Kővárvidék, 1905 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1905-11-19 / 47. szám
II. évfolyam. Nagysomkut, 1905. november 19. 47. szám. 0 \ ■* a 9 i, /V ff V (OmVIDEK KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP, A „NAGYSOMKUTI JÁRÁS! JEGYZŐI EGYLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Egész évre .................8 K Ké l évre.....................4 „ .T Uőfiasetésí ár : Negyed évre . . . . 2 K Egy szám ára . . 20 fillér Főszerkesztő: Dr. Olsavszky Viktor. Felelős szerkesztő: Barna Benő. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagysomkut, Teleki-tér 388. sz. MEGJELEN HINDEN VÄSÄRNAP. R szociális kérdések kulcsa. Kevés ember akad manapság hazánkban, ki helyzetével, sorsával teljesen meg volna elégedve. Mindenki, a művelődési; gazgasági; ipari és kereskedelmi viszonyok mostohasága ellen. Dehát jogos-e a panasz? Annyira rosszak-e nálunk a közállapotok, hogy ezekkel szemben nincs más orvosságunk, mint a panaszkodás, rombolás és ezen vérrel szerzett, ezer éves szép hazánknak hűtlen elhagyása? Hiszen hazánk és nemzetünk története azt bizonyítja, hogy láttunk mi már a mostaniaknál sokkal nehezebb napokat is, de azért mégsem csüggedtünk, mégsem vesztünk el, sőt — mint a pálma — saját terhűnk alatt erősödtünk. Hiszen ma sem szül gyáva nyulat Nibia párduca; ma is áldással árasztja el gyermekeit e tejjel és mézzel folyó drága föld. Miért hát a panasz ajkunkon, miért a keserűség szivünkben? Miért várjuk mástól, valami csudától, helyzetűn! javítását, mikor az egészen a mi hatalmunkban, a mi kezünkben van? És mégsem állunk ott, a hol állhatnánk és a hol állanunk kellene, nem mert a magyar ősi bűne; a széthúzás, a közönyösség és a könnyű élet után való erőszakos törekvés átokként nehezedik minden intézményünkre. Összetartani a jóban: a haza védelmében és fölvirágoz- tatásában; tenni és pedig önzetlenül nemcsak magunkért, hanem közért, az emberiség boldogitásáért; kevesebbet élvezni és sokkal többet dolgozni: a ki ezekre megtanítaná a magyart, az lenne e honnak második megalapítója. És mivel hazánk - mezőgazdasággal foglalkozó állam lévén — legnagyobb részben földművelő elemmel bir; nagyon természetes, hogy leginkább ennek a népnek sorsa érdekli mindazokat, kiket hazánk és nemzetünk jövője érdekel. „Ez az osztály — mintegy hires nemzet gazdász mondja, - a nemzet fájának gyökere. A korona virágai, levelei és ágai, sőt maga a törzs is elhalhat, de ha a gyökérzet egészséges, ezek ismét meg- ifjodhatnak. Ám hol a gyökér nem sokat ér, ott az egész fa is tönkre megy.“ Örömünkre szolgálhat azonban, hogy hazánk néhány kiváló embere — megértve az idők jelét, áldásos mozgalmat indított meg annak a népnek megmentése érdekében, melyet eddig tanítottak ugyan a népiskolában, az életben szükséges tudományokra, adtak ugyan neki egyéni szabadságot és jogokat, de mindezekkel, mindmegannyi éles késsel csak önmagát pusztította, mert arra nem nevelte senki, hogy ezen kincseket miként értékesítse nemcsak a maga, hanem a hazája javára is. Bizonyára sokféle üdvös hatása van ennek, de csak azt említjük fel, hogy rendre, takarékosságra szoktatja a népet s előmozdítja a társadalmi osztályok között való békességet. A „KOYARYIDEK“ TARCAJA. Bepillantás a JC^ClV. század Nagysomkutjába. — Párbeszéd a csodálatos Rénátusz mesterrel. I. Én: Mester, ön lefőzte a Camille Flam- marionnal az élén haladó egész tudomány-fantaszta hadat, Ön megvalósította az előgépet, testet adott az „Urániái távolba láthatásnak“ s egyszerű igazságként tárta fel a nagy „tudatlannak“ eddig még sohse látott belső lényegtermészetét, ön mester, „abc“ szerű közkeletűvé tette az „Enchyrerisz naturae11 név alatt eddig megfoghatatlan!. Ön, nagy mester, mindent tud és egy csapásra közölheti is ezt, a mindent szomjazó kartársakkal s igy mint a „Kővárvidéknek“ kiküldött munkatársa . . . Ő: Innen még nem. Én : Köszönöm — de előbb jelzett minőségemben okvetlenül meg kell kapnom öntől annak a képnek hű leírását, a mely az ön atomig ható tekintete előtt feltárul, ha azt a most minden komolyabb alapot nélkülöző sárban hamisithatlan szegénységben, szóval vegytiszta elmaradottságban sínylődő Kővárvidék XXIV. századbeli kialakulására volna kegyes irányítani. ("): Először is Kővárról ne beszéljen, mert akkorra nem marad egy kő kövön Nagy-Somkut és vidékéből, hogy ottan bármi várról, még villanyerőre berendezett képzetem mellett is szólni lehetne. Másodszor pedig mielőtt tekintetemet a kívánt helyre és korba irányítanám, Röntgen mód szerint helyesbített szemsugaraim sajnos, akaratlanul az ön testtápgyá- rára, hogyne mondjam, gyomrára tévedtek és — engedje meg . . . Én: Bevallom, nem ragaszkodtam az idejövetelem előtti étkezésnél az ön anticipandó előirt XXIV. századbeli étrendjéhez. Én bablevest, én véres hurkát hagymamártással, én káposztás haluskát élveztem. (') : S ön mindezt élvezetnek nevezi ? Elég ! Most mit sem közölhetek önnel ! Az ilyen látvány az eljövendő századok lekristályozodása- ihoz szokott szememnek elviselhetetlen. Távozzék! Én: De nagy mester könyörüljön! Ö: Legyen megelégedve ezúttal az eddigivel s különös elnézésből még csak annyit közlök, hogy a Nagy-Somkut név, az ön által megismerni óhajtott XXIV. században merő időszerűtlenség volna. A földi fejlődés a kikü- lömböződés jegyében halad s a XXIV, század gyermekének nem lesz ideje ily hosszú, nem lesz meg naivitása; ily értelmetlen szóösszetételt használni és unos=untalan ismételni, mint Nagy-Som-Kut! Az ő nyelvjárása szerint, ha a XXI. század Kővárvidéki központjáról tesz említést, igy fog szólni : „Ecet.“ Éji : Kz keserű, hogy ne mondjam savanyú 0: Nős igen! Ha nagyon sok somot egy kút összes vizével hoz vegyi összefüggésbe, mi lesz belőle ? Én: Értem! ő: De hogy érti! Mert nem is ebben a vonatkozásában rejlik az „Ecet“ név főérdekessége. Én: Hanem ? ? Ő: A jelbetüszerinti értelmezésében, mely annyit jelent: ,,Eredetétől Célszerűtlen Elhibázott_ Település.“ Én: Nagyszerű . . . ! Ő: Az, de még mindig nem ok arra, hogy ön nyomban ne távozzék ! Én: Ám csak azért, hogy legközelebb kivül-belül megfelelően előkészítve megjelenjek. ő: A hogy tetszik ! Dril. * (Ha nem drágul meg nagyon a Cacao: folytatjuk.) SZikPPülNrYOS ÍTSUJNTO megbízottja: 5S IS X CSÍPVE OHNE 33. Uj üzletmegnyitás Nagysomkuton! || Divat-, vászon-, diszrnü-, rövidáru- és piperecikket Legjobb és legolcsóbb bevásárlási forrás. ||