Kővárvidék, 1905 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1905-04-30 / 18. szám
2 1905. április hó 30. sarkában ... Járda? Katonaság? Ilyeneket jó somkuti csak hallhattál, de látni — Nagysomkuton? Talán a második mille- niumkor! Szóval a „haladás“ fogalma ismeretlen itten. Nálunk azt tartják, hogy a mi jó volt nagy-, déd- és ükapáinknak; ami mellett vagy ami nélkül azok élhettek 70—80—100 esztendeig: mi is élhetünk. Hej, pedig nem úgy van ez! A haladás életfeltétele egy községnek ép úgy, mint egy nemzetnek. Egy község, — ép úgy, mint egy nemzet, — ha a haladás elől erős, áttörhetien bástyákkal veszi körül magát: a feledés sötét homályába vész. Ép ezért, — ismét előállók, hogy megvilágítsam szeretett községünkről alkotott ideális képemnek egy újabb mozzanatát. Köztudomású dolog hogy a vár- megyeháza rövidesen r kéntes árverés alá kerül. A megyeháza, melynek három tulajdonosa van: a telek Nagysomkut községé ; az épület felerészben Szatmár-, felerészben Szolnok-Doboka vármegyéké. Ilyen körülmények között szinte természetes, hogy Nagysomkut községe az árverezők, a vevők közé áll és biztosra veszem: meg is fogja venni. Más is és sokan veszik ezt biztosra. Mert sokaktól hallottam már terveket arra vonatkozólag, hogy — megvásárlás esetén — mit teyyen vele a község. En is egy ilyesféle tervvel állok elő. Mesét mondanék, mely vajha megvalósulhatna. Tanácsot adnék, mely vajha meghallgatásra találna. Szép a mese; úgy hiszem életre való a terv; nem rossz a tanács. Am olvassák : Ha megvette a község azt a hatalmas épületet, ajánlja fel ingyenessen az államnak arra a czélra, hogy abban egy négy osztályú gimnáziumot helyezzen el. Nagysomkut (nagyon sokszor hangoztattuk már) egy nagy vidéknek góczpontja. Körülte Nagybányán, Désen, Szatmáron és Nagykárolyban vannak gimnáziumok. Tehát — jó távol. És e vidéken nagyon sok az olyan szülő, a ki taníttatná gyermekét. Taníttatná, de egyrészt a nagy távolság, meg az azzal járó tetemes költség visszariasztják ettől. Mig, ha közeléDupontné: . . . Istenem . . . Istenem . . . R. .t. (szigorúan ránéz) . . . törvénytelen mulasztással, amely esetben . . . Dupont: (szemlesütve)... amely esetben?... R. t.: (szigorúan ránéz) . . . amely esetben Ön a törvényben meghatározott és körülirt büntetéssel lesz sújtandó, megfelelő költségekben marasztalandó, amely egyébként behajthatatlanság esetén börtönre átváltoztatható... Most pedig befejeztem. Önöknek évi lakásuk van; az „Évi Átlagos Szerelmi Mennyiség és Minőség 22-26 éveseknél“ czimű utasítás eljáró közegek részére, lett tehát vizsgálatunknál irányadó . . . Georg! . . . Nézze meg a fesz- méröt! . . . Melyik az az ágy ? . . . Dupont: (széles vigyorgással)), , Dupontné: (pirulva) j v gy ) az ott ... . Georg: (az ágy alól) 94 egész 81 századrész fesz-fok ... 76 egész nulla három század forrfok . . . Dupont: Hi . . . hi . . . hihihi. R. t. (szigorúan ránéz) Hi? Hi?... Hihihii ? ? ! Majd meghihizem én magát. . . (Ordít) Évi lakás ez, vagy hónapos szoba ?!!... Azt a csárdás miatyánkját annak az éjszaki sarkon jött maguk rongyos félporcziós szerelmüknek . . . Avvagy a feszfokbul nulla egész 3 tizedet, meg a forr- fokbul nulla három századot hova a sistergős kruczufixum jelement . . . KOVARVIDEK ben lenne az iskola, nagyon szívesen hozná meg áldozatát e czélra. Vegyük csak Nagysomkutot: Hányán nem taníttatják gyermeküket csak azért, mert a városba kell vinni és ott — nagy a költség. És hány ilyen szülő és hány ilyen iskolázástól elmaradt gyermek van a Nagysomkuthozközel vagy kevésbbé távol fekvő községekben! Arról tehát szó sem kell, hogy essék: lenne:e elegendő tanítvány? Lenne bőven. És ynilyen áldás lenne az Nagysom- kutra! És milyen áldás lenne az az egész vidékre! Itt már nem az ideálista beszél. Megfontolt reálismussal vizsgálom az ügyet. Jó volna Nagysomkutnak, mert emelné az idegen forgalmat. Jó volna, mert ha a község kitelepítené a megyeházából a mostan benne székelő hivatalokat: szép épületekkel gazdagodna a község. És nyerne a község társadalmilag sokat, nagyon sokat. És ha a góczpont fejlődik, javára van az a vidéknek is, mely e község piaczán értékesíti eladó holmiját. Nemde: szép a mese; életrevaló a terve és nem rossz akarat szülte a tanácsot. Bárcsak valóra válna! R közoktatásügy. Felesleges volna talán a közoktatás ügyének fontosságát és mélyre kiható jelentőségét bizonyítgatni. Oly általánosan elismert s a culturális haladás szempontjából annyira szükségelt, hogy minden társadalom mint a legégetőbb és legsürgősebb czélt vette programm- jául. Minden idők feladata lesz a közoktatás ügyének fejlesztése, amig a társadalom a kulturális haladást szolgálja. A közoktatás módja állandóan változó s igy tökéletesítendő, mivel az összes tudományágak sem befejezettek s fejlődésükkel a közoktatás módja bővebb és más keretet kíván. A közoktatás ügyével való foglalkozásra a Társadalomtudományi Társulat adja meg az actualitást. Ez a jeles társaság, amely már annyi mélyreható társadalmi kérdést vitt pléruma elé a megvitatásra s igy kelté fel figyelmét azokra, figyelmét az egész magyar társadalomiDupont: (megrökönyödve) na ... na... na... R. t. Debizony gyüsz te szépséges mákvirág . . . (Sipol). Martalóezok (berohannak és megkötözik Dupont urat meg Dupontnét) . . . Dupontné: (reménykedve) Most már együtt akasztanak fel bennünket . . . R, t. (nemes egyszerűséggel) A gutát. Dupont uron majd behajtjuk a bírói végzéssel még preczize megállapítandó hátralékot és annak járulékait 1907. január 1-től járó 5°/0-os kamatokkal egyetemben ... és pedig ... (a notizában keresgél . . .) a B. épületszárny 3542 g. alatt . . . Magának meg rubintom kiutaljuk az J. épületrész, ajtó 94. f.) . . . Dupont úr: (balra ájul) acch . . . Dupontné: (jobbra ájul) oooh . . . R. t. (fölénnyel mosolyog) Na nem . . . majd még ilyen kicsiségekre fogunk ügyelni ... Maga beadja . . . Csak semmi érzékenykedés .. . Maga megkapja Punktum . . . Martalóezok! Egy- kettő . . . vigyétek! . . . (Függöny: a gyengébbek kedvéért szomorúan legördül. Hervieu úr a mennyországból a kulisszák mögé tekint és boldogan mosolyog.) Lajhárka. ¥ nak, újabban a középiskolák reformjának kérdésével tette meg ugyan ezt. Vitaestélyein hétről-hétre a legjelesebb szakemberek mondják el véleményüket a középiskolai oktatás mai módjáról. Ilyenformán azután kettős czélt szolgál: egyrészt bőséges és tanulságos adatokkal bővíti a reformálásra hivatott hatóságok adathalmazát, másrészt az érdeklődéssel magához vonja a nagyközönséget, amely -eddig érezvén a hibákat, csak szenvedett és egyedüllétében csak tűrt. Minden hibák legnagyobbika az az elterjedt panasz, hogy az iskola nem az életnek nevel. A középiskolákat elvégző ifjú pedig kénytelen az életbe lépni, akár tovább folytatja tanulmányait, akár nem. Kivételt csupán a legjobb módúak s azok közül is csak azok képeznek, akik a továbbképző iskolákat fenntartó városokban laknak. Ez nagyon csekély %-ot képvisel. De még, ha nem is igy volna, sem szabadna a középiskolák tanítási módjából az életre való nevelésnek hiányoznia. Természetesen, ha ezt beillesztenék, másokat kellene kiszorítani. Mert a túlzsúfolt tanítási anyag szintén öreg hiba. Nem ellenérv ezekkel szemben az, hogy az évtizedeken felnevelt ifjúságnak ugyanezen nehézségekkel kellett megküzdenie. Nem pedig azért, mert ugyanezen anyag ily mennyiségben nem terhelte őket. De másrészt vajmi keveset értek az olyanok megtanulásával, amiknek hasznát az életben sohasem vették. Az életre való nevelés azonban nem azt czélozná, hogy a középiskolák végeztével bárki bátran léphessen az élet forgatagába. Annál kevésbbé állhatna ez igy meg, mert hiszen a középiskola mai, tulzsufoltása mellett sem képes erre. A középiskola csak előkészít. Sőt többre készít, mint amennyire kellene. A felsőbb iskolákban azonban épen a fölösleget semmibe se veszik s úgy kezdenek a továbbiakba, mintha a középiskola ezzel nem is foglalkozott volna. Az igy elhanyagolt felesleget aztán fel lehetne használni arra, hogy épen azzal pótolják ennek helyében a tananyagot, ami az életben is hasznos. A czél már nem uj. Próbálkoztak vele oly módon is, hogy a befejező érettségi vizsgálatokat módosítanák oiykép, hogy az csak azon tárgyakból volna kötelező, amelyekre az ifjúnak a tovább haladásra szüksége van. Azonban ez is csak félterv s ilyenképen: félsiker volna. Szakférfiak is megbarátkoztak már avval, hogy itt gyökeres változásra van szükség. Amely úgy érhető el, hogy vagy a középiskolák évszámát rövidítik s a felsőbb iskolákat valamelyes előkészítő félévvel bővítenék; vagy pedig a középiskolát hallgatónak választania kellene bizonyos évre a pályáját illetőleg, mint most is teszik a görög nyelvvel s aztán az önmaga jelölte részét hallgatná a középiskolának. HÍREK. Április 29. Uj magyar találmány. Külföldi népeknél meg van az életre- sarkaló, ösztönszerü tevékenység, hogy a sajáthonbeli találmányt nemcsak saját körében karolja fel, de divatossá teszi és ráoldrojálja a külföld népeire is. Végig húzódik ez a jellemző tulajdon a legkomolyabb tudományos találmányoktól, a szórakoztató és testedző sport találmányokig. Reomur hőmérőt használ a franczia, Celsiust a többi s Fahrenheit találmányára készültet az angol. Fontos volna bár az egyöntetűség, magáéból mégsem enged egyik sem csak egy jottányit is. Aj angol találmányu sport pedig a football, az egész világot meghódította, bár
