Kővárvidék, 1905 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1905-05-07 / 19. szám
2 KOVARVIDEK 1905. május hó 7. meg, hogy nem fizetett adót az ex- Iex-ben is! . . . Itt az ex-iex ismét. Adót ismét nem muszáj fizetni. Nem muszáj, — de lehet. Jó lesz, ha kiki visszatekint a múltra, gondol a jövőre és fizet tőle telhetőleg a jelenben. Mindenkinek önérdeke. Leteszi a gondját róla s nem terheli kétszeresen a jövendőt, mely: kitudja, mit rejt sötét méhében?! Teleki Edine grófnő menyasszony. Eljegyezték a szépek legszebbikét, a jóság- testet öltött eszményét, a hófehér lelkű, napsugár- szivű, aranynál drágább és gyémántnál ragyogóbb értékű virágját ami zeg-zugos kedves kővárunknak: nagysomkuti Gróf Teleki Sándor és neje Graefl Sarolta grófné leányát Edine grófnőt. A szerencsés vőlegény Dr. Teleki Domokos gróf néhai Teleki Géza gróf és neje Bethlen \ Margit grófnő fia erdélyi mágnás Zalagernye- szegről, a kit nem csupán vagyonilag kitűnő dispositiói, hanem sokoldalú tudományos szak- képzettsége, előkelő szerénysége és lebilincselő választékos, nyájas modora miatt méltán soroznak a mai Erdély legelső aristokratái közé. A mi pedig Domokos gróf lelke erkölcsi berendezésének magasabb szempontjait illeti, ő hűséges nyolcz évi várakozás, nyolcz évi rajongás nehéz szenvedelmeivel pecsételte meg. Szeretett gyermek kora óta. Azután pedig hogy „mindig és mindenütt egyenlő“ érzelmei meghódították bálványozott jegyesét, szorgos munka állt be a zalagernyeszegi kastélyban és most puha varázslatosan kedves és meleg fészek várja készen ragyogó felvirradását az eljövendő életre kötött menyországnak. A május 3-án tartott eljegyzés alkalmára a vőlegényen kívül a következő magas rangú vendégek érkeztek községünkbe: Özv. Gróf Teleki Gézáné, később özv. Szivar helyett pennája végét tartja szájában. Szivaréról . . . azaz tolltartójáról a hamut akarván leverni - egész kezét betintázza. Átkozott való! Tegnap és — ma! Arcza elborul, lábával nagyot toppant. Látja a szép alakokat, a csiszolt padlaton végig balanczirozni, mi több, látja önmagát trabuccó- val szájában, Piroska oldala mellett theázni. Bérezi nagyot sóhajt. Szőke fürtéit ugyancsak fésüli tintás ujjaival. Bérezi szive lassabban ver, ha rá gondol a múltra. Én édes istenem, hogyne, mikor huszonnegyedszer szerelmes és csak 22 éves! Bírnom kell őt, ha mindjárt 300 frt. évi jövedelmem biztosíthatom is számára - kiált fel a „reményteljes“ joggyakornok és az órára tekint, mely csendesen veri a tizenegyet. III. Piroskáék szalonjában. Kopognak. Ah ! Ez ő! Bérezi be lép. Piroska fülig pirul — Bérezi elvörösödik. Édes zavar! Zavart édesség! Piroska „bársony“ ajkain „drága“ mosolylyal fogadja Berczit és „ezüst“ csengésű hangon üdvözli. Méltóztatik látni, hogy ebben az anyagi világban, még a szerelmesek között is van mindennek értéke. Bársony ajak, drága mosoly, ezüst hang. — Van szerencsém tiszteletemet tenni! - rebegik Bérezi rózsástalan ajkai. Bérezi ezúttal természetes állapotban jelenik meg; a mennyiben a bálokban természetellenes, fölsütögetett gyűrűs fürtéi; most már saját gyürütlenségök- ben fogják körül koponyáját. báró Bánffy Györgyné született Bethlen Margit grófnő, a boldog vőlegény édes anyja; Bánffy Zsuzsánna és Judith bárónők és Teleki Géza gróf, a vőlegény testvérei. De lesznek, akik ezt a boldogságot nagyon megsiratják, első sorban az édes szülék és azután Nagysomkut szegényei. Aki lelkében maga is érzi a szülői szeretet szent misztériumának állandó hullámzását, csak az tudja elgondolni, hogy mily nehéz lesz a szeretett grófi párnak az ő egyetlen egy imádott leányuktól megválni. De a Mindenható kegyessége megfogja jóságos szivüket erősíteni és hinni reméljük, hogy bár keblük vérzeni fog a válás nehéz fájdalmától, szemeik könyező sugára mégis a szerető lemondás áldását fogja hinteni a távozók után. Nagysomkut szegényeit pedig meg nem fogja vigasztalni senki, legfeljebb a zalagernyeszegi szegények, akik imáikba foglalják majd a jótékony angyal odajövetelelének történetét és az elhagyott somkuti szegényeket. Szerencsét és boldogságot kívánunk nemcsak az ifjú jegyes párnak, hanem a közszeretet és közbecsülésben élő, nagyrabecsült öröm szüléknek nagysomkuti gróf Teleki Sándor és nejének Graefl Sarolta grófnénak is. Tisztujitások. Május 7. Ma tehát mégis meg újítják a tiszteket, akiknek megújítására már pár héttel ezelőtt is ki volt tűzve határnap. Akkor azonban elnapoltatok. Nagy kíváncsisággal néz mindenki e választások elé. így azután természetes az a nagy izgalom, mely ugyancsak az aspiránsokon, de a választók nagyrészén is észlelhető kisebb-nagyobb csoportok verődnek össze. A tárgy — természetesen, nem más, csak - a választás. Mert a biró választás eredményét várják legnagyobb izgalommal. Ennek az eredménye a legkétségesebb. Három aspiráns van. Lüerwaidt Gyula, Piroska ellenben most még bájosabb, a mennyiben háziasán felöltözve nagyon jól fest; mert a bálokban tündériesen „kiöltözve“ volt, mint azt különben a divat parancsolja. És e szerény toiletten Bérezi nagyobb gyönyörrel nyugtatja szemeit, mert most csak sejti, de akkor látott. — Azt hittem, hogy már el is felejtett bennünket — zengedezi Piroska piruló arczczal. — Bérezi melodikus hangon válaszolja: — Ah, hogy gondolhat ilyet, kisasszony. — Én istenem, a férfiak oly hamar felednek, - vélekedék Piroska. Lehet, de Nagy Bertalan - soha, ha erre okot nem adnak - szavalja Bérezi. IV. A mama előtt. — Szeretsz tehát angyalom, drága ked- ! vesem? — Tied vagyok örökre édes Berczim. És a boldog frigyre ráüti a forró szeretet az édes csókokat. Az első után következik a második, hogy annál erősebb legyen a pecsét. A harmadik vagy századik után belép a mama. Piroska kisasszony oly piros mint a rózsa, Bérezi ur mint a pipacs. A mamának azonban nem kell magyarázat. Az ő gyakorlott és tapasztalt szemei eleget láttak, hogy kimondja a szentencziát. — Ki is mondja rögtön, sietvén a szerelmes fiatalokat melegében megáldani: — Legyetek boldogak! A függöny legördül; a vígjáték, a mely : házassággal végződik — be van fejezve. Lesz ugyan még folytatása, de ahhoz nekünk semmi közünk.- T«v. Benedek Ferencz és Buttyán János. Mind a háromnak nagy a pártja és — bizony — nem lehet tudni, melyiké a legnagyobb. A választás vezetésével Eötvös Róbert tb. főszolgabíró van megbízva. Hevesebb vérmérsékletű község — lakóinál — bizony ilyen izgalmas biróválasztás befejezését nem egy bevert fej, vagy eltört oldalborda jelzi. A mi községünk lakói azonban nyugod- tabbak. Hisszük, hogy hozzáillő méltósággal fogja gyakorolni legszentebb jogát. J\ táplálkozásról. Az élet állandó folyamata a termelésnek és fogyasztásnak; erőnk és egészségünk az emésztés gyorsaságától függnek s igy: testi és szellemi munka bizonyos mértékig — életszükséglet. Beteg- i ségek, járványok, pestis és más nyavalyák a túlságos fokú táplálkozás következményei; a bűnösség helytelen, izgató táplálkozás eredménye, mig a nyomornak megfelelő táplálékhiány az oka. Az egészséget és az ezzel járó jó szint csak a mértékletességgel tarthatjuk fenn, a gyors fonnyadást és a korai öregséget narkotikus és bóditó italok élvezete idézi elő. A húsnak van a legnagyobb tápláló ereje; különösen pedig a vadhúsnak, amely nem annyira zsíranyagot, hanem inkább só- és izomállományt tartalmaz. A legkevesebb tápláló anyagot a még ki nem fejlődött borjú-, bárány- és marhahús tartalmazza. Némely husfajtának bizonyos mesterséges eljárás által megadható a vad-iz; e czélból megszurják a húst spékelőtüvel; rövid időre jó eczetbe teszik és friss levegőre akasztják, a mig meg nem kapta a vadhúsnak izét. így tehető az ürühus az őzhushoz hasonlóvá; igy foszthatok meg a friss disznóczombok a túlságos sok zsírtól és igy nyerik a vaddisznóhus izét. Hogy a húsban levő febrin-anyagot a gyomorsav lehető könnyen megemészthette és hogy a húsban levő összes tápanyagok a testhez könnyen hozzáférjenek, erre a szakácsok művészete különböző utat-módot fedezett fel, a melyek mindegyike a hőfokok különbözősége szerint vezet czélhoz. Mérsékelt és lassan fokozódó hőfokok mellett a húsnak vízzel való főzése közben az izomrostok egy lassú megkeményedése áll elő, az oldható anyagok pedig lassan főni kezdenek; az ember puha húst és emellett erőteljes lét nyer, amely a gyomorsav által könnyen oldható, tehát könnyen is emészthető. Ha sütjük a húst és zárt edényben, a maga levében, bouillon, bor, sör és más eféle segélyével az u. n. „gőzben sütés“ módszere szerint készítjük el, még pedig inkább magasabb, mint alacsonyabb hőfok mellett; akkor puha húst nyerünk sült ízzel, rövid és erős lében, mely egyszersmind az emésztésre is előnyös. Gyors és nagy hőfok (180 fok) csak forró zsírban érhető el. E magas hőfok mellett a zsir az izomrostokat nagyfokú megalvás állapotába hozza, a külső husfelület azonnal kemény lesz, a viz azonnal kiválik és elpárolog, a likacsok összehuzódnak és magukban tartják az oldható anyagot, amelyek közül sok elillan, miközben szét- bomlik. így elkészítve kevésbbé előnyös a hús az emésztésre nézve, minthogy igy kevesebbet képes belőle a gyomorsav ! oldani.
