Kővárvidék, 1904 (1. évfolyam, 1-5. szám)
1904-12-25 / 5. szám
1904. december 25. KŐ VÁR VIDÉK 5 Eötvös Róbert tb. főszolgabíró és neje ugyan csak a karácsonyi ünnepek idejére Borhidra utaztak. Nagy Gábor pénzügyi titkár e hó 21 és 22-én községünkben időzött hivatalos ügyek végzése céljából. Jótékonyság. A „nagysomkuti izr. Nőegylet“ 10 koronát s'avazott meg a szegény gyermekek felruházási alapja javára. Jóváhagyás végeit most küldte fel a képviselő testület megbízásából a községi elöljáróság a nagy- somkuti nyilvános'jellegü kórház alapszabályzatát. Pénztár rovancsolást tartott Rottlik Géza járási számvevő a községi pénztárnál s mindent a legnagyobb rendben tálált. IrodavizSQÍlatot tartott a járási főszolgabíró e hét folyamán : Csolton, Pribékfalun, Sárosmagyar- berkeszen és Szakállasfaluban. A „Kővárvidéki olvasókör“ e hó 27-én délután 5 órakor tartja rendes évi közgyűlését, melynek tárgya a tisztikar és választmány megválasz tása. A közgyűlésre ez utón is meghívja az érdekelteket Mán Lajos, a „Kővárvidéki olvasókör“ elnöke. Lapunk jelen száma, az ünnepekre való tekintettel, — kivételesen vasárnap jelenik meg. A nagysomkuton építendő ev. ref. templom javára újabban adakoztak . Mois Győző 60 kor., Dr. Simon Miksa 50 kor., Bogdándy Vince 10 kor. és Gerhardt Sándor]4 kor. Fogadják a nemes szjVÜ adakozók köszönetünket. Az ev. ref egyház nevében: Szappanyos József egyházi •főgondnok. Tűz volt a szomszédos Csőit községben e hó 17 én. Kigyuladt a gör. kath, egyház tulajdonát képező lakház, melyben Abrakául József italmérő és szatócs lakott. A tűz éjfél tájban keletkezett s amikor észre vették, alig volt az álmukból felriadtaknak a menekülésre idejük. Menteni semmit nem lehetett; a ház és a benne levő bútorok, valamint az üzlethelyiségben felhalmozott áruk teljesen a tűz martalékai lettek. Okát ne;n tudni; a csendőrség szigorúan nyomoz. A kár mintegy 5.000 korona lehet. A szegény gyermekek karácsonyi felruházására a községi képviselő testület- 50 koronát szavazott meg. Műkedvelő szinielőadás. Múlt számúnkban már megemlékeztünk ártól, hogy a „Nagysomki Ifjú sági Egyesület“ karácsony másodnapján müked-' velő szinielőadast rendez. Színre kerül Molnár Ferenc 5 felvonásos bohózata „Doktor úr“ a következő szereposztással: Dr, Sárkány : Madár Kálmán ; Dr. Sárkányné : Birle Gizella ; Lenke : Epli Teréz ; Puzsér: Fali János ; Csató ; Bakos Sándor; Bertalan : Luka Ferenc ; Szobalány : Birle Beliuska ; Cseresnyéstj. Molnár Sándor ; Marosiné : Mühlbacher Etel; Földrajz tanár: Lukács Kálmán ; Igazgató: Jeromos János. Az előadás kezdete d. u. 8 órakor; előadás után tánc lesz. A próbák szorgalmasan folynak s igy erős a remény, hogy a buzgó rendező . Veress József igyekezetét fényes siker koronázza. Szőlőművelésünk Szatmárvármegye órmellék borvidékén. Ily című szőlőgazdasági munka hagyta el a közelebbről a sajtót. A mű szerzője és tulajdonosa jablonkai Jablonszky György sdnérváraljai szőlészeti és borászati kerületi felügyelő. Ezen könyv célja rámutatni vidékünk szőlőgazdasága terén azon hibákra, rossz szokásokra és helytelen eljárásokra, amelyeket a szakképzett szerző tapasztalt. Munkája kiváló érdekkel bir vidékünk nagyszámú szőlőmüvelőire, amennyiben megismerteti velük az újabb s tökéletesebb eljárási módokat, amelyeket azután hasznukra fordíthatnak- A könyv ára 60 fillér. Kapható a szerzőnél Szinérváralján s a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület titkári hivatalában. Szegény gyermekek felruházása. Az e hó 13-án tartott isk. gondnoksági ülés határozata alapján felkérték Eötvös Róbertné és Veress Józseíné úrasszonyokat, hogy a szegény gyermekek karácsonyi ajándékul való felruházására gyűjteni szíveskedjenek A nemes szivü úrnők magukra vállalták e aem könnyű munkát és — köszönet buzgó fáradozásaikért, — mesés eredményt mutathatnak fel; a mennyiben 150 korona és 50 fillért gyűjtöttek össze. A nemes célra adakoztak: Kővárvidéki takarékpénztár 20 kor., Gróf Teleki Sándor és az Izr, nőegylet 10—10 kor, — Veszprémy Sándor és Olsavszky 5imonné 5-5 kor. Eötvös Róbertné, Mán Lajos, Hirsch Nátháimé és Szappa- nyos József 4—4 kor. — Dr. Takács Sándorné, Medgyesi Gézáné, Dr, Drágos Teofil, Pap Józsefné- Fámfalviné, Dr. Olsavszky Gyuláné 3—3 kor, — özv. Darai Ignátzné, N, N.,r Sorgner Nándor, Pályi Béláné, özv. Sommerné, Sommer főhadnagy, Szerb János, Nyilván Miklós, Dr. Nyilván Viktor, Kovács Dániel, özv. Bocsánczy Tivadarné, Hirseh Herman, Hirsch Ignátz, Sándor Vilmos, Dr. Olsavszky Viktorné, Szilágyi Gyula, Szende Sándorné, Hossz- nővérek, Barna Benőné, Frankovits Mór, Dr. Siu- mon Miksa, Dr. Goldstein Árminné és Dr. Kovács Mórné 2—2 koronát. — László Sámuel, jLüervaid Gyula, Smilovits Mendel, Bettiik Géza, Drágos László, Cseh Károly, Buttyán János, Csonka Atil- láné, Havas Émilné, Rózenteld Ignácné, Dereeskey János, Má iís János, Ábray Jánosné. Székely Ernő, Mer/.a Dezső és Lugossy Károly 1 — 1 kor. Medgyesi Géza 1 kor. 30 fillért. Rogozsán Lőrincné 90 fill. N. N 80 fill. Turbuer Ödön 60 fill. N. N. 50 fill, és Frankovits Ábrahám 40 fillért. Uj utcaílámpákat állítanak fel a legutóbbi képviselőtestület határozata alapján : a kővári utcán, a csolti ut szögletén és a hosszufalusi utón. A rák gyógyítható. A legrégibb időn át az orvosi tudománynak eg} ik legnehezebb és a mai napig meg nem oldott problémája ezen iszonyatos betegség gyógyítása. Nap-nap után újabb és kalandos gyógymóddal szállőztetnek, melyek azonban a kritika objectivitása folytán mihamarabb feledésnek kerülnek, mert a komoly tudomány nem élheti be holmi rövid időhöz kötött látszólagos ja- vaslásokkal, hanem megkívánja, hogy ezen szörnyű baj visszaesés nélkül teljesen kigyógyuljon Most egyik hazánkfia, a vérgyógyitás gyógymód genialis megalapítója Ér1 Kovács J. budapesti orvos specialis gyógymódjával kísérletezik a rákbetegségek gyóg/itásával. Négy év alatt több gyomor és bőrrákot kezelt és oly szerencsés eredményeket ért el, hogy a vérgyógyitás alkalmazását rákos elfajulásoknál, különösen ha még kezdetleges stádiumában kei ülnek kezelésébe, célravezetőnek mondja. Dr. Kovácsnak gyógyintézete van öt év óta a fővárosban V., Váci körút 18 szám alatt de, csakis bejáró betegek kezelésére. Kívánatos és a magyar tudomány nagy dicsőségére szolgálna, hogyha Dr, Kovácsnak a legnagyobb csendben folytatott. működését teljes siker koronázza, a mit eddigi eredményei után ítélve, majdnem biztosnak vehető. Piaci árak az 1904. évi december 19 iki hetivásár alkalmával: Búza 50 kg. — — — 10 K. 45—1050 fillér Rozs „ „ —-----------8 „ 50— 8.55 „ Te ngeri „ „ —------------9 „ 50— 9 55 „ Za b „ „ — — — 6 „ 50— 6.55 fillér. Szarvasmarha, juh és sertés vásár — tekintettel arra, hogy Hagymás Láposon ugyanakaor országos vásár volt — igen csekély volt. Gál Jenő (ezelőtt Lakos és Gál) okleveles mérnök elvállal mindennemű mérnöki munkálatok végzését és építmények tervezését, Műszaki irdoája Szatmáron, Batthyányi utca 1. sz. alatt van. Csarnok. SÍ~6Tii fégecl sajnállak .. Nem téged sajnállak. Virág se sajnálja A kóbor pillangót, ha elviszi szárnya. Tudja jól, ha soha vissza nem talál is: Jön helyette szebb is, jön helyette száz is. Nem téged sajnállak. Part fövénye látod, Soha sem siratja a futó hullámot. h.rad a viz árja, majd kitör a partra ! Szerelmes hullámát megint oda hajtja. Nem téged sajnállak. Az ég sem lesz árva, Ha egyik csillaga bele hull az árnyba. Az elveszett fénynek nyomán uj fény támad, Annál tiindöklöbb, melegebb, vidámabb. Nem téged sajnállak... Oh, de hogy hihettem Hullám hűségében, lepke — szerelemben : Hogy csngghetett lelkem álnok, hazug álmon Hulló csillag fényén, ezt bánom, ezt bánom Srdős cRenée. Kandallónál, Irta : Adonis. Nagy társaság ült együtt egy tréfáiról és szókimondóságáról ismert földes úrnal, nők és férfiak vegyesen. A diskurzus éppen arról a hatalmas eszközről folyt, mely csoszogasával is több félelmet tud önteni az emberbe mint a leghatalmasabb ágyú a döigésével. Nyájas olvasóim bizonyára fejtörés nélkü kitalálnák, hogy mi ez a rettenetes eszkö t, ha nem mondanám is ki. hogy a papucsról van szó. Az öreg Bordássy István, a joviális házigazda, váltig bizonykodott, hogy : — Bizony, bizoáy hiába tagadjátok, húgaim, hiába tagadjátok, öcsémuraim, a papucs az úr a háznál mindenüft. Régen elmúlt már az az idő, a mikor még a gazda hordta a fején a kalapot. Volt a társaságban egy fiatal szolgabiró is, a ki a leghevesebben védte a férfiakat az öreg úr állításai ellen— No ha olyan nagyon hiszesz az igazadban, ajánlok öcsém egy fogadást I — szólt oda Bordássy István. — Befogatom a négy legszebb lovamat egy szekérbe s tele rakatom a szekeret görögdinnyével s megengedem, hogy bejárd vele a vármegyét. A hol a férj az úr a házban, ott odaadhatszj ajándékba egy lovat, a hol azonban az asszony hordja a kalapot, ott csak egy dinnyét szabad hagynod. Száz aranyban fogadok, hogy a négy ló fogja visszahozni az üres szekeret. — Tartom a fogadást! — kiáltott föl a szol- gabiró. Csak azután meg ne bánja urambátyám, hogy a száz aranyon fölül a legkedvesebb négy lovát is elajándékozzam. . . Úgy három hét múlva együtt volt megint a társaság, mikor ostorcsattogás verte fel a vendégeket beszélgetésükből. A fiatal szolgabiró jött meg a négy gyönyörű lóval és az üres szekérrel. Azt se tudta, kire hallgasson, annyira ostro mloták a sok kérdezősködéssel. Egynek sem felelt hát, hanem kivette zsebéből a száz aranyat s ezen szavakkal rakta az öreg úr elébe : — Megnyerted a fogadást, urambátyám! Papucs alatt nyög az egész világ. A jelenlévő hölgyek ravaszul mosolyogtak, a férjek meg hihetetlenül csóválták a fejüket, miközben a szolgabiró beszámolt az útjáról. — Száz házban is megfordultam, iparkodtam, erőlködtem, mind hiába, csak a dinnyéken tudtam túladni. Abból még elfogyna hamarjában pár ezer szekérre való. Lehetetlen, hogy legalább egy helyen nem talált igazi férfit I — vágott közbe egy idősebb kisasszony. — Azaz, hogy majdnem találtam. Legutoljára egy családnál Valóságos minta életet tapasztaltam. A férj gyöngéd volt ugyan, de a szava szentirás volt az asszony előtt. Megvallom, ugyancsak örül tem, hogy száz aranyért legalább egyik lovát el- prédálom az urambátyámnak. Ki is választottam a legszebbet, a pejt. A férj uramnak, is ez tetszett' a legjobban, de most jön a bökkenő 1 Az asszonyka a legtüzesebbikbe, a fekete szőrűbe volt szerelmes. O meg ezt akarta. Eleinte szép szóval kapacitál- gatták egymást, hogy mégis jobb lesz a feketeszőrü, hogy mennyivel használhatóbb a pej, de aztán lassan lassan annyira belemelegedtek a választási vitába, hogy a férj dühöngeni kezdett, mire aztán az asszony olyan keserves sírásra fakadt, hogy a gazda végre is jobbnak látta engedni s temondva szólt oda hozzá : — No hát legyen a fekete ! Csakhogy erre meg már nekem azt kellett felelnem, hogy : — Nem lesz biz az se pej, se fekete, hanem zöld! És ott hagytam náluk az utolsó dinnyét. Nevelés. Valami a gyermeknevelésről ... Ha a gyermeket teljesen magára hagyjuk, engedékeny lesz. Hogy mi az eredménye az ilyen nevelésnek, — meglátjuk a következő példából. Egy családban több gyermek van. A nevelésre semmi gondot nem fordítanak. A gyermekek azt teszik, a mi nekik tetszik.— Mi lesz az eredmény?
