üveg elhasználása után biztos hatás) üvegje kor. - Angyal-kenőcs (bőrviszketeg, bőrkiütés ellen) tégelye 3 kor. — Angyal-fagyszesz (fagydaganatok ellen) üvegje 1 kor. Számtalan hálalevél. — Raktár Ausztria-Magyarország részére az egyedüli készítő: eryógfyszieir'tójr, Hatvanban. - Postai szétküldés napontaI

Next

/
Oldalképek
Tartalom