Kővárvidék, 1905 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1905-07-23 / 30. szám
4 KO VAR VIDÉK 1905. julius hó 23. két az iskolai beiratáskor, legkésőbb azonban folyó évi szeptember 5-ig a nagykárolyi polgári leányiskola igazgatójához adják be, mivel a később beadandó kérvények figyelembe vehetők nem lesznek. Szobatűz. E hó 18-án este özv. Hirsch Hermannénál az ablak közelében levő éjjeli szekrényre állított égő gyertyától tüzet fogott a függöny. Idejekorán észre vették s mielőtt még nagyobb baj származhatott volna belőle, .eloltották. Az 1904. évi bortermés. Az 1904. évi szü retre vonatkozó adatokat most állították össze a földmivelüsügyi minisztériumban. Ezek szerint a magyar korona országaiban 1904-ben 4,256.907 hektoliter bor termett. Ebből a szorosan vett Magyarországra 3,471.460, Horváth- és Szlavon- országra 785.447 hektoliter esik. A múlt évi termés tehát megközelíti a filoxeravész előtti 1 idő termés mennyiségét. A szőlővel beültetett terület 1904-ben 502.833 katasztrális holdat tett ki. Minőség szerint termett: közönséges fehérbor 2,584.867 hl., közönséges sillerbor 1,157.481, közönséges vörösbor 380.088, fehér pecsenyebor 86.020, vörös pecsenyebor 15.491, fehér csemegebor 26.734, vörös csemegebor 4.145, aszú 2.081 hektoliter. Az összes szőlőtermés értékét a statisztikai kimutatás 130,518,897 koronára teszi. Ebből a csemege és borszőlő 5,116.443 korona, az aszubor 564.697 korona értékű volt. A szőlő átlagos becsára 0.26 korona kilogrammonként. Az aszuboré 271.36 korona volt hektoliterenként. Az idei szőlőtermés előre láthatólag a múlt évit nem fogja meg se közelíteni, miután máris nagy mértékben lépett fel a peronoszpora. Érdekesnek tartjuk még megemlíteni, hogy Auszrtia bortermése 1904-ben 4,483.767 hektolitert tett ki. Tűz. A veres kakas kisértett e hó 18-án községünkben és könnyen végzetéssé válhatott volna a szerencsétlenség, ha az éberség és ügyesség gátat nem vetett volna elébe. Prüszker Dezső helybeli bádogos személyzete javította a róm. kath. templom fedélzetét. Este 6 óra tájban eltávozott, a munka színhelyéről a segéd s egy kis inasgyereket, meg az égő forrasztó katlant hagyta ottan. A gyerek a szerszámok összeszedésével foglalatoskodott a templom padlásán. Ez alatt a forrasztó katlanból kipattant szikrától tüzet fogott a zsák szén és parazszsá válva, meggyujtotta már a templom fedélzetének deszkáját is egy helyen, amikor az inas gyerek észrevette. Szerencsére az égő parazsat a zsákkal együtt kidobta a fedélzeten, melylyel egyrészt nagyban megakadályozta a tűz tovaterjedését, egyszersmind figyelmessé tette az utcán járó-kelőket vele a tűzre. Különösen dicséretet érde'mel Némethy Dániel ki azonnal a tűz színhelyén termett s eloltotta azt. Csendőri hírek. Lopás. Vancsa György nagysomkuti lakosnak Izrael S. Mendel Nagy- nyiresi lakos udvarán megőrzés végett elhelyezett szekeréből ismeretlen tettes, e hó 11 — 12-ére virradó éjjel 2 kereket és a szekérkart ellopta. A nyomozás kiderítette, hogy a tettes Gyirász Juon a Tódor nagynyiresi lakos volt, ki a lopott tárgyakat Herskovits Mihály nagysomkuti lakosnak adta el. Mindkettejük ellen megindították az eljárást. - Uzsora. Száva Mariska és Szfára Juon gaurai lakosok már régen uzsoráskodnak törvénytelen magas százalékot szedve a megszorult emberektől. E bűnös üzelmük azonban most napfényre került. A nyomozás fqlytán Szfáránál 13, Szávánál 6 drb. ilyen kötvényt találtak. Illetékes helyen fel lettek jelentve. - Kipattant titok. Csocsán Juonnak még múlt év őszén elbitangolt egy juha. Kereste, de nem találta soha. Most aztán nyomára akadt. A juhászok, kik akkor a juhokat őrizték boszu- ból feladták a tettest. Páris Tódor varalyui lakos személyében. A csendőrség Párisi feljelentette. Baleset. Nagynyiresről írja levelezőnk: A nagynyiresi állami iskola építésénél ma reggel majdnem halálos kimenetelű baleset történt. Az alapozásnál ásással foglalkozó Bonácz Grigoria napszámost a véletlen folytán leomlott kő és föld tömeg eltemette — úgy, hogy csak feje látszott ki. Segélykiáltására a közelben reggeliző kőműves és Marosán Vaszalika, valamint Farkas Vaszalika napszámosok elősiettek s nehéz munka után eltávolították a leomlott törmelékeket s kiszabadították alóla Bonácz Grigoriát, akinek erős horzsoláson kívül komolyabb baja nem történt. Ez esetből kifolyólag senkit mulasztás nem terhel. Gál Jenő (ezelőtt Lakos és Gál) okleveles mérnök. Elvállalja mindennemű mérnöki munkálatok végzését és építmények tervezését. Műszaki irodája Szatmáron, Eötvös-utcza 13. szám alatt van. Piacziárakaz 1905. évi julius hó 17-iki hetivásár alkalmával : Búza - (100 kgr.) - 18 K 00-18'30 Rozs — „ „ - 14 „ 00-14'10 Tengeri „ „ - 18 „ 20-18'30 Zab - „ „ - 14 „ 30-14-50 Paszuly- „ „ - 27 „ 00—28-00 IRODALOM. Előfizetési felhívás. „Költemények“ cim blatt 15 év folyamán külömböző lapokban megjelent lyrai verseimet és elbeszélő költeményeimet, még nem közöltekkel kibővítve, mint egy 10-12 ivén kiadni szándékozom. A finom papíron csinosan kiállított kötet előfizetési ára 2 (kettő) korona, bolti ára 2 (kettő) korona 50 fillér. Csinos aranyozott vászonkötésben egy koronával több. A ki tiz előfizetőt szerez, annak egy tiszteletpéldánnyal szolgálok. Az előfizetések, megrendelések Kovács Gyula könyvkereskedő urnák, vagy saját címemre küldendők. Szives pártfogást kér Ince Lajos állami főgimnáziumi rendes tanár. 'Nagybánya, 1905. év julius hó. CSARNOK. A bomba. Apró, könynyü, kicsiny golyó vagyok, Elférek egy munkás kabátzsebébe. De hogyha egy kissé felrobbanok, Rémület száll a félvilág szivébe. Ott ülnek, gyüléseznek dölyfősen, Azt gondolván hogy hallhatatlanok. S kalandozásuk addig nézem én, Amíg mérgemben széjjelpukkanok. Egyhangon zsong a templom orgonája, Gyón a tömeg, bűnös mellét vervén S rádörögve egy rettentő »ámen»-t, A bűn alól feloldom őket én. Robog, csikorg a zsarnok kéjvonatja És vége van a gőgös Kamarill, Száz-száz lépésre strázsa áll s én mégis A sin alól felbömbölöm: »nihil/« Azokhoz, kik az életjátszmán nyertek És elmerültek a játék dühében, Belépek én a rettegett detektív Az élcek és őrültek nevében. Erdössy Dezső. ¥ Kávéházi sztratéga. A főnök: (ledobja az újságot). Borzasztó! Olvasta ? A helyettes: Mindent olvastam. A napok oly hosszúak. Dolog nincs. A főnök: Persze. No hát a mostani háború borzasztó. A helyettes: Hja, cestla querre. Olyan mint a többi. A főnök: Már engedjen meg. A helyettes: Ismétlem, egyik háború olyan, mint a másik. Ostrom-roham, sebesülés, halálozás. Csupa sablon. A főnök: De azok a robbanó szerek, az aknák, a torpedók. A helyettes: Hja igen, ez a régi cerspring- teoria uj átdolgozatban. Azelőtt azt mondták a hadakozó felek, hogy pukkadj meg, most azt mondják: robbanj fel! A főnök: De mi lesz a végeredmény? A helyettes: A végeredmény ugyanaz, a a mi volt. Aki meghal, az nem válogat. Hát nem mindegy önnek, ha levágják a fejét, vagy golyót lőnek a hasába? A főnök: A hasamba? A helyettes: Mondjuk a gyomrába. Nekem az mindegy. Én ebben a tekintetben roppant flegmatikus vagyok. Miattam elsülyezthetik az összes tengeri hajókat. Sőt gazdasági tekintetben . . . A főnök: Mit beszél. A helyettes : Igen, gazdasági tekintetben a mostani háború valóságos áldás. A főnök: Áldás? Önnek talán felrobbant az esze ? A helyettes: Igen, terno, kvaterno, kvin- terno, valát, ultimo. Nem érti ? Az ipar, az ipar! Minden elsülyedt hajó helyett másikat kell építeni. A gyárak kéményei vígan füstölögnek, a munkabéreket fölemelik, a sztrájkolok munkába állanak, a szociális., kérdés . . . A főnök: Hallja! Ön oly zagyván beszél, mint egy hadi tudósitó. A helyettes: De ez semmi. A főnök: Semmi? A helyettes: Mondjuk kis Miska. Mit tud egy torpedó, mit tud egy rongyos akna? Felrobbantani egy admirális hajót? Az semmi. A főnök: Már megint? A helyettes: Suviksz, firnájsz. De a jövő háborújában! Ah, a jövőben. A főnök: Mi lesz? A helyettes: Megjelenik a repülő torpedó. Oda száll, ahová akar. Piff-paff! Egy nap felrobbantja Vladivosztokot, másnap Port-Arthurt. De az semmi. A főnök: No hallja. A helyettes: Lekvár ha úgy tetszik szilvaiz. De ha megcsinálják a mozgó tűzhányót, a száguldó Vézuvot. Haha! Az lesz a mulatság! Itt áll a hadsereg, itt a táborkar, itt a gyalogság . . . Egyszerre közéjük ront hatbillió lóerővel a tábori tűzhányó, oldalt fekszik és tengeri betegséget kap. Érti, tengeri betegséget? Haha. De ez semmi. A főnök: Elég! Ne folytassa. A helyettes: Mondom semmi. Kukorica, bab, saláta. De mi lesz ha mozgósítják a Niagarát! Haha! A Zuhatag neki szakad az ármádiának. Az lesz a tuss. Zsupp, zsupp! Akkor tessék szárazon tartani a puskaport. De ez semmi. A főnök (fölemeli öklét): Most már kuss. Többet ne mondjon. A helyettes: De mindez semmi. Szentelt viz, ostya, tömjénfüst. De mi lesz, ha a szárazföldi harctéren megjelenik tömör hadirendben a tenger sima tükre. Érti, a tenger, a hullám, a viz! Elönt mindent. Belefullad mindenki. A generál, a káplár, a íürer, a pionír, a vezér, a tüzér, a szekerész, a mohavész. A főnök (szigorúan): Hallja, készítsen nekem momentán kimutatást, hogy hány harmad osztályú hely van a hazai őrültek házában? Még ma tudni akarom. A helyettes: Miért? A főnök: Mert holnap már gondoskodni akarok önről. Lucián. KÜLÖNFÉLÉK. A csecsemő-halandóság oka. A csecsemők pusztulása nálunk, de külföldön is általános, de e halandóság leküzdésére s okainak kikutatására eddig nagyon keveset tettek. Nigris dr. gráczi egyetemi tanár, mint a „Sociale Praxisában olvassuk, a gráci egyetem gyermekklinikáján tanulmányozza a halandóság okát. Eddig arra az eredményre jutott, hogy a szegényebb néposztály anyáinak nagyrésze a csecsemők táplálásában teljesen járatlan. Ebben kell tehát első sorban keresni a halandóság okát. E fontos társadalmi baj leküzdésére Nigris legközelebb fololvasást tart s tapasztalatait könyvben is ki fogja adni. A himlőoltás veszedelmeiről a környezetre. A bajor belügyminisztérium a himlőoltási törvényhez csatolt keresztülviteli utasítások kiegészítéséül épen most a következő hivatalos köriratot bocsátotta ki:
