Kővárvidék, 1905 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1905-04-23 / 17. szám

1905. április hó 23. 3 hódítani ? Mert hisz’ ez óriási nyereség volna! A nappalok úgyis rövidek — különösen télen — és az éjszakák hosszúak; elég volna pihenésre annak az időnek fele is, a többit pedig munkára lehetne fordítani! Úgy is történt! Hosszas fejtörés után sikerült az éjszaka vak sötétségébe bevilágítani. Állati zsiradékból készítettek egy gyertyá­nak nevezett világitó eszközt, anyagot, amely azonban csak alig felelt meg a kívánt várakozás­nak. Szaga kellemetlen, világítása gyenge, úgy, hogy egy rendes szoba kellő megvilágítására 6, sőt 10 gyertya is kellett. De ez még csak hagyján! Volt még nagyobb baj is! A gyertya az égési folyamathoz szükséges oxigént a szoba levegőjéből vette, ezáltal a levegőt megrontotta, élvezhetetlenné, sőt az egészségre káros hatásúvá tette. Ehhez számítva a föntebb említett kelle­metlen szagot és gyönge világítást, újabb fej­törésre szolgáltatott okot, hogyha nem is készí­tenek más világitó eszközt, de legalább ezt tökéletesebbé tegyék. így jönnek létre a viasz-, „Stearin“-, „Apolló“-, „Parafinn“- stb. gyertyák, amelyek már jobban is világítanak ésd<ellemetlen szaguk is elmarad. A gyertya azonban még igy sem volt tel­jesen kielégítő s egyeduralomra hivatott világitó eszköz. Másra volt szükség! Használtak már régebben valami tálszerü lámpa forma edényt, melyet az ókori múze­umokból és képekről ismerünk. Ezeket kezdték felújítani. De tökéletesítették is egyszersmind. Az antik lámpáknak a belét nem lehetett szabá­lyozni és ez nagy hátrány volt. Feltalálják az u. n. „égőt“, a mely kezdetben lapos, később kerek volt s igy a lángot egyre nagyobb felü­letűvé tette, az elégési folyamatot megkönnyí­tette s ezzel a lámpa fényfejlesztő erejét fokozta. Majd az üvegczilindert kezdik alkalmazni, mely a libegő kormos lángot egyenletesen égővé, nyugodtá és tisztává tette. Végül pedig a világitó anyag is tökéletesbül: a régi zsíros olajak helyett ugyanis rájöttek az illó olajak s első sorban a petróleum alkalmazhatóságára, miáltal a lámpa elnyerte azt a fejlettségi fokot, mely­ben a modern háztartásban még ma is szerepel. E világitó eszköz azonban még ily tökéletes formájában sem volt alkalmas arra, hogy köz­épületeket, utczákat, szabad tereket világítsanak vele. Pedig a városok fejlődése, a fellendült, megélénkült személy- és áruforgalom e tekintet­ben mindinkább növelte a szükséget. így jön létre az uj világitó anyag: a léyszesz. E gáz a kőszén száraz desztillálása utján nyerhető és igen alkalmas az említett czélra. De e világítás­nak is meg van az előnyös oldala mellett a maga hátránya, sőt veszélyes volta. A cső, amelyben a légszeszt vezetik, könnyen meg­reped és a gáz a szabadba vagy a szobába ömlik, amelynek belehelése életveszélyes. Egész a XIX-ik század végéig a gáz az egyedül uralkodó közvilágítási eszköz. Ekkor elcsigázásának minden - eredménye ez a kudarcz. Szabadon kiöntött fájdalma szivettépő volt. El­gondolhatjuk: mily szép reményvár omlott össze, mily nagy nyugtalanságot okozhatott a jövő képe, mily megalázó lesz a hazatérés s a vég? — talán egy siralmas tragédia . . . Egyszerre csak felállt, megtörölte veres szemeit, arczát vízbe mártotta, aztán, mig gör­csös zokogás fojtogatta keblét, összecsomagolta könyveit, bekötötte kartonját, a szögmérőt, a teljesen uj vonalzót, nehány apró toilette tár­gyat és mindent egy kis bőröndbe zárva, csen­getett a pinezérnek, bizonyára, hogy a szám­láját kifizesse és kocsit hozasson, mert nehány pillanat múltán láttam, hogy elővette pénz- tárczáját és szomorkodva számolgatta maradék pénzét. Egy negyed óra múlva feltette kalapját, egy igen egyszerű kis lenkabátot vett fel és anélkül, hogy egy búcsúpillantást vetett volna arra a szobára, ahol annyi órát töltött remény és aggodalom között, — eltávozott. Egy bér­kocsi várta a szálló kapujánál, azt elfoglalta csekély úti csomagjával és a kocsis megindította a lovát. Tekintetem meghatva követte a kocsit, amely a pályaudvar felé vitte a leányt s amely csakhamar eltűnt az utcza szürkeségében. Azóta nem nézhetek többé a szemközti szálloda ablakára anélkül, hogy szorongó szív­vel vissza ne emlékezném annak a szegény feketeruhás tanulóleánynak fuldokló zokogására. KŐVARVIDEK azonban megjelent hatalmas s immár győzedel­mesnek mondható vetélytársa: az elektromos vagy villamos világítás. Ha ugyanis az I elektromos áramot vezető sodronyt valahol megszakítjuk, ott egy pillanatig tartó élénk I szikrát nyerünk. Az elektromos áramAak e | hatását használta fel Davy az általa feltalált I elektromos Ívfény világításnál. Sarkok gyanánt csúcsos szénpálcákat alkal­mazott és ha ez ellen villamos áramot szerelt át, va­kító és maradandó fényszóró ivet nyert. A fényiv izzó szénrészecskékből áll, amelyek a szén­pálcáról szakittatnak le és az áram számára mintegy hidat képeznek. De ezáltal a széncsucsok fogynak a távolság nagyobbodik úgy, hogy szikra nem lesz képes átugrani. Hogy tehát a szénpálcák kellő távolságban maradjanak, e célra alkalmas regulátort használunk, amely a kellő távolság megmaradását biztosítja. E lámpák világítása nagyszerű! A termet, vagy az utcát nappali világossággal árasztják el. Használják még elektromos világításra a galván áram izzító hatását. Ez az elektromos izzólámpáknál nyer alkalmazást, amilyet Edison, a nagy amerikai föltaláló készített először. 0 ugyanis megszenesitett állati, vagy növényi ros­tot erősített a vezető platina drótok végére, ezt egy léghijas üveggolyóba zárta s ezen át vezette az elektromos áramot minden meg­szakítás nélkül. A szénrost átnézőjének csekély­sége fokozta az áram feszültségét s igy emelte I a világitó képességet. A körtébe az állati, vagy növényi roston kívül vékony platina sodronyt, vagy papírból készült szénfonalat is szoktak alkalmazni. Az ívfény világítást inkább utczák és nagyobb nyilvános helyek világítására alkalmaz­zák, mig a magán lakásokat, sőt a kisebb ut­czákat is izzólámpákkal világítják szívesebben. Az elektromos világítás napról-napra na­gyobb tért hódit, egyre több hívet szerez, úgy­szólván egyed-uralkodóvá lesz. De az ember folyton dolgozik, folyton gondolkozik. Soha sincs a létező dolgokkal megelégedve. Változtat, javítgat, sőt újabbakat is alkot s talán már csak napok választanak el bennünket attól, ha szabad egy kis nagyítással élnem, hogy a ma még diadalmas villanyvilágítás minden elfoglalt teret átengedjen valami újnak, amelynek léte­zéséről ma még mit sem tudunk. HÍREK. l Április 22. Lapunk t. olvasóinak és munka­társainak boldog és kel le mos húsvéti ünnepet kivámmk. Zúgnak a harangok . . . ... És megkondulnak a harangok; - jel­zik a kereszténység egyik legnagyobb, leg- magasztosabb ünnepének megérkeztét; hirdetik az Urnák feltámadását . . . E harangzúgás, az eszme magasztossága felemelik az emberi lelket a magasba, hol el­feledni a világot megannyi bajával, hol nincs siró nyomor, gyászoló fájdalom; hol a Fel­támadott együttérez az emberek százmillióival... Tizenkilenc század muly el azóta, hogy Krisztus megjelent a földön. És talált ide lenn bűnt, kétségbeesést, csüggedést és tévelygést. Végig járta a szenvedések Kálváriáit. Tűrt gúnyt és szenvedést. Lemondott az elébe tárt fényről, hatalomról. Magához emelte a kétkedőket. Reményt öntött a csüggedő lelkekbe. Meg- bocsájtott a bűnösöknek. Megteremtette a világ legnagyobb és örök birodalmát: a lelkek or­szágát. És amikor teljesité isteni hivatását, műkö­dését szúró tövissel koronázták meg és az Igazság tanúságára keresztre vonták. Es kinhalált halt .... . . . . De im: zugnak a harangok ... Az ércnyelnek fenséges zenéje hirdeti fennen :- Az Ur feltámadott! Személyi hirek. Teleki Edin grófnő e hó 18-án érkezett haza Budapestről. — Dr. Péchy Péter járási főszolgabíró e hó 15-én szüleihez, Debrecenbe utazott — a húsvéti ünnepekre. — Dr. Kőszegi Andor pénzügyi titkár e hó 17-én községünkbe érkezett. Uj díszpolgár. Szatmáron mozgalom indult meg az iránt, hogy Halász Ferenc miniszteri tanácsost, aki a város iskoláinak államosítása körül sokat fáradozott érdemei elismeréséül a város díszpolgárává válassza. Az indítványt a legközelebb közgyűlés elé terjesztik. Tiszti értekezlet. A nagysomkuti járás jegy- í zői karát dr. Péchy Péter járási főszolgabíró e hó 15-én értekezletre hívta össze. Az értekez- ! létén a körjegyzőségek uj beosztását tárgyalták. Alaptőke felemelés. A mátészalkai keres­kedelmi- és iparbank r. t. rendkívüli közgyűlést I tartott, melyben az, alaptőke felemelését hatá­rozta el 20Ö000 koronáról 500 drb. 200 koronás részvény kibocsátása utján 300,000 koronára. A ■ felemelt alaptőke összegét egy Mátészalkán fel­állítandó áruraktár és Nagyecseden fiók iroda létesítésével fogják gyümölcsöztetni. Hány az óra? Bizony, azt nagyon jó volna tudni. Mi szegény nagysomkutiak azonban alig ha tudjuk meg egy hamar. Mert e tekintetben nálunk nagyon zavarosak az állapotok. A római katholikus templom tornyán pl. másat üt az óra és másat mutat. S ha a görög katholikus templom tornyának órájával hasonlítjuk össze: sem a mutatott, sem az ütött idők nem egyeznek. Melyik hát az igazi ? Pár nap óta van ez igy s bizony nem egyszer zavarba hozza az embert. Hátha lehetne segíteni rajta? A petróleum olcsóbbodása. A magyar-osztrák petróleum-kartel a petróleum árát, mint a Magyar Kereskedők lapja jelenti, métermázsánkén 21/2 koronával leszállította. Figyelem. Az általánosan elösmert Osers és Bauer ezégnek mai lapszámunkban meg­jelent hirdetésére ez utón is felhívjuk olvasó- közönségünk figyelmét. Erdófelosztás. A nagysomkuti birtokosság e hó 16-án a közös nemesi erdő felosztása tár­gyában tartott ülésén a felosztás mérnöki mun­kálatainak végzésével Dékány Imrét bízta meg. Pályázatok a vármegyében. A vármegyei árvaszéknél megüresedett irnoki állásra a fő­ispánhoz czimzett kérvények f. év május hó 6-ig, az Avasujfalu községben megüresedett szülésznői állásra ápril 20-ig, a szinérváraljai járásban a remetemezői körben megüresedett körorvosi állásra í. év április 31-ig adandók be a pályázati kérvények. Borzalmas szerencsétlenség. Zlamperec Onuc nagynyiresi lakos e hó 12-én a nyiresi erdőbe ment fáért. Két lovas szekerét megrakta s aztán felülve a megrakott szekér tetejére, hazafelé hajtott. Útközben a teherrel megrakott szekér felborult s maga alá temette a szerencsétlen ejnbert. Másnap reggel szekér alatt halva talál­ták meg hozzátartozói, kik keresésére indultak. Baleset. Hirsch Vilmos gimnáziumi tanuló, Hirsch Izidor polgártársunk fia, a napokban játszás közben elesett és balkezét csuklón felül eltörte. Sertészvész. Községünkben f. hó 14.-e óta sertésvész uralkodik. A sertésekre elrendelte a jár. főszolgabíró a zárlatot s a sertés-vásárokat is beszüntette. Gyújtogatás. Hagymásláposon ismeretlen tet­tesek felgyújtották Csehtelki Mózes községi főbíró házát, mely csakhamar a lángok martaléka lett. A kár nagy. A gyújtogatás boszu müve volt. A vizsgálat szigorúan folyik s már nyomá­ban is vannak ä gonosz tetteseknek. 3000 epercsemete érkezett a napokban a községi elöljáróság címére. Az epercsemetékből bárki ingyen kap, aki ebeli kívánságát az elöl­járóság tudomására hozza. Üdvös volna, ha minél többen ültetnék e nagy hasznot hajtó csemetéket. Géppuska a katonaság szolgálatában. A közös hadsereg minden hadtestében, mint Bécsből je­lentik egy-egy géppuskás századot szerveznek, melyet egy-egy gyalogezred keretében fognak beosztani. Egy-egy században hat géppuska lesz, melyet a szerkocsival együtt négylovas fogat fog vontatni. Minden gépkocsit tizennyolcezer töltéssel látnak el. Gál Jenő (ezelőtt Lakos és Gál) okleveles mérnök. Elvállalja mindennemű mérnöki mun­kálatok végzését és építmények tervezését. Műszaki irodája Szatmáron, Batthyányi - utcza 1. szám alatt van. Piaczi árak az 1905. hetivásár alkalmával : Búza — (100 kgr.) Rozs - Tengeri Zab Paszuly ­évi április hó 17-iki- 18 K 00-18-30- 14 „ 00-14-10- 18 „ 20-18-30- 14 „ 30-14-50- 27 „ 00—28-00

Next

/
Oldalképek
Tartalom