Evangélikus Felsőleányiskola, Kőszeg, 1913
22 Az 1908. évi porosz reform vonatkozással a hazai viszonyokra.* Az új 1908. aug. 18-án kiadott porosz miniszteri rendelet a következő elvi szempontok szerint szervezte újjá a középfokú nőnevelést. 1. Okulva az utolsó évek tapasztalatain, amelyek szerint 1901-től 1907-ig a kilencosztályos intézetek száma 90-ről 69-re sülyedt, a tíz- osztályosoké pedig 54-ről 132-re emelkedett az új rendelettel, tíz évfolyamra szervezik a felsőbb leányiskolát. A tanulók tehát 6-tól tizenhat éves korukig látogatják az intézetet, amelyet újabban hivatalosan „ Lyzeum “-nak neveztek el. 2. A felsőbb leányiskola célja, a középfokú nőnevelés hivatásának betöltése, de minden oly tanulmány, mely a tíz évfolyamos felsőbb leányiskola nyújtotta általános műveltség keretein túl megy, vagy speciális jellegű szorosan a felsőbb leányiskolához kapcsolódik. Így szerves folytatásai az intézetnek (Oberlyzeum) a háziasszonyi hivatásra előkészítő kétéves továbbképző (Frauenschule) és a tanítónőképzés céljait szolgáló négyéves tanfolyam (Wissenschaftliche Klassen des Oberlyzeums). Az egyetemi tanulmányok előkészítése, mint a felsőbb leányiskola folytatása csak egy öt éves tanfolyammal látszott megoldhatónak, ez azonban a fiuk 12 évi tanulásával szemben a leányoknak 15 évi tanulást jelentene s nagyon megnehezítené a nők számára az egyetemi tanulmányokat. Az egyetemet előkészítő ..Studienanstalt“ tehát a felsőbb leányiskola 7. és 8. évfolyamai folytatásaiként szerveztetik és pedig a klasszikus irányú a 7. évfolyam után hat osztállyal, a reáliskolai pedig a 8. évfolyam után öt osztállyal. A leányok igy is kénytelenek egy évvel tovább tanulni mint a fiuk, ezt a rendelet bevezetése mindössze azzal okolja meg, hogy a tanulási idő meghosszabbítása „in Würdigung der durch die weibliche Natur gebotenen Rücksichten“ történt. 3. A tanítást a felsőbb leányiskolákban elemi és polgári iskolai tanítók és tanítónők, továbbá középiskolai tanárok (nők és férfiak) végzik és pedig úgy, hogy a magasabb osztályokban működő tanerőknek lehetőleg felerészben középiskolai képesítésük legyen. A középiskola felső négy osztályában és a tanítónőképzőben azonban nem tekintve az ügyességi tárgyakat, csak egyetemi végzettségű tanerők nyernek alkalmazást; a továbbképző tanfolyamban pedig az ott alkalmazandó szabadabb tanítási rendszernek megfelelően, a rendelet szerint * Dr. H. Güldner: Die höheren Lehranstalten für die weibliche Jugend in Preußen. Bestimmungen, Verfügungen und Erlasse. Halle a. d, S. 1913.
