Kővárvidék, 1905 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1905-09-17 / 38. szám
1905. szeptember 17. KOVARVIDEK 3 kezeti iskolában, oly mértékben tanítsák a magyar nyelvet, hogy a más anyanyelvű gyermek azt ott megtanulhassa. Az anyanyelvét nem bántjuk, de hogy magyarul tudjon, azt akarjuk. Mépgyülés. A legutóbbi hetipiac alkalmával, hétfőn, folyó hó 11-én községünkben rendkívül nagyszámú résztvevők jelenlétében politikai népgyülés tartatott. Miután lapunk nem politikai irányú, igy teljesen távol tartjuk magunkat attól, hogy az ülés lefolyását véleményünk nyilvánításával fűszerezzük s csak arra fogunk szorítkozni, hogy a népgyülésről hű képet adjunk olvasóinknak. A népgyülést Nyilván Miklós a „Chiorana“ takarék- és hitelintézet részvénytársaság igazgatója nyitotta meg, mint a gyűlés elnöke; jegyzők lettek: Dr. Nyilván Aurél és Rákóczi Sándor. Beszédet tartottak: Szerb János gör. kath. esperes, dr. Mihályi Tivadar nagyilondai orsz. képviselő, dr. Vajda Sándor Alparétről, dr. Nyilván Aurél és Pap László nagynyiresi esperes. A beszédek elhangzása után és azok alapján a népgyülés elé a következő határozati javaslatot terjesztették: „Tekintve, hogy az egyenlőség elvének — melyen a jogállapot alapul — magában kell foglalnia a polgárok egyenlőségét, nemcsak a közterhek viselése tekintetében, hanem jogok tekintetében is, tekintve, hogy hazánk minden egyes polgárának szent kötelessége, hogy az egyenlően jogosítottak között hazája sorsának intézésében részt vegyen; tekintve továbbá, hogy hazánk jövője fejlődésének, haladásának és boldogságának helyesen felfogott érdekében van, hogy minden egyes polgárnak ezen lehe-' tőség megadassák; tekintve végül, hogy a román nemzeti párt 1881. évi programújában megállapította az elveket és az 1905. évi január hó 10-iki nemzeti gyűlésében ezen programmot kibővítette, mely által oly intézményeknek törvényhozás utján való megvalósítása követeltetik, a melyekből hazánk újjászervezése kifolyna, ezek alapján a nagysomkuti románajku választók gyűlése követeli: 1. ) Az általános választói jogot; 2. ) titkos szavazást; 3. ) a községenkénti szavazást, a pártok részéről gyakorolható megfelelő ellenőrzés biztosítása mellett és 4.) a párt lajstromai szerinti választást. Minden vármegye mint egységes választó- kerület annyi képviselőt választ, a mennyi lakosságának számaránya szerint őt megilleti és minden egyes jelölt lajstromválasztóinak számaránya által meghatározott sorrendben nyer képviselőket. Csak ezen módon lehetséges, hogy a parlament a nép akaratának hű kifejezője legyen. Ép azért elitélendő azon alap, a melyre a belügyminiszter helyezkedni akar az uj választási törvénynyel és különösen téves azon szempont, hogy a választói jog csak az irni-olvasni tudóknak adassék. Nem engedhető meg, hogy a polgárok legfőbb és legszentebb joga az irni-olvasni tudástól tétessék függővé, mert ez távolról sem az érettségnek bizonyítéka, vagy mértéke és épen ezen okból ezen megszorítás égy ország választási törvényében sincs benne. Azonkívül a törvény nem is állapíthatja absolut biztonsággal azon kritériumot, hogy ki tud Írni olvasni és igy ennek megállapítása alkalmával, valamint a törvény gyakorlati keresztülvitele körül a visszaéléseknek tág tere nyilanék. Mondja ki a népgyülés azt is, hogy elítéljük a belügyminiszter ama kijelentését, hogy az ő általános titkos szavazati jog iránti javaslata a magyar elem. Fenthatóságát biztosítaná az egész gyógymódot. Festő, zenész, szobrász, éppenúgy mint a poéta, „nascitur,“ de az orvos „fit,“ és pedig nagy és fáradságos tanulmány és odaadó, lelkiismeretes és a betegek bajait úgyszólván magáévá tevő továbbképzés és gyakorlat utján. Csodálatos, hogy az emberek zöme a titokzatosat, az érthetetlent, a megfoghatatlant ma is még többre becsüli, mint a tényeken alapuló igazságokat. Innen van az, hogy egészségüket is gyakran bízzák magán tudó sokra, sarlatánokra. Párisban történt: A csodadoktorok ott évekkel ezelőtt nagyon felszaporodtak, elannyira, hogy a magisztrátus jónak látta egy bizottságot azzal bízni meg, hogy minden orvosi gyakorlatot űző egyéntől a diplomája ujabbi bemutatását kérje és azt vizsgálja felül. Egy nagy praxisnak örvendő, de közönséges kuruzsló hírében álló egyénhez is bekopogtattak és a legnagyobb udvariassággal hívták fel oklevele előmutatására. Ez indignálódásának adott kifejezést a gyanúsítás miatt, hivatkozva arra, hogy ő annak idején illetékes helyen bemutatta azt. A bizottság most már fokozottabb udvariassággal bár, de éppenséggel nem tágított. Végre a gyanúsított kinyit egy fiókot és elővesz abból egy diplomát. A bizottság tüzetesen szemügyre veszi és meggyőződik, hogy az egy tényleges, szabályos, az illető nevére szóló, a párisi egyetem orvosi fakultása által kiállított és annak pecsétjével ellátott orvos-doktori oklevél. A bizottság a lehető legnagyobb udvariassággal mentegetőzik, miközben az orvos sunyi módon mosolyog. — De kérem, doktor ur, — kérdi ekkor egyik bizottsági tag, — hát miért nem függeszti ki cimtábláját ? — Annak nagyon egyszerű a magyarázata és kérem az urakat, nagyon kérem, tartsák titokban, hogy én tényleges, okleveles orvos vagyok. — A bizottság ámul, báműl. — De hogyan, miért? — — Mert ha a közönség megtudja, hogy oklevelem van, vége — a paxisomnak. Rengeteg azoknak a száma, akik az újságokban és kalendáriumokban hirdetett csodaszerekkel akarják önönmagukat gyógyítani. Miért? Mert e szereknek titokzatos, ember- és földfeletti erőt tulajdonítanak; pedig azon esetben, ha e szerek nem ártanak, az autoszuggeszcio az, amely esetleg múló javulást eredményezhet. És hányán fordulnak orvosi tanácsért a lap- szerkesztőkhöz ! Miért ? Mert azt az orvost, aki e kérdésekre felel, a tanácskérők nem ismerik. Ha meglátnák, hogy annak az orvosnak sem ragyog égi glória a feje körül, legfellebb egy mindennapos hold, a mely a nagy ujsághirdető Csillag Anna nevét van hivatva elhomályosítani, ez már nem imponálna, mint ahogy nem imponál ama a szerkesztői üzenetekben mindennap olvasható figyelmeztetés, hogy: „a legjobban teszi, ha valamely orvossal megvizsgáltatja magát.“ Igen sok emberre varázserővel hat az, ha valamit, amit a lelke epedve óhajt, nyomtatott betűkbe foglalva látja valósulhatónak. És erre a varázserőre számítanak a reklámozó kuruzslók. És jól számítanak. Ma már ott tartunk, hogy a - borovicska és a — poloskairtó szer is a gyógyászat és a közegészség szent nevében indul hóditó útjára. Azonnal bebizonyítom: Egy „Beszterczebányai Első Magyar Gyümölcs-lepárlás, Borovicska és Törköly-főzde“ és hogy ezután a nem magyar népek aránylag kevesebb választókkal fognak birni, mint eddig bírtak. Egy ilyen kijelentés teljesen alkotmány- ellenes s mert a haza bármely polgárának — nemzetiségére való tekintet nélkül — rendelkeznie kell azon joggal, hogy képviselőválasztások alkalmával határozzon a felett, hogy mily irányban kormányoztassék az állam!“ Ezen határozati javaslat egyhangú elfogadása után a népgyülés rendben szétoszlott. HÍREK. Szeptember 16. Felkérjük mindazon igen tisztelt előfizetőinket, kik a hátralékos előfizetési dijat még be nem fizették, hogy azt mielőbb befizetni szíveskedjenek. Személyi hirek. Nagy Gábor pénzügyi titkár hivatalos ügyben községünkbe időzött. — Imre Ferencz csendőr százados szárny-parancsnok a helybeli csend- örsen szemlét tartott. - Dr. Mihályi Tivadar orsz. gyűlési képviselő, dr. Vajda Sándor Alpáretről és dr. Csata Demeter beszterczei ügyvéd a megtartott népgyülésen községünkbe időztek. - Gróf Teleki József szüleihez haza érkezett. Eljegyzés. Izik Vilmos mátészalkai szolga- biró Mátészalkán eljegyezte Ilosvay Endre főszolgabírónak leányát: Erzsikét. Esküvő. Gerhárdt Sándor helybeli kereskedő e hó 10-én tartotta esküvőjét özv. Csolti Pálné szül. Szaszary Ilona úrnővel Sárosmagyar- berkeszen. Mint tanuk dr. Olsavszky Gyula és Pávay Gábor szerepeltek. Kinevezés. Nagy Ferenc adógyakornokot a kereskedelemügyi miniszter kinevezte gyakornokul az egeri postahivatalhoz. Szalmafonó tanfolyam. A m. kir. földmive- lésügyi miniszter községünkbe egy szalmafonó pót tanfolyamot létesít. A tanfolyam október hó 15-én nyílik meg és öt hónapig tart. Gondnoksági ülés. A helybeli állami iskola gondnoksága e hó 13-án tartotta ezen tanévben első ülését. Ezen gyűlés első tárgya volt a tanborovicskás fiaskójának a vignettáján a következő óda olvasható : „Étvágygerjesztő, gyomor- erősitő. Nagyon ajánlatos különösen jóllakott gyomorra, továbbá étkezés előtt és után, valamint közvetlen a lefekvés előtt egy-egy pohárkával. Hascsikarásoknál a gyógyító hatás a legtöbb esetben rögtöni; egyéb gyomor és altesti bántalmaknál ezen ital hosszabb idejű használata igen hasznos, mert erősiti az emésztési szerveket, megszünteti az elrontott gyomor okozta fejfájást, álmatlan éjszakát, felböfögéseket, valamint gyomorgörcsöket; azonkívül óvszer az influenza, láz, meghűlés, kólika és egyéb altesti bántalmak ellen és éltetőleg hat az idegekre. Szóval, jó magyarom, te csak igyál ebből a jóféle itókából ebéd előtt, ebéd után, lefekvéskor; hajnalban, hajnal előtt, akkor annak a ! főzdének a főztjével lefőzöd az egész belgyógyászatot.“ Szende Adolf ur budapesti festék és lakkence (sic!) raktáros, az ő „Mentő“-jét, amely szerinte nem más, mint poloskairtószer (Egyetértés 1905. 164. sz.) úgy hirdeti, hogy: „szaga egészséges.“ A psloskának halál, de az embere nézve a szava egészséges! Nem nagy rekord ez a közegészségügy terén ? És szende Adolf ur tudtommal ez ideig még nem kapta meg a magyar nemességet. Hát én megadom neki és utódainak és pedig a lakkencei előnévvel. Ugyané lapszámban van Frau Anna Kaupa (Berlin) illusztrált könyvének a hirdetése, a következő megható felhívással: „Önnek óvni kell a feleségét!“ Hogy mi ellen? - no erről nem teszek említést, csak annyit jelzek, hogy a nagy Zola a „Fécondité“-t nem a Frau Anna Kaupa intenciói szerint irta meg. Hogy a mindennapi élet sivárságaival Csak 7 koronáért készítek mérték után egy remek szabású divatos férfi nadrágot, egy csődtömegből származó, nagyon finom és tartós fekete, sötétkék, szürke vagy barna posztóból. Mértéknek elegendő a nadrág belső hossza és a hashöség. LICHTMANN SÁNDOR szabómester, Budapest, Rotten- biller—utca 4/B. félemelet. Vidéki rendelések pontosan eszközöltetnek utánvéttel. 2 nadrág rendelésnél bérmentve. Minták a nagy .. „ . . , — m költség miatt nem küldetnek. ......................... , , ' ,;-----------m Áz ipar csodája.
