Kővárvidék, 1905 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1905-08-27 / 35. szám
1905. augusztus 27. KOVARVIDEK 3 állandóan telve vizzel, hogy tűz esetén azonnal felszerelve a tűzhelyén megjelenhessenek. Bár valósulna meg óhajom! Szívélyesen üdvözli tisztelője — n. — a. I Kapunyitás előtt . . . Egy hét — s megnyílnak az iskolák kapui. Sokan alig várják, de sokan meg félnek tőle . . . A legtöbb szülő — mondjuk meg a hogy van — még ma is inkább gyűlölettel, mint szeretettel viseltetik az iskola iránt. Az iskolát nyűgnek tekinti s gyermekét is csak „muszáj ból küldi oda. S mit látunk aztán az életben ? A gyermek nem tiszteli szüleit. Nekik nem engedelmeskedik. Velők szemben durva — kegyetlen. S ha felnő nem boldogul. Nem úgy van most, mint volt régen . . . Az apa kivitte fiát a mezőre, ott megmutatta neki a szántást s aztán kezébe adta az eke szarvát mondván: „most már csináld tovább — a hogy láttad !“ A föld okszerű megmunkálásához ma már ez kevés . . . A tapasztalathoz ismeret is kell! S nemcsak azoknak kell tanulniok, kik tudományos pályára lépnek. Ma már a kereskedőknek, iparosoknak, földmivelőknek is tanulniok kell. Tanulni kell mindenkinek! Mert ma csak az boldogul — aki tud valamit . . . Ezekre gondoljatok! S ne vonjátok el gyermekeiteket az iskolától . . . Az iskolába járatás ellen sem lehet most már senkinek kifogása, mert ha szegény, nemcsak, hogy felmentik a tandíj fizetése alul, de ha jól tanul, még jutalomban, segélyben is részesítik. A múlt iskolai év elején igazán rosszul esett látnom, hogy sok szülő nemcsak az iskolával, tanítóval, de még gyermekével sem sokat törődik . . . Több figyelmet fordít a marhájára, mint a gyermekére. Marháját mikor először engedi legelőre, kikiséri a kapuig, ott bevárja a kondást vagy pásztort, megmutatja neki a jószágát, elmondja esetleges hibáját s megkéri, hogy ügyeljen rá. Gyermekét pedig — ha eljön a szeptember — egyszerűen elküldi az iskolába, hogy — Írassa be magát. De még ezt sem teszi szeptember elsején- másodikán, hanem csak úgy hatodika-hete- dike felé . . . így egy cseppet sem csodálkozom, hogy sok szülő még nem is ismeri a gyermeke tanítóját. Pedig jó volna azt megismerni! ? Beszélni vele egy kicsit a gyermekről s bemondani a szükséges adatokat . . . Kedves Szülők ! Ha ez igy volt eddig — ne legyen igy ezután . . . Ha majd megnyílnak az iskolák kapui — menjetek s Írassátok be gyermekeiteket . . . HÍREK. Augusztus 26. Felkérjük azon tisztelt előfizetőinket, kik hátralékos előfizetési dijukat még ki nem fizették, hogy azt minél előbb befizetni sziveskedjenek. Személyi hírek. Gróf Teleki Géza és neje a napokban községünkben tartózkodott. — Dr. Bartók György erdélyi ev. ref. püspök és kíséretében Dr. Nagy Károly theologiai tanár, Ravasz János theologiai tanár, Simó Béla egyházkerületi főgondnok, Vásárhelyi Boldizsár deési ev. ref. esperes, Barabás Samu Magyar- láposi'ev. ref. esperes és Szakács Ferenc deésaknai esperes e hó 24-én községünkben időztek. - Bodnár György kir. tanfelügyelő a járásban épülő állami iskolák megtekintése végett 25. és 26-án községünkben volt. Püspökfogadtatás Sárosmagyarberkeszen. E hó 24-én érkezett meg Dr. Bartók György erdélyi ref. püspök, Dr. Nagy Károly és Ravasz János kolozsvári theologiai tanárok, Simó Béla egyházkerületi főgondnok, Vásárhelyi Boldizsár deési, Barabás Samu magyarláposi és Szakács Ferenc deésaknai esperesek kíséretében Sáros- magyarberkeszre. A fogadtatás igen impozáns volt, községünkből is mintegy negyvenen rán- dultak át a díszes fogadtatásra. Az érkező magas vendégek elébe lovas bandérium ment, a községbe pedig a felállított diszkapu előtt hívei fogadták az érkező püspököt és kíséretét. Délelőtt 10 órakor a berkeszi ref. templomban isteni tisztelet volt, midőn az ünnepi beszédet Dr. Nagy Károly theologiai tanár mondotta, ezután Dr. Bartók György püspök az orgona felszentelése alkalmával tartott beszédet. Délután 1 órakor az állami iskola helyiségében bankett volt, a hol vagy negyvenen vettek részt. A bankett alatt egyik toaszt a másikat érte. Először Pap István sárosmagyarberkeszi ev. reí. esperes emelt poharat, éltetve Felséges királyunkat, hazánkat és a jelen volt püspököt. A következő szónok Dr. Nagy Károly theologiai tanár volt, a társadalom és összes papokért emelte poharát. Gróf Teleki Pál kerületünk országgyűlési képviselője a testvériség és egyetértésért, Veszprémy Sándor községünk róm. kath. plébánosa ismert ékesszólásával a vendégeket éltette, Barabás Samu magyarláposi esperes, Szakács Ferenc deésaknai esperes és Vásárhelyi Boldizsár deési esperes mondottak még szebbnél-szebb felköszöntőket. Az egész ebéd alatt a hangulat igen kedélyes volt. Az ebéden részt vettek még: Gróf Teleki Sándor, Eötvös Róbert tb. főszolgabíró, Szappanyos József és Medgyesi Géza kir. járásbirók, Mán Lajos takarékpénztári vezérigazgató, Szerb János helybeli gör. kath. esperes, Simó Béla egyházkerületi főgondnok, Veress József állami iskolai igazgató és még többen. Ebéd után majdnem az egész asztal- társaság átjött községünkbe, délután 5 órakor érkeztek ide, a hol az építendő ref. templom telkét nézte meg a püspök. Ezután látogatást tett Gróf Teleki Sándor házánál és Szappanyos József az itteni refvegyház gondnokánál. Vacsorára a püspök ur Öméltósága és a többi magas vendégek Gróf Teleki Sándor ur vendégszerető házánál voltak hivatalosak. Másnap, vagyis 25-én reggel utaztak el innen Hagymásláposra. Beiratások a nagybányai áll. főgimnáziumban. Az 1905/6. tanévre szóló felvételek és beiratások a nagybányai áll. főgimnáziumban aug. hó 29., 30. és 31-én, mindenkor d. e. 8 —12-ig fognak eszközöltetni; a javító vizsgálatok napját 28-ikára tűzöm ki. A felvétel alkalmával bemutatandó a megelőző tanévről szóló bizonyítvány, a születési bizonyítvány és — a mennyiben az ujraoltás ideje az osztálybizonyitványba bejegyezve még nem volna — a hímlőoltási bizonyítvány is. Azon tanulók, akik jul. 1 — 5-ikén már felvétettek, a rendtartás 'értelmében a beiratás végett az illető osztályfőnököknél kötelenyakába borult. S siró görcs fogta el. Anyósom azonban, kidolgozott tervéhez képest, az én keblemre dobta (gyengéden) Terkát és eltűnt az ajtó mögött. A szoba közepén állottam. Keblemen a feleségem, a ki még bizony csitri leányka volt s akit nekem kellett asszonynyá avatni. Zsebemben tízezer forint. A helyzet rendkívül nehéznek látszott előttem. Terka még mindig sirt, mig végre egy csókkal megvigasztaltam. Las- sankint alábbhagyott a pityergéssel. Arcát felvetette. Szemeit szememre szegezte, ajkát várakozó kifejezéssel összecsucsoritotta s minden tekintetben oly érzéki pózba helyezte magát, hogy még a télen befagyott tyúkszem is felengedett a testemen hirtelen átfutott szenvedély hevétől. Házasságom első napjait csupán azzal jel- lemzem, hogy egy hétig el se hagytuk otthonunkat. A levelek már napok óta felbontatlanul hevertek Íróasztalomon. Egy nap elhatároztam, hogy elolvasom valamennyit. Minden levél egy- egy kötelességemre figyelmeztetett. Nagy nehezen el is határoztam, hogy kötelességeim teljesítése után látok s hosszú, nehéz bucsuz- kodás után el is indultam hazulról. — Délben haza gyere édes . . . Délbe haza is jöttem. A terített asztal, a szobák rendje, a lakás illata, feleségem ruházkodása, minden, minden amellett tanúskodott, hogy távollétemben is .csak velem foglalkozott. A szerelmes asszonyok kitűnő [emlékező tehetséggel rendelkeznek. A mit vőlegény koromban, vagy a mézes hetekben csak úgy érintve, ellőtte kedvus dolognak említettem, annak egy részét magam előtt láttam és az igy folyt napról-napra. Mintha csak jegyzéket vezetett volna a feleségem a nekem kedves dolgokról. Mindennap valami ujjal lepett meg, a mi a szájam íze szerint való volt. Az étel, az ital, a fűtés, a világítás, az étkezés, lefekvés órája, egyszóval minden szokásaimhoz volt alkalmazva. Az asszony jobban ismerte szeszélyeimet, szokásaimat, kedvteléseimet, mint jó magam. Önzetlen volt a végtelenségig. S én éppen önzetlenségének, mely azonban nem volt objektiv, tulajdonítottam, hogy oly éles látású psziholigiá- val rendelkezik. Később már szinte adta az önzetlent és éppen ez bizonyította azon szenvedélyektől szított önzést, melylyel engem bájainak, kedvességének békóiba akart verni, hogy teljesen, egészen az övé legyek. Rendkívül ügyesen csinálta a dolgot. Valóságos élet- filozófiája néha bámulatba ejtett. Tudta, hogy előttem csak az érdekes, a mi reám az újdonság ingerével hat. E szerint is cselekedett. Az elméleteket azért nem is szerette alkalmazni, keveset beszélt, de annál többet tett. Minden tényének én voltam a kiinduló és befejező pontja. Élete házasságunk első napjától kezdve hasonló volt a körhöz, melyet legszűkebb énem körül futott meg. Csak egyben csalódott. Azt hitte, hogy cselekedeteinek nem tudom a rugóját. Abban a hitben élt, hogy én nem ismerem tetteinek mozgató erőit s nekem kedveskedő cselekedeteit naivul fogadom. Nem tudta el sem képzelni, hogy áthatolok teljes lelki világán, mely előttem nyitott könyvként feküdt, melyben minden sort egy pillanat alatt elolvasok. Szenvedélyeim kielégítését és egyáltalában a kellemest sohasem tartottam boldogságnak. A boldogságot még nem tekintettem életcélnak, mert a boldogság fogalmát szentimentális lények tarka és reményekre szuggeráló ötletének tekintve, jiem találtam benne semmiféle reális bázist. Ő pedig vakon hitt a boldogságban, sőt éppen az adott neki erőt, hogy boldognak tartotta magát és bizonyára engem is. Csak azért szerettem eddig az életet, mert küzdelemmel járt. A legnagyobb örömömet mindig férfiasságom, éném győzelmében láttam s ezt okvetlen küzdelem, harc, munka, erőkifejtés megelőzését követelte. Feleségem ösztönszerüleg érezte, hogy csak addig képes engem lekötve tartani, mig egyéni karakterem, — melynek egyes kontúrjait már- már felfedezte, — megváltoztatására nem történik részéről támadás. Ezért megfigyelései kétségbeesettek lettek, s minden előttem eddig nem nyilvánított cselekedetének végrehajtását F ogorvosi műtermemet műfogak könnyen megszokható és legfinomabb kivitelű teljes fogsorok tevésére, fog- gyógyászatra, fogkövek eltávolítására, elsárgult, elfeketült fogaknak eredeti színük visszaadására berendezve, hol továbbá fogtöméseket (plomb) eszközlök és fogat, gyökereket a foghuzási technika legjobb módszere szerint távolitok el, — szives figyelemre ajánlom. Lakás: Nagysomkuton, a „Megyeház“ épületében. M JT*. IS.C^’V-Á.CíJS 1VECÍ>JL4. egyetemes orvostudor, fogorvos.
