Kővárvidék, 1905 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1905-12-10 / 50. szám
4 KO VARVIDÉK 1905. deczember 10. Uiabb módja az árverés megakadályozásának, j Purkerec község elöljárósága e hó 4-ére árverést tűzött ki több hátralékos ellen megyei és községi tartozásaikért — Nagysomkutra a heti vásár térre. A lefoglalt és elárverezendő tárgyakat, juhokat és kecskéket be is szállították Nagysomkutra. A mikor az árverés ideje közeledett, a községi biró albiró és többen még a korcsmában mulattak, a hátralékosok ezt látva, megkisérlették az árverés megakadályozását, a mi sikerült is nekiek, mert rá fogták a mulató albiróra, hogy az egyiknek a pipáját ő vette el. Ebből azután keletkezett előbb egy óriási vita és kifejlődött egy még nagyobb verekedésre, úgy hogy az össze csődült több száz főre menő embert alig volt képes a csendőrség eltávolítani, — addig természetesen a lefoglalt kecskék és juhok is elmenekültek az árverés elől, az albiró- nak az egyik szemét kiverték és a községi bírót is alaposan ellátták. A csendőrség az esetet följelentette. Tűzi lárma. Könnyen végzetessé válható tűz ütött ki e hó 6-án községünkben. Ugyanis Stern Ármin gőzmalmának tetőzete fogott tűzet. Szerencsére azonban, hogy a délelőtti órákban történt és csakhamar észre vették az éppen ott dolgozó munkások és csakhamar sikerült a tulajdonosnak a tüzet elfojtani, még mielőtt nagyobb kára esett volna. Nincsen betegség házánál mai számunkban megjelent hirdetésre ez utón is felhívjuk t. olvasóink figyelmét. Nagysomkuti országos vásárok 1906. évben. 1. Oculi vásár: március 14. és 15., 2. Urnapi vásár: junius 13. és 14., 3. Szent István napi vásár: augusztus 14. és 15., 4. Mártonnapi vásár: november 7. és 8. Gazdátlan nyeremények. A legutóbb kiadott hivatalos kimutatás szerint a „Jósziv“ sorsjegyeknél 16600 drb. olyan nyeremény van, a melyért még nem jelentkeztek, nyilván azért, mivel e sorsjegyek tulajdonosai nem tudják, hogy sorsjegyük kivan már huzva. így van ez a többi sorsjegynél is és mivel ezek a nyeremények elévülnek, moudhatni, hogy sok millióra menő vagyon pusztul el azért, mert a sorsjegybirtokosok nem elég gondosak, és nem járatnak megbízható sorsolási lapot. Ennélfogva, a kinek sorsjegyei és értékpapírjai vannak, arra nézve rendkívül fontos egy megbízható sorsolási lapnak a járatása. Ilyenként ajánlható a „Pénzügyi Hírlap“, amelynek sorsolási melléklapját a „Pénzügyi Utmutató“-t a belügyminiszter mint teljesen megbízható szakközlönyt, a pénzügy miniszter mint szakértelemmel és pontosan szerkesztett közlönyt hivatalosan ajánlott. A lap előfizetői a januári számmal ingyen kapják a „Pénzügyi és Tőzsdei Évkönyvet“, a mely sok hasznos tudnivalón kívül tartalmazza a kezdettől fogva az 1905. év végéig kihúzott, de kifizetés végett bemutatni elmulasztott sorsjegyek, kötvények és záloglevelek hiteles kimutatását, úgy, hogy a könyvből bárki azonnal megláthatja, ki van-e jorsjegye huzva, vagy nincs. A „Pénzügyi Hírlap“ előfizetési ára egy évre a „Pénzügyi Útmutatóval“ és a „Pénzügyi és Tőzsdei Évkönyvvel“ együtt 5 korona, amely postautalványon küldendő be a kiadóhivatalba VII., Kerepessi-ut 44. szám. Névjegyet és újévi üdvözlő kártyát rendeljen mindenki most, míg az időből ki nem fogy Morvay Gyula könyvnyomdájában Nagybányán, ki levélbeni megkeresésre mintákkal készséggel szolgál. Csinos és gyors munka! Olcsó árak! A NEVETŐ KŐVÁR. Ud ám. Énekli egy jó kis fiú. Ha nad leszet nem leszet mász Csat szép lovász tatona. Előldombosz nadládom lesz Med bajuszom attola Teszej lábú palipám lesz Szebb mint a — tlombitászé. S attól minden combot, zúzát Nétem ad a szatácsné Ud ám! Minden másznap pálbajozot Á dúl a isz a’ bizony! Tenelin hold minden asszony Ilidéi a dálnizon Ud ám! Lesz tendel szót adószádom S ha a hitel tiapad Elveszet ed dazdad lányt vad Főbe lövöm madamat Ud ám ! * A vizsgálóbiró megszólítja s szelíd fedéssel igy támad a delikvensre : „Hát te megátalkodott ember már megint itt vagy és mindig csak apró lopásokért. Mióta vizsgálóbiró vagyok már legalább tizennégyszer által előttem. Szégyeld magad. Erre egész pimaszul felpattan a delikvens s azt mondja : „Hát már mit és miért szégyel- nék ? Hát tehetek én arról, hogy a tekintetes biró urat azóta nem léptették elő.“ * Egy kővárvidéki idősebb ur fenn volt a kiállításra Pesten. Szegény öreg ur a hajlott kornak sokszor értelmetlen kíváncsiságával mindent akart látni. Meg is nézett mindent, a mit csak tudott, még talán a szolgák ruháinak a gombjait is, Végre hazafelé indult fiatal unokaöcscsével s mivel korábban érkeztek ki a vonathoz, leültek a vendéglőben kissé falatozni és felfrissülni. A vasúti restauráció falai tele vannak hirdető táblákkal és a kiállítás területi beosztására és látnivalóira vonatkozó plakátokkal. Az öreg ur végig jártatja szemeit sorba a hirdetményeken s egyszer csak felkiált : — Jézusom, te Jóska, az „Odol“-ba nem voltunk. Alig lehetett az elpusztithatatlanul érdeklődő bácsit meggyőzni arról, hogy az „Odol“ nem valami játékcsarnok, muzeum vagy varieté színház, hanem szájvíz. * Regénycimek Tatár Péter hagyatékából. Az ádáz Musztafa kalandja vagyis két nösténytigris a pápa csizmájában. * Az alhambrai lüktető vadgesztenye vagyis a skot holland szél mint szárnyvitorla avagyis nem mind kifli a mi görbe. * Glettser Tóni a hires. A svájci hajóskapitány vagyis a fidibusz mint Schneider Fáni avagyis * mit zenél a merengő tenger, különösen reggel. * Te Slojme! hogy vetted azt a gebét — kérdi egy somkuti benszülött a hosszufalusi vásárból visszajövet barátja szánalmas lónak nevezett négylábújára mutatván, a mely a vásártérről alig birt egy dorong dán-rendszerü támogatása mellett az útra kijutni. — 4 forintért — válaszolt Slojme szárazon nem minden angol spleen nélkül, mert a válasz óriási hahotát keltett. — Hát mi van ezen nevetni való ? — Én evvel a lóval éppen úgy elérkezek akár hová és a pontos időre, mint ahogy elérkezik teszem fel a hosszufalusi méitósá- gos gróf. De aztán erre már orkánszerü lett a röhögés és félni lehetett, hogy Slojmét merész képzelő tehetségéért meglincselik. Ám Slojme nem hagyta magát és gyors tempóban adta meg az indokolást. Hát fogadjunk, hogy én Hosszufaluból éppen arra az időre beérkezek Somkutar pl. 8 órára, mint akár az uradalom akár melyik 2 lova és én csak 1 lóval. Csak annyi a különbség, hogy a méltósá- gos gróf indulhat reggel 3/48 után 5 perccel, én meg indulok reggel pont fél négy. Szerkesztői üzenetek. (Kéziratokat nem adunk vissza.) „Csak én vagyok ébren . . .“és „Nincs holdvilág“ szerzőjének. A sorokból azt látjuk, hogy Önnek van érzéke a verselés iránt, csakhogy (hogy őszinték legyünk s ne vegye ezt tőlünk rósz néven) nem tudja eléggé kifejezni magát. Miután szerencsénk van Önt névről is ismerni, megfogja Nagysád engedni, ha már csupán udvariassági szempontból is, bővebben a két költeményt nem bíráljuk, csak annyit jegy- zünk meg, hogy a versek értelmetlenek, gyöngék, közölhetetlenek. Mindazonáltal azt ajánljuk, hogy tegyen még egy párszor kísérletet, mert gyakorlat utján a hiányok pótolhatók. Ezeket ugyan nem közölhetjük, de ez ne tántorítsa Önt vissza egy újabb kísérlettől s ha jobb lesz, készséggel helyet adunk neki a lapban. Szives üdvözlet! Szépekei. n. I. Kisgérce. A régen ígért dolgokat még mindig várjuk, reméljük, hogy már nem sokáig fog bennünket várakoztatni. Dr. Sz. A.=né Szilágycseh. Szívesen vesz- szük küldeményét minél gyakrabban. G. M. Most a hosszú téli estéket nagyon kellemesen lehetne eltölteni, ha nagysád ismét hozzá látna a munkához, jól tudjuk, hogy szívesen teszi, ha ideje engedi. Várjuk! Jó fiú. Ön t. barátom úgy látszik, még nem tudja, hogy milyen jól eső érzés az egy olyan szülőre, a ki gyermekét csak ritkán láthatja, hogy legalább levélileg érintkezhetik vele, és viszont, milyen fájdalom az egy szülőnek, ha gyermeke akkor, midőn már a maga szárnyára bocsájtotta — szüleivel mit sem törődik, talán megveti szüleit, nem bánja, történjen bár mi is szüleivel, nem aggasztja semmi. Nem helyeselhetjük semmi körülmények között felfogását és nem osztozkodunk nézetében. A szülő bármilyen körülmények között is megérdemli, hogy igen is teljesitsük kívánságukat pláne, ha az nem is kerül olyan nagy áldozatunkba. A szentirás is azt mondja, „tiszteld szüléidét, hogy hosszú életű légy.“ Mi tehát kérdésére csak azt tanácsolhatjuk, változzon meg, ha nem akarja, hogy hasonló bánat érje annak idején. Családját különben üdvözöljük. őzőke. Miszerint Gerő Költő. Ön látta, hogy átölelte az eget a szivárvány és fél a következményektől. Oda se neki! Vegyen kérem egy nagy barométert és tegye hónalja alá vagy ha arra nem telik, nézzen mindennap a tükörbe 9-től 10-ig. Ez biztos az ilyen (ideges) félelemnél, biztosabb a finánc biztosnál. Ideges. Aggályos szőke. Ne tessék félni, szó sincs róla, hogy az érkezést megadóztassák legalább most egyelőre. De minthogy kegyednek ilyen „aggályok“ fordulnak meg szőke kis fejében, mi azt hisszük, hogy valószínűleg inkább szerelmes magácska, mint aggályos. Tóthi Ferenc Szatmár. Hogy az iginándi kis pap milyen kicsiny volt, nem tudjuk. De biztosítjuk önt, hogy ha olyan kicsi volt, mint a mily csöpp szellemesség van a feltett kérdésben, akkor szegény papot csak nagyitó üvegen keresztül lehetett megláthatni? Mikor ilyen kérdezés rohamok lepik meg uraságodat, kössön 2 mustár papirt a talpára és igyon meg egy veder radnactiv igmándi vizet (Próbátum est). Helyközi Ottó Eger. Az idézni kívánt mondás nem b. Eötvös Józseftől ered, hanem La Rochenfoncanló francia bölcsész és hires moraista irótólsigy szól: „A komolyság oly titok- szerű külső sajátság, melyet azért találtak Ud ám ! F műfogak könnyen megszokható és legfinomabb kivitelű teljes fogsorok tevésére, foggyógyászatra, fogkövek eltávolítására, elsárgult, elfeketült fogaknak eredeti színük visszaadására berendezve, hol továbbá fogtöméseket (plomb) eszközlök és fogat, gyökereket a foghuzási technika legjobb módszere szerint távolitok el, — szives figyelemre ajánlom. ■ Lakás: Nagysomkuton, a „Megyeház" épületében. Dr. ÜLOVAOS MÓR. egyetemes orvostudor, fogorvos. ogorvosi műtermemet
