Kővárvidék, 1905 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1905-07-02 / 27. szám

KOVÁRVIDÉK 5 1905. julius hó 2. II. Füstbe ment tervem. Még mint ábrándos hónaposszoba-lakó he­ves szerelemre gyuladtam a házikisasszonyom iránt. Különféle kalandos terveket dolgoztam ki az elkövetendő szerelmi vallomásra vonatkozó­lag, mert imádottam dacára a sürü és félénk szóvirágoknak nem nyilatkozott és igy belát­tam, hogy ez a felette nehéz és fontos feladat reám vár. Nagyjából tehát ilyformán gondoltam ala­pozni szerelmi kristálypalotámat. . . . Meglesem Szerikémet mikor egyszer a bőrdivánon szen­dereg és lágyan, remegve fogom kérdezni: — Nem fél Szerénka? . . . Erre nem kérdezhet mást, minthogy; — Mitől félnék? . . . Feleltem én: — Hát hogy meglopják . . . Ki van zárva hogy erre mást mondhasson: — Mit lophatnak éntőlem ? . . . — Csókot! . . . fogom én sóhajtani me­részen, ám jöjjön aztán a minek jönni kell.. . Lázas aggyal, kábultan lestem meg más­nap az alkalmas pillanatot, amikor Szerike — mint minden nap — ebéd után, bejött a szo­bámba és igy szólt: — Én most lefekszem erre a vacakra . . . Maga menjen addig a folyosóra és iskola előtt el ne felejtsen felkölteni . . . Lágyan és remegve sóhajtottam: — Nem fél, Szerénka? . . . — Nem! — mondta ő határozottan. Miután nem volt mást mit tennem, szem­lesütve ballagtam ki a folyosóra, titkon siratva rombadőlt reményeit csodabájos ifjúságomnak, — ts. — b. KÖZGAZDASÁG. Hogy nevelünk nagy gyümölcsöt? Gyakran tapasztaljuk, hogy ugyanazon fajta gyümölcsfák nem nevelnek egyforma gyü­mölcsöt nemcsak a nagyságra, hanem jósá­gára sem. Igaz amit mondanak, hogy minden vidéknek megvan a maga fajtája ahol diszlik; ennélfogva első sorban, ha szép gyümölcsöt akarunk nevelni, erre ügyeljünk. De gondoz­nunk kell magát a termést, a gyümölcsöt fáján is, ha szépet és jót akarunk termeszteni. Azt tudjuk, hogy a nagy termés a minő­ség rovására van; vagyis amely fán igen sok a gyümölcs, az nem éri el azt a nagyságot, ize sem olyan jó, mintha kevesebb van rajta. Itt az a teendőnk, hogy időnkint rázogassuk meg a fákat, mi által selejtese lehullik és nyersen kisebb adagokban, vagy megforrázva etesük el a sertésekkel. így megszabadul a fa haszontalan tehertől, sok férges gyümölcstől. Azután, ha szárazság van, hetenkint egyszer öntözzük meg a gyümölcsfákat s pedig úgy, hogy a tőben mélyen kibontjuk, vagy a korona csurgásában csinálunk árkot, avagy lyukakat és oda töltjük a vizet, mert a gyümölcs fölnevelésére a fának sok vízre van szüksége. Jó és hasznos még esténkint a koronát is tiszta vízzel megperme­tezni. Mikor pedig a gyümölcs fejlődésben van, egyszer hígított trágyával öntözzük meg a fát, úgy mint a vízzel. Kisebb fákra egy, nagyobbakra két-három puttonnyal használhatunk el. Így ne­veljük a gyümölcsöt nagyra és zamatosra. Penészes, beteg hordók helyreállítása. Az észszerütlen pincegadaság egyik leg­gyakoribb hibája az, hogy a hordók belsejében penész, vagy más betegség támad. Az ilyen hordók külön kezelést igényelnek, ha további használatra akarjuk alkalmasakká tenni és nem akarjuk magunkat annak a veszélynek kitenni, hogy az ilyen hordókba töltött bor rossz anya­gokat szív magába és értéktelenné válik. Az ilyen hordókban rendszerint úgy válik a beteg­ség észrevehetővé, hogy a kénezésnél a kén elalszik. Az ilyen hordóknál először is ki kell venni a feneket: azután a hordót egy hordó­kefével alaposan kisuroljuk. még pedig hideg vízzel. A meleg viz csak ártana, mert a rossz izt és rossz szagot okozó anyagokat a hordó likacsaiba szorítja, ahonnan később a borba jutnak. Ha a hordó belsejébe hólyagos helyeket találunk, azokat gondosan tisztogatni kell, mert a hólyagokban legjobban tenyésznek a gombák. Ha a hordót hideg vízzel helyreállítottuk, vissza­tesszük a feneket, de okvetlenül tömitjük nád­dal. Ezután vizet forralunk, a hordó nagyságá­hoz képest több kevesebb szódát teszünk hozzá és addig öblítjük a hordót, amig a viz hidegülni kezd. Ne feledjük el a hordót egy időre felál­lítani, hogy a feneke is jól ki legyen öblítve. Ha a viz meghidegül, még egyszer kiöblítjük forró szódavízzel, azután forró tiszta vízzel és végül hideg vizzel. Kisebb hordókat egy-két napra tele töltünk vizzel. Az igy kezelt hordók ismét tel­jesen alkalmasak a használatra. KÜLÖMFÉLÉK. A rövidlátás és az ellene való védekezés. A mióta bebizonyult, hogy a rövidlátás középiskolákban osztályról osztályra növekszik és szaporodik, úgy az orvosok, mint a tanítók nagy gondot fordítanak arra, hogy az iskolák világítása, berendezése különösen a padok, úgy­szintén a tankönyvek nyomtatása javuljon. Két­ségtelen, hogy a közeli munka önmagában véve is alkalmat ad a rövidlátás kifejlődésére és nö­vekvésére, annál is inkább elősegíti azonban, ha az olvasás, az írás, a kézimunka rosszul világított helyen, rossz helyzetben s a szemet túlságosan megerőltető kis vagy rossz anyagon történik. A közeibe való nézés szerepét a rövidlá­tás keletkezésére legjobban igazolja azon tapasz­talás, melyet egy külföldi tudós a védkötelesek szemeinek vizsgálatakor szerzett. Kiderült ugyanis, hogy a tudományos pályára készülők 32%-a, a hivatalnokok 16%-a, a művészek 13°/o*a, az iparosok 12%-a, a munkások 5°/0-a s a föld­művesek 2°/0-a rövidlátó. A szerzett rövidlátás azonban nemcsak azt sújtja, a kinek szeme ilyené lett, hanem sokszor átöröklődik a gyer­mekekre is. Csalódik, a ki azt hiszi, hogy a rövidlátás egyszerű hiba, melyet üveggel kijavítva, további hátrányt vagy kárt nem okoz, mert nagy azok száma, kiknek látása épen a rövidlátás követ­keztében pusztul el. A szembetegségek egész sora keletkezhetik ez egyszerű hibának látszó rendellenességből. A rövidlátásellenes küzdelem tehát az eddiginél nagyobb érdeklődést érdemel. Bizo­nyára nem elegendő az, ha az állam s a váro­sok megjavítják az iskolák nálunk még mindig sok kívánni valót hagyó épületeit, hanem a szülőknek is nagy gondot kell forditaniok, hogy otthon a házi feladatok készítésekor, az olva­sáskor ugyan-olyan gonddal vigyázzanak a jó világításra, az egyenes ülésre, a jó nyomtatásra, a mint azt az iskolában megköveteljük. Ha azonban a rövidlátás akár veleszülött hajlam, akár a kedvezőtlen viszonyok folytán kifejlődött, végzetes hiba az üveg használatát megtiltani. Alaptalan babona azt hinni, hogy a jó üveg is rontja a szemet. Ellenkezőleg a rövidlátás növekvésének meggátlására leghatal­masabb eszközünk szakértő által kiválasztott alkalmas pápászem. Utóbbi időben sokat Írtak a rövidlátás operálásáról. Pedig nagyon csekély azok száma, kiknek rövidlátása olyan nagy fokú, hogy az operálás indokolt. De ez esetekben is lelkiismere­tesen mérlegelni kell, hogy vannak-e olyan kényszerítő körülmények, melyek megengedhe­tővé teszik, hogy egy látó szemet az operálás ve­szélyeinek kitegyünk. Tulajdonképen minden ope­rálás jár bizonyos kockázattal, de a rövidlátás operálásakor aránylag nagyobb e kockázat, mint más operálások alkalmával, épen azért csak a szociális kényszer az, mely az operálást megengedhetővé teszi, de csakis erre feltétlenül alkalmas esetekben. Szerkesztői üzenetek. (Kéziratokat nem adunk vissza.) Margó. Kérje vissza adott szavát, mert amire vállalkozott, azt megtartani úgy a maga, mint az ő részéről — lehetetlen. Sok szó esett már arról: létezhet-e barátság (férfi és nő) ifjú és leány között. Voltak, akik azt, állították, hogy igen. Én is azt mondom: igen - elmélet­ben. Mert gyakorlat mindig az ellenkező mellett döntött. Hisz’ természetes is. Barátságot csakis egymás előtt rokonszenves egyének köthetnek. A barátságra szövetkezettek aztán mindinkább meg-, vagy mondjuk: kiismerik egymást; épen a barátság örve alatt. És ennek a kiismerésnek kétféle eredménye lehet. A barátok vagy ellen­ségekké lesznek, vagy — szerelmesekké. Ha az utóbbit nem bánja, - ám kísérelje meg. De vigyázzon, az első is beállhat! Q. J. Szatmár. Köszönet. De várjuk mi- előbbre a folytatást is. Pesti G. Meg lesz a vedlés ? Nem kaptam meg a kért alapot. Nem tehettem semmit. Laptulajdonos t BARNA BENŐ. 25 korona egy divatos férfi-öltöny mérték után, remek szabásban, finom gyapjúszövetből, Lichtmann S. szabómesternél, BUDAPEST, Rottenbüler-u. 4/B. Félemelet. @©®e Vidékre minták bérmentve. ©í Dr. Barna Samu ügyvéd IRODÁJÁT Nagybányán (Marosffy Dezső városi számvevő házában) Kossuth Lajos- utcza 17-ik szám alatt megnyitotta. Pénzcsomagoló papír kapható Morvay Gyula könyv­nyomdájában nagybányán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom