Kővárvidék, 1905 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1905-11-19 / 47. szám
1905. november 19. KOVARVIDEK 3 meghalt a felesége. Egy pedig a leánya lelkét jávorfába átkozta bele. Emery francia botanikus iró természeti okokra törekszik visszavezetni a fák iránt táplált babonás hiedelmeket. A nedvben levő fákon tett különböző mélységű bevágások és szúrások úgymond, azt igazolták, hogy az ilyen fák hársában erőteljesen emelkedik fölfelé a nedv, elvan ilyenkor telve levegővel, és habos kiömlésekor buzog s olyan zizegést, zúgást hallatt, milyent a régiek élénk képzelődése a fejszével vagdalt fákba rejtőző hamadradok, fanemtők fájdalmas nyögése nagyított. A vágott sebből kibuggyanó barnás vagy vöröses nedvet pedig vérnek tekintette : ekkép keletkezett a régi görögöknek a dryadok és hamadryadok- ról szóló gyönyörű meséje, melyet nálunk is nagyon sokan ismerünk, ennek az egyedüli nagy előnye az volt, hogy védte a nagy fákat a kapzsiság ellen, mely a kádár vagy kerékgyártó szemeivel nézett azokra fel. (Folyt, köv.) Nyílt levél! Tekintetes Sándor Vilmos vasúti-mérnök urnák Nagysomkuton. Úgy véljük, hogy tekintetességed is teljesen birtokolja azon meggyőződésünket, hogy Nagy- somkut mai forgalmi fejlettsége megköveteli egy kövezett gyalog járda létesítését. Igen szépen felkérnénk, ha álláspontunkat vallja és némi idővel rendelkezik, lenne szives egy szakértő cikkben lapunk hasábjain leírni hogy: 1. Miként lehetne az úttest mentén egy kövezett gyalog járdát létesíteni a vármegye házától a vasutig, illetőleg a hosszufalusi utón a domb aljáig. 2. Mennyibe kerülne ennek létesítése és évi fenntartása. Fáradozását, melynek szakértői becsét már előre is a legnagyobb köszönettel honoráljuk, első sorban a községet kötelezné le tekintetességed, másodsorban a szerkesztőséget, melynek ez idő szerint a járda létesítés képezi egyik legfőbb és legszorgosabb gondját. Becses cikkének mielőbbi beküldése reményében vagyunk tisztelettel a Szerkesztőség. HÍREK. November 18. Személyi hírek. Hegedűs Sándor szatmári kir. törvényszéki biró és Dr. Fejes István szatmári ügyvéd az erdő felosztása ügyében községünkben időztek. Him«nhir. Nagy Sándor tb. vármegyei főjegyző e hó 9-én d. e. 11 órakor tartotta esküvőjét özv. tíabányi Zsigmondné szül. Peleskey Mariska urhölgygyel Apában. A polgári házasság- kötést Rhédey István apai áll. anyakönyvvezető előtt eszközölték. Ennek végeztével Papolczy Zoltán apai ref. lelkész szép beszéd kíséretében áldotta meg az uj párt. Tanuk voltak Szent- iványi Gyula és Tóth Mór. Az esküvő a legszűkebb körben történt. Gyászmise. A helybeli róm. kath. templomben Erzsébet királyné emlékére ma gyászmise lesz, a gyászmise után az állami iskolában gyászünnepély fog tartatni. Ismét vármegyeháza. Nagyon sokszor foglalkoztunk már lapunk hasábjaiban, a nagysomkuti vármegyeházával. De mert ennek kérdése mindenkit érdekel, kötelességünknek tartjuk, hogy most, a mikor annak eladása ismét szőnyegre kerül, a közönséget ez utón is felhívjuk, hogy mindent kövessünk el, hogy ezen épület, melynek telke amúgy is a községé, a község birtokába jöjjön, annál is inkább, mert községünk fejlődését csak azon esetben remélhetjük, ha a község ezen épülettel tetszése szerint rendelkezhetik, olyan célra fordíthatja, amire legjobbnak látja. Nagy reményünk lehet arra, hogy polgári iskolát kapunk, a mi az egész Kővárvidék örömére szolgálna. Ha a község ezen épületet más közcélra használhatja, mint jelenleg, kilátásunk lehet, hogy a bíróság elhelyezésére a kincstár nagyobb szabású épületet fog építeni, a mi mindenesetre csak előnyére lesz községünknek. Ugyanis a napokban érkezett le a községhez a törvényhatóság határozata, mely szerint vármegyei alispán utasittatik, hogy a vármegyeháza tulajdonjogának átruházására nézve ellenérték mellett vagy ellenérték nélkül indítsa meg Nagy- somkut községgel a tárgyalást. Vármegyei Alispán ebből kifolyólag felhívja a községet, I hogy nyilatkozzék arra nézve, mely feltételekkel hajlandó az épületet tulajdonába átvenni. A mint kitűnik tehát, Szatmárvármegye esetleg még ellenérték nélkül is hajlandó volna a községnek a tulajdoni jogot megadni. Mint értesülünk, ezen ügynek tárgyalására legközelebb fog a képviselő-testület összehivatni. Jó lenne, ha a képviselő-testület minél nagyobb számban jelenne meg ezen fontos ügy tárgyalásához. Erdőfelosztás. Mint lapunk múlt számában jeleztük, a nagysomkuti nemesi erdő felosztása, illetve mérnök választása a szatmár-németi kir. törvényszék által kitűzött határidőben e hó 15-én ejtetett meg Hegedűs Sándor kir. törvény- széki biró, mint a kir. törvényszék kiküldötte által a községháza tanács-termében. Az erdő felosztására pályáztak: Gaál Jenő szatmári, Dékány Imre nagysomkuti és Pap Ödön zilahi mérnökök. A pályázó mérnökök ajánlata a következő volt: Gaál Jenő 4 korona, Dékány Imre 5 korona és Pap Ödön 3 korona holdanként. Tekintve, hogy a birtokosok a mérnök személyében megegyezni nem tudtak, a mérnök kinevezését a törvényszék fogja eszközölni, a mi csak késleltetni fogja az ügyet. Iparfelügyelőség Szatmáron. Folyó évi november hó 1-ével Szatmáron uj iparfelügyelőség létesült, melynek hatásköre Szatmár és Szilágy vármegyére, valamint Szatmárnémeti szabad kir. városra terjed ki s melynek feladata ezen két vármegye mindazon munkásvédelmi, ipar- fejlesztési és kazánvizsgálati ügyeit ellátni, melyeket eddig a debreczeni, illetve a kolozsvári idarfelügyelő intézett. A hivatal vezetője: Uray Jenő iparfelügyelő, lakása és hivatalos helyisége: Szatmárnémeti Kinizsy-utcza 41. sz. Ide intézedők a jövőben a kazánügyekre vonatkozó összes kérvények és bejelentések, ide küldendők az iparban előfordult balesetekről szóló balesetbejelentési űrlapok is. Országos párbajellenes szövetség. Az országos párbajellenes szövetség elnökségének Magyar- ország művelt társadalmához intézett és lapunknak közlés végett megküldött felhívását a midőn közöljük, felhívjuk lapunk t. olvasóit, hogy ezen nemes célra a szerkesztőségünkben levő gyüjtő- ivre adakozni sziveskedjenek. „A párviadalok előítéletének fokozatos leküzdése végett szólítjuk sorompók közé Magyar- ország művelt társadalmát! A harc Európaszerte csaknem mindenütt folyik már korunknak eme legnagyobb előítélete ellen. Magyarország a küzdők sorából legkevésbbé maradhat el, mivel éppen hazánk áldott földje I az, ahol legtöbb könynyel öntözött vérvirágot ; termett a letűnt századok eme vészes hagyo- I mánya. Szövetséget alkotunk tehát, hogy ellene mi is fölvegyük a küzdelmet. Jól tudjuk, hogy a párviadalok nagy előítélete egyszerre nem fog rohamunknak tágítani; de tudjuk azt is, hogy a művelt és emberséges lelkek kitartó együttes küzdelmének sokáig ellene állani nem lesz képes. Meghívunk tehát szövetségünkbe mindenkit, aki ezt a nemes és hazafias küzdelmet föl akarja vállalni. Meghívjuk Magyarország művelt, lovagias férfiait, akiknek vállán a felelősség súlya nyugszik. Meghívjuk Magyarország művelt hölgyeit is, hogy gyöngéd kezükkel a múltak véres hagyományait a nemzet homlokáról letörölni segítsék. Meghívjuk az ifjúságot is, hogy hazánk jövendője számára küzdelmünkből termékeny hitet merítsen. Szövetségünket e végből nemzeti alapokra fektettük s más országok példáját nem utánoztuk. Lehetetlent nem akarunk s a lelkiismereteken erőt venni nem szándékunk. Tagjainkat csak igen csekély áldozatra hívjuk föl. Pártoló tagjainknak pedig tetszésükre bízzuk a hozzájárulást. A legkisebb áldozat is becses ott, a hol a szándék tiszta. Az egyesitett erőkkel minden téren küzdelmet akarunk folytatni a nagy előítélet ellen. A társadalmi fölfogásokat meg akarjuk tisztítani a túlzásoktól és nyegleségektől. Családban, irodalomban, társas életben tartós cselekvéssel akarunk hatni. Elő akarjuk készíteni a törvények célszerű reformját is. És ahol lehet, békítő kézzel korlátozzuk a hiábavaló vérontást. És bízunk benne, hogy küzdelmünk végső eredménye a párviadalok előítéletének kiküszöbölése lesz. Ha Isten is velünk van, ezt a célt a legderekabb hazafiak közreműködésével hazánk hasznára el fogjuk érni.“ Az 1906. évi ujoncozás. A honvédelmi miniszter körrendeletét intézett az összes törvény- hatóságokhoz az 1906. évi ujoncálitásra vonatkozó előmunkálatok tekintetében, amelyek a véderőről szóló 1889-ik évi VI. törvénycikk és az ennek végrehajtása tárgyában kibocsátott utasítás I. része III. fejezetében foglalt szabályok értelmében és az azokban megszabott határidők alatt foganatositandók. Az 1906. évi ujoncálii- tásra felhívandó 3 korosztály az 1885-ik, 1884-ik és 1883-ik évben születet állitáskötele- sekből áll. Az 1906. évi ájoncállitásra vonatkozó utazási és működési tervezetek elkészítése iránt később fog intézkedni a miniszter. A zilahi betörőt elfogták. Az idén január 30-ári történt, hogy a zilahi adóhivatalba betörtek s elraboltak egy félmillió koronányi értékpapírt és takarékbetétet. Mint értesülünk, Hamburgban a „Transsylvania“ hajón, mikor az New-Yorkba készült indulni, a vámvizsgálatkor egy utasra akadtak a fedélközön, akinek nem voltak okmányai. Megmotozásakor találtak nála 13.500 korona értékű Osztrák-Magyar Bank- részvényt és egyéb értékpapírokat. Az illető utas azt mondta, hogy Niederberg Ignácnak hívják, novovielickai születésű, harmincötéves s legutóbb Bécsben évjáradékából élt. Az értékpapírokról azt állította, hogy azokat egy ismeretlen embertől vásárolta ezerkétszáz koronán s New-Yorkban el akarta adni azokat. A hamburgi rendőrség letartóztatta a gyanús utast és értesítette a bécsi rendőrséget, amely már kikutatta, hogy az értékpapírok a zilahi adóhivatalból tűntek el a betöréskor. A bécsi rendőrség értesítette erről a hamburgi rendőrséget és a zilahi ügyészséget. Egyenes adók kivetése I906-ra. A pénzügy- miniszter az egyenes adók 1906. évre vonatkozó kivetésének alapjául szolgáló munkálatok megindítása tárgyában körrendeletét intézett valamennyi pénzügyigazgatósághoz a főváros kivételével, de egyúttal elrendeli, hogy a lajstromoknak közszemlére való tétele és az azokban foglalt adóknak az adókönyvecskébe való bejegyzése azonban valamennyi adónemre nézve további rendelete vételéig függőben tartandó; továbbá az adókiszámitási javaslatokat kitüntető lajstromoknak az 1883. évi XLIV. t.-c. 18. §-a értelmében való előzetes közszemlére kitétele, valamint a kivető bizottságok összehívása, illetve a ROTHBÁRT JÓZSEF BOR- ÉS SZESZ-NAGYKERESICEDÖ SZATMÁRON, EÖTVÖS-UTCZA (KORONA ÉPÜLET). Ajánl jó minőségű finomitottt szeszt a legolcsóbb napi áron; kitűnő gyümölcsitalokat, u. m.: szilva-, seprő-, törköly-, baraczk- és borovicska-pálinkákat; likőrökben: állásch, császárkörte, fodormenta, vanillia, rostopcsin, megyszesz, paprikaszesz és angolkeserü különlegességeket ; valamint mindennemű kül- és^ belföldi rumokat és különböző termővidékeken szüretelt és tisztán kezelt honi borokat. Araim jutányosak.. - Áruim IsLitünőels.- - Tessólc. prófoarendlelést tenni. ________________________BT Czím: ROTlIBÁltT JÓZSEF, SZATMÁR. ____________
