Kővárvidék, 1905 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1905-09-10 / 37. szám
1905. szeptember 10. KOVARVIDEK 5 Láncra ver ott Rózsán fonott Illatos, édes lánccal Hosszú időre. Fontos a dátum, hogy ha rége A hozománynak És a bűbájnak .S ha váltódon Dátum ódon: — Jön az ovatolások Felhős idője. Dárdds. A kis kritikus. A fiam ma az Íróasztalomról Kiitta mind a tintás üveget, Anyja beteg lett az ijedelemtől, A kis lurkó meg vígan nevelett. Kutya baja sem lett a csöpp legénynek, De mint az ördög, oly fekete volt; Reám nézett két nevető szemével És kacagott és egyre kacagott, Mintha azt mondta volna kacagása: — Kiittam mind a tintás üveget, Bogy az apám ne Írjon soha többé Rósz költeményeket, Pakots József. KÖZGAZDASÁG. is fizettek valami csekélységet, például egy ekéért napjára 30 fillért, egy fogasért 20 fillért és igy tovább. Másoknak is. kikölcsönözték — ha ők maguk már nem használták — az eszközöket, de ezek kétszeres díjat fizettek, így is akadt elég bérlője a faluban a kitűnő eszközöknek. Az eredmény az lett, hogy már az első esztendőben több mint ezer hold föld lett sokkal jobban megszántva és beboronálva, mint azelőtt; szóval a faluban sokkal okszerűbben folyt a gazdálkodás, mint azelőtt. Vegyék tehát mintának a gazdasági eszközök ezt a beszerzési módját. Télire való szőlő szedés. Szőlősgazdáinkat bizonyára érdekelni fogja annak a kérdésnek a tisztázása, hogy mikor kell a télire való szőlőt szedni, hogy az tartós legyen. Egy tapasztalt szőlősgazda erre nézve a következő utasítást 2dja : A téli eltartásra való szőlőt pár nappal a teljes érés előtt szedjük le, mert így a bogyók héja tartósabb szokott lenni. A szedést csakis száraz, napos meleg időben végezzük, nagyon vigyázva arra, hogy mindig nyelénél fogván a íürtöt, a bogyókat védő hamvas viaszréteg le ne dörzsölődhessen. Szedés közben a fürtöket gondosan átvizsgáljuk, a hibás bogyókat hegyes kis ollóval kicsipegetjük, sőt az épeket is annyira megritkítjuk, hogy a bogyók ne érinthessék egymást. Ezután 80 — 100 centiméter raffia- vagy pamutfonal két végét csomóra kötjük, közepén kétrét fogjuk s az igy támadt hurokba egy-egy íürt szőlőt helyezünk, miáltal a pepecselő kötözgetés fölöslegessé válik. Hogyan különböztetjük meg a vajat a margarintól ? A természetes vajnak margarinnal való hamisítását úgy lehet kimutatni, ha egy darab tiszta, természetes vajat egy pohárban fölolvasztunk. A fenekén ekkor vízből és sóból álló keverék íog leülepedni, mely fölött fogékony vajréteg képződik ; ez a réteg tiszta és átlátszó lesz. Ha pedig ellenben egy darab margarint olvasztunk föl, akkor a vízből és sóból álló üledék fölötti réteg folyékony tejszinü és átlátszatlan. Ha tehát természetes vaj müvajjal keveredik, akkor többé- kevésbbé erős zavarodás fog mutatkozni, aszerint, amint több, vagy kevesebb margarin foglaltatik benne. Hogyan szerezhet könnyen a kisgazda gazdasági gépet? Sok kisgazda szeretne gazdasági gépet beszerezni és mivel nem tudja, ezt mondja: mit érnek nekünk ezek az újabb gazdasági gépek és eszközök, ha nincs módunk hozzá, hogy beszerezzük ?! Igaz, hogy minden egyes gazda nem vehetné meg e hasznos eszközöket, de hát miért ne szereznék be többen együtt ? ! Összetartással, egyesült erővel le lehet küzdeni az efféle akadályokat. Mondunk rá egy példát. Egy községben összeállott 70 értelmes, de szegényebb módú falusi gazda s együtt részvénytársaságot alakítottak. A részvény dij 40 korona volt s ez által 2800 korona alaptőkére tettek szert. Ebből aztán a megyebeli gazdasági egylet elnökének útbaigazítására hozattak Budapestről n égy darab ekét, két vasboronát, egy kapáló és egy soros vetőgépet, egy járgányos cséplőgépet és egy jó rostát. Azután megállapították közegyetértéssel a részvényesek a használat szabályait. Az eszközök használatáért magok a részvényesek KÜLÖhFÉLÉK. Kép. Beállít a jó falusi ember a városi fiskálishoz. „Adjon Isten tekintetes fiskárius uram!“ „Fogadj Isten! De hát miért nem kopog kend, ha bejön az ügyvéd irodájába?“ „Kérőm alássan tekintetös fiskárius uram nem vagyok én olyan nagy úr, hogy oszt még kopogjak is.“ „No jól van, hát mondja el kend mi járatban van ?“ „Port hoztam fiskárius uram, nagy port, apellációs port; itt a vizi röpéta, la! fölmögyök én avval ű fölsigihez is, hanem hát az igazságomat nem hagyom.“ „Hát mesélje el ken’ a dolgot elejirül, mer’ hát tudja néma gyereknek az anyja sem érti a szavát!“ „Hát csak úgy történt tekintetös fiskárius uram, hogy a somkuti vásárba őkkicsit össze- külömböztünk a Tamás Styefa komámmal, mer’ hogy azt mörte mondani a gazos, hogy az ű kesej lova külömb járós, mint az enyém a derös. Mán pég a’ nem igaz tekintetös fiskárius uram, mer’ az ojannak még az lába porába se’ jár az ojan kehös pára, de hát a Styefa koma olyan embör, hogy annak oszt hiába beszél az embör, akár ítéletnapig is. Mondok kirántom őkkicsit az lőcscsöt, oszt kezdőm neki magyarázni ho’ hát, mondok mögértse, de úgy helybe- hagyott ott a somkuti vásárba, ho’ rögtön az doktorhol köllött szaladnyi, ho’ csinálja meg frissibe az vizi röpétát. Itt van la fiskárius uram, főmegyek vele ha köll akár a királig is, de az igazságomat nem engedőm!“ „Jól van no, de hát hun van a Styefa komája?“ „A Styefa, tekintetes fiskárius uram, no azt úgy tanáltam főbekollintani a lőcscsel, hogy a’ biz’ otthon fekszik a jámbor, oszt pég hát muzdulni se tud a szögény!“ Szerkesztői üzenetek. (Kéziratokat nem adunk vissza.) „Hegyek között.“ Először is nem ballada. A ballada nem egyéb, mint „dráma dalban“. Itt azonban hiányzik minden drámai motívum. De hiányzanak a dalnak poétikai kellékei is. Például: „Összeroncsolt testén, vérén búzát őrölt“ a malom kereke, ez prózában is — őrlési képtelenség. „Könnyi“ könnyei helyett, nyelvészeti barbarismus. Továbbá a villám semmi körülmények között sem „húll“ és a láb, ha még oly „piciny“ is, sohasem „csúsz“. Imát „szólni“ nem lehet, csak mondani, rebegni. „Zöld sír“ nincsen, csak zöldelő stb. Teljesen átdolgozva ha sikerülne, mint verses elbeszélést szivesen közölnők. IT. I. Budapest. Reméljük, hogy küldeményünket kézhez vette és kérjük, hogy P. urat is fölkérni szíveskedjék a további közreműködésre. Köszönet az eddigiért is. n. T. Beküldött cikkét hozzuk, a többi részét térszűke miatt csak jövő számunkban. Előfizetőinknek. Az előfizetési dij lapunk szerkesztőségében fizetendő. N. S. Hirdetéseket a tér nagyságához mérten mérsékelt áron elvállalunk. Főmunkatárs: ACKERMANN BÉLA. Laptulajdonos: BARNA BENŐ. Soványság + az egyedüli eredménytől kisért szer a dr. William Hartley tanár amerikai erő- táppora. Soványok tartós, szép telt testi idomokat nyernek. Hölgyek remek keblet; 6 hét alatt 20 kiló gyarapodásért jótállást. Vérszegénység, sápkór, idegesség és gyomorbajosoknak nélkülözhetetlen szer. Kitüntetve : Chicago, Berlin, London, Hamburgban. Köszönő levelek minden országból. Dobozonként I forint 10 krajcár. Használati utasítással. Főraktár: Zeisler Mór "V. Budapest, VI., Podmaniczky=utcza 61. II. 20. Villamos- és gőzerőre berendezett gyár távolról sem képes oly olcsón, finom és jó hangszert Reményi Mihály a magyar királyi zene-akadémia házi hangszerkészítője, azért ne vásároljon semmiféle hangszert, legyen az hegedű, gordonka, cimbalom, harmonium, harmonika, fa- vagy rézfuvó- hangszer, húr, stb., stb., mig Reményi legújabb ábrákkal ellátott képes árjegyzékét át nem olvasta, mely ingyen és bérmentve küldetik Budapestről | Király-utca 58. szám. Zenekarok teljes felszerelése a legolcsóbb árakon. Külön költségvetés ......... .' ■- —-: díjtalanul. .......... Kiv itel a világ minden részébe nagyban és kicsinyben. Zongorák és cimbalmok javítása. Az összes hangszerek javítása szakszerűen és olcsón. 'ogorvosi műtermemet műfogak könnyen megszokható és legfinomabb kivitelű teljes fogsorok tevésére, fog- gyógyászatra, fogkövek eltávolítására, elsárgult, elfeketült fogaknak eredeti színük visszaadására berendezve, hol továbbá fogtöméseket (plomb) eszközlök és fogat, gyökereket a foghuzási technika legjobb módszere szerint távolitok el, — szives figyelemre ajánlom. " — 11 ----La kás: Nagysomkuton, a „Megyeház“ épületében. Dr. HESLQ'VÁCS 3VTC>]F5- egyetemes orvostudor, fogorvos.
