Kővárvidék, 1905 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1905-07-30 / 31. szám
4 KÖVARVIDEK 1905. julius hó 30. HÍREK. Julius 29. Személyi hírek. Szende Sándorné Franzen- stadba utazott pár hétre. — Hirsch Náthán feleségével Karlsbádból hazaérkezett. Eljegyzés. Dr. Simon Aladár, kolozsvári orvos, Simon Éliás köztiszteletnek örvendő polgártársunk fia a napokban váltott jegyet Pécsett Alt Margit kisasszonnyal, az Alt és Böhm pécsi nagykereskedő cég beltagjának leányával. Vármegyénk rendkívüli közgyűlése. Vármegyénk törvényhatósága augusztus hó 3-án Nayy László alispán elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tart. Ez a rendkívüli közgyűlés, rendkívül izgalmasnak ígérkezik. Ez a közgyűlés fogja ugyanis tárgyalni a Luby Géza és társai; valamint a Karolyi István gróf és társai által a nemzeti ellenállás s a kormány iránti bizalmatlanság megszavazása tárgyában benyújtott indítványokat. Közelebbről érdeklő ügyek még Remetemező község lecsapolási ügye és a jegyzői körök újabb beosztása tárgyában tett javaslat tárgyalása. Az uj tanfelügyelő. Bodnár György, vármegyénk nem rég kinevezett tanfelügyelője alábbi átirattal mutatkozott be e a, vármegye jegyzőinek : Igen tisztelt Jegyző Úr! A nm. Vallás- és közoktatásügyi Miniszter úr Szatmár- vármegye kir. tanfelügyelőjévé nevezett ki. Midőn erről az igen tisztel Jegyző urat értesitni szerencsém van, kérem, kegyeskedjék engem ebbeli nemes törekvésemben támogatni, hogy a közigazgatás a tankötelesek pontos beiskolázását biztosítván, a népoktatás áldását és a magyar nyelv tudását a vármegye minden gyermekére kiterjeszthessem. A közigazgatás támogatása nélkül sikertelen az iskola munkája; egyrészt mert a tanítási idő hiányossága mellett a legbuzgóbb tanító sem képes a kívánt eredményt felmutatni, másrészt pontatlan iskolázás esetén lehetetlen kellő szigorral fellépni a lelkiismeretlen s hanyag tanítók ellen. Azért kérem én teljes hizalommal a Jegyző urat, vegye sokszoros gondjai közzé a népnevelés szent ügyét, hiszen ezzel nemcsak hivatali, hanem hazaíiui kötelességet fog leróni. Én munkatársamnak tekintem; sokszor fogok kopogtatni s nem kétlem, hogy mindig szívesen fogja nyújtani segédkezét nemes célú törekvéseimhez. Őszinte tiszteiettel vagyok stb. Lesz rend és csend. A községi elöljáróság előterjesztésére tudvalevőleg a járási főszolgabíró elrendelte, hogy hétfő napon minden, a piac-téren cél nélkül kóborló, gyanús cigányt be kell kisérni. E rendeletnek az elmúlt hetivásár alkalmával ugyancsak volt foganatja. Ugyanis 47 cigány őrizte a községháza fogdáit, reggeltől estig. Nem is volt lopás, verekedés, veszekedés. Lesz tehát rend és csend. Elgázolás. Herman Ábrahám hidegkúti kocsis a napokban elgázolta Szabó Lajosné kilencz éves kis leányát. Szerencsére a kis leány súlyosabb sérüléseket nem szenvedett. A gondatlan kocsis ellen az eljárást megindították. Tűz Hosszufaluban. E hó 22-én tűz volt 'Kővárhosszufaluban; egy uradalmi erdőőri lak égett le. A kár mintegy 600 koronára tehető, de ennek jórésze megtérül biztosítás folytán. Ipartanonciskolánk költségvetése. Az elmúlt hét folyamán terjesztette be a községi elöljáróság Veress József, a tanonciskola igazgatója által készített, 1905/6. iskolai évre szóló költség- előirányzatot a vármegye tanfelügyelőjéhez. A költségvetésből kitűnő fedezetlen hiány 1010 korona 57 fillérre rúg, melyet, mint államsegélyt kérvényezte a község elöljárósága a vallás- és közoktatásügyi minisztériumtól. Lelkész helyettesítés. A nagybányai g. kath. hívek körében nagyarányú mozgalom indult meg, hogy a jelenlegi kis templomuk helyett egy díszes, nagy templomot építsenek. A belügyminiszter a templomépités czéljaira országos gyűjtést engedélyezett s Brebán Sándor h. lelkész e hét végén indul kőrútjára, hogy a gyűjtést eszközölje. Mintegy két hónapig lesz távol s ez idő alatt Redni/e Mihály lelkész fogja helyettesíteni. Csendélet a kisvonaton. Krec Dániel nagy- somkuti lakos e hó 24-én, a vonaton botjával jól elverte Stef Györgyné nagyfentősi vasúti őr feleségét, sőt a nála volt töltött pisztolyt rászögezve, lelövéssel fenyegette; - állítólag, mert Stef Györgyné a kukorica vetésében kárt tett volna. A csendőrség elkobozta a legénykedő Krec Dánieltől a pisztolyt s feljelentést tett ellene a járásbiróságnál. 310 koronát elvesztett. E hó 24-iki hetivásáron sírva panaszolta a csendőrségen Tordai István tölgyesi lakos, hogy 31Űkoronáját elvesztette. A szegény ember tehenét adta el s az azért kapott, összeg volt, amit elvesztett. Ez utón is kéri a becsületes megtalálót: könyörüljön rajta, adja vissza néki. Ösztöndíj pályázat. A volt szatmárvármegyei nőipar-egyesületnek Nagykároly város által átvett vagyonából az 1905 6. iskolai évben két szatmárvármegyei vidéki s a nagykárolyi polgári leányiskolába járó szorgalmas és jómagaviseletü növendék fog egyenkint 240 K ösztöndíjban részesülni s egyúttal tandíjra, tanszerekre és beiratási díjra 60-60 K segélyben. Felhivatnak mindazok, kik ezen ösztöndíjat elnyerni óhajtják, hogy az 1904 5. tanév végén nyert iskola' bi- zonyitványnyal, születési anyakönyvi kivonattal, illetőségi s vagyoni bizonyitványnyal felszerelt s Szatmárvármegye főispánjához, mint az ösztöndíj adományozására jogosulthoz, intézett kérvényüket az iskolai beiratáskor, legkésőbb azonban f. év szeptember 5-ig a nagykárolyi polgári leányiskola igazgatójához adják be, mivel a később beadandó kérvények figyelembe vétetni nem fognak. Nagykároly, 1905. julius 10. Debreczeni polgármester. Kellemetlen találkozás. Szatmáron egy özvegy ember, aki legidősebb leányával nem férhetett meg, azon a már nem szokatlan utón akart megházasodni, amelynek a napilapok utolsó kolumnája a területe. A komoly ajánlatok garmadával érkeztek és az elkeseredett özvegynek nagyon nehéz volt a választás. Legjobban megtetszett neki végre annak a hölgynek a levele, aki röviden csak azt irta, hogy férjhez akar menni, mert otthon rosszul érzi magát. Az özvegy ur nyomban válaszolt és találkozóhelyül Bikszádot tűzte ki, ahová előbb érkezett meg, mint az ismeretlen hölgy. A kitűzött időre kocsin megjött a jövendőbeli feleség is, de a találkozás ugyancsak meglepő volt; az elkeseredett apa és a még jobban elkeseredett leány került egymással szembei Vizsgálat a nagybányai képviselőválasztás j ügyében. E címen hirt adtunk lapunk múlt heti számában arról, hogy a választás ellen beadott petíció tárgyában 29-ére van kitűzve a vizsgálat megkezdése, dr. Olesvdry Zoltán kir, táblabiró vezetésével. A vizsgálat jegyzőkönyvének vezetője és a román nyelvűek tolmácsa Alois Győző, a helybeli kir. járásbíróság aljegyzője. Osztáiygyülés. A bányászati és kohászati egyesület nagybányavidéki osztálya augusztus hó 12-én kirándulással egybekötött osztálygyü- lést tart Kisbányán, Mcrzenits Hubert bányatelepén. Az osztály gyűlésre, melyet közvacsora s táncz követ, már is igen nagy a jelentkezők száma. Egy kis statisztika. Uj viszonyok keletkezése, uj eszmék forrongása, a születő, terjedő, megvalósuló eszmék és események, a hírlapok keletkezésére és az ujságolvasási kedv fejlődésére óriási befolyást gyakorolnak. Érdekesen bizonyítja ezt a magyar hirlapirás statisztikája. 1830- ban volt 10 hírlapunk. 1840. elején volt 26 magyar hírlap, 1847-ben 33. Erről a számról 1848-ban egyszerre 86-ra ugrott a magyar hírlapok száma. A szabadságharcz, a szabadsajtó, mondhatni egy századdal vitte előre egy év alatt a hiriapolvasási kedvet s a hírlapok elterjedését. Annál nagyobb visszaesést látunk a szabadságharcz után következő cenzurás világban. Ugyanis 1850-ben már csak 9 lap van. 54-ben 20 lap, 1861-ben 52 lap, 1862-ben 65, 1864-ben 70 lap, 1867-ben 80 lap, 1868-ban 140 lap. Tehát 10 év kellett, hogy a cenzúra nyűge alatt a hírlapok száma ismét elérje azt a számot, melyet a szabadságharc fejlesztő és éltető hatása alatt rohamosan elért. Ä magyar hírlapok és folyóiratok száma ma már 743. Kitüntetett román gyermekek. Az Országos ! Magyar Szövetség felhívást intézeti a helybeli I állami elemi iskola igazgatójához, hogy szíveskednék velük tudatni olyan 6 tanuló nevét és lakcimét, kik annyira tudnak magyarul, hogy az „Én Ujságom-“at sikerrel olvashatják s akik a lapot jó magaviseletükért és a magyar nyelvben tanúsított előmenetelükért kitüntetés gyanánt kapnák. E felhívásra az iskola igazgatója, mint arra legméltóbbakat, — e 6 gyermeket ajánlotta kitüntetésre: Butty An Róza, Buttyán Julia, Átyim János, Buttyán Katica, Máthé Valéria és l’app Sándor. Pályázati felhívás. A siketnémák budapesti állami intézetének első osztályaiban a legközelebbi tanévre 30 uj növendék fog felvétetni. Ezenkívül felvételt nyernek a megfelelő felsőbb osztályokba oly siketnémák is, akik eddig valamely vidéki intézetben tanultak ugyan, de a kiknek szülői időközben a székesfővárosba, vagy annak környékére költöztek. Végül felvétetnek a felsőbb osztályokba olyan gyermekek is, a kik népiskolai tanulmányaik közben siketültek meg s a kik az intézetben a beszédnek szájról való leolvasását tanulják meg és ez utón elemi ismereteiket kiegészítik. Első sorban a Budapesten s az annak környékén levő községekben lakó siketnémák vétetnek ugyan fel, de másodsorban felvételt nyernek az ország bármely helyéről folyamodó olyan siketnémák is, a kik az évi 200 K eltartási költséget egészben, vagy legalább részben biztosítani tudják. A felvétel a folyamodványok beérkezésének sorrendjében fog eszközöltetni; miért is indokolt, hogy a szülők mielőbb küldjék be kérvényeiket. Pályázati határidő julius 25. Részletes tájékoztatást és felvételi nyomtatványokat az érdeklődőknek díjtalanul küld az intézet igazgatósága (Budapest, VIII., Mosonyi-u. 8.) Megjegyeztetik, hogy az intézet 8 évfolyamú. Fötárgyaiás a zilahi kasszaíurók ügyében. A zilahi kasszaíurók ügyében a vizsgálat minden valószínűség szerint még pár hónapig el fog tartani, mert a vádlottak egy némelyike konokul tagad. Weltmann Mór nagybányai lakos, tettét töredelmesen bevallotta, csak az ellopott pénz hollétéről nem akar tudni. Az elfogott betörőket a fogház levegője annyira megviselte, hogy mindnyájan betegek. A főtárgyalást előre láthatólag csak novemberben tarthatják meg. Gál Jenő (ezelőtt Lakos és Gál) okleveles mérnök. Elvállalja mindennemű mérnöki munkálatok végzését és építmények tervezését. Műszaki irodája Szatmáron, Eötvös-utcza 13. szám alatt van. Piacziárakaz 1905. évi julius hó 20-iki hetivásár alkalmával : Búza — (100 kgr.) — 18 K 00—18'30 Rozs „ „ - 14 „ 00-14-10 Tengeri „ „ — 18 „ 20—18'30 Zab - „ „ - 14 „ 30-14-50 Paszuly— „ „ - 27 „ 00—28 00 Szerkesztői üzenetek. (Kéziratokat nem adunk vissza.) A sors útja. Előbb is tudta, olvasta is, hogy névtelenekre nem válaszolunk és — mégis beküldötte névtelenül. A nőies betűk halmazából egymás mellé rakott sorok közül egy ismerős női szempár tekint kérőleg reám; nem tudok ellent mondani. Hallja tehát véleményemet: Prózája sokkal jobb, mint a vers. Meséje — bájos egyszerűségével — megható. Van azonban benne egy nagy-nagy hiba. Az olvasó ugyanis nem képzeli magát (mint az iró) a kis elbeszélés olvasásánál tiz évvel előbbre. így aztán sehogy sem fogja acceptálni azt, hogy a „Jöjj el velem akáclombos falumba“ kezdetű dal tiz éves volna. Egyike ez kérem, — a leg- ujabbaknak. De nem csak ez az egyedüli hiba. Van még benne néhány simitni való. Módját kellene ejteni valamikép, hogy részletesen közölhessem azokat. Vajda. Megkaptkm s csak azért nem küldöttem be, mert úgy hiszem, hogy a cim el lett tévesztve. Sehogy sem illik össze a — Különben — szép tartalommal. Értesítést kérek. G. J. Szatmár. Elfeledkezett rólunk ? Mi lett a folytatással? Üdv. Laptulajdonost BARNA BENŐ.
