Evangélikus Felsőleányiskola, Kőszeg, 1913
11 A magyar felsőbb leányiskola fejlődése.* Míg Németországban a felsőbb leányiskola a városi elemi iskolából fejlődött s a közszükséglet folytán keletkezett számos iskolának egységes szervezése folytán nyerte mai alakját, addig hazánkban a felsőbb leányiskola mint a fiuközépiskolának megfelelő magasabb nőnevelő intézet indult meg akkor, mikora polgárság szélesebb rétegei számára már szervezve volt az elemi iskoláénál magasabb leányoktatás a polgári iskolákban. Hogy Magyarországon már a hetvenes évek közepén megszülethetett egy valóságos női középiskola oly alakban, amelyhez hasonlót a német közoktatásügy története nem ismer, ennek oka abban található, hogy nálunk sokkal hamarább alakul ki az a felfogás, amely szerint a női iskolák szervezése és felügyelete ép oly állami jog és kötelesség, akár a fiuké. Miért is maradhatott el Német- s különösen Poroszországban a leánynevelés ügye? E feltűnő jelenségnek oka az, hogy a protestantizmus megszüntette ugyan az apácaiskolákat, de ezeket pótolni egyáltában nem volt képes. Míg a humanisták között sokaknak, például Erasmus Rotterdamusnak, Vives Ludovicusnak s még másoknak is, a női tanultság emelésének szükséges volta és szociális jelentősége iránt nagy érzékük volt, addig a reformátorok ezekkel a kérdésekkel alig törődtek. Erasmus a nők tudományos neveléséről szólva Így ir. „A tömeg fölöslegesnek ítéli, hogy a leányokat a tudományokba bevezessék, de akiknek felfogása nem oly korlátolt, meg vannak győződve, hogy semminek sincs jobb hatása az észre, sem az erkölcsök épségére.“ Vives pedig egyenesen állami kötelességnek jelenti ki a magasabb nőnevelést. (Dr. Péter János: A nőnevelés ötszáz év előtt. Nemzeti nőnevelés 1912. évfolyam 173 o.) Luther ellenben a keresztyén iskolák felállítása és fenntartása ügyében a német városok polgármestereihez és tanácsaihoz intézett szózatában a leányok számára csak a legelemibb iskolázást tartja szükségesnek. Napi egy órát töltsenek a leányok az iskolában, azonkívül foglalatoskodjanak otthon, hogy oly asszonyok legyenek, kik rendben tartják a házat, gyermekeket és a cselédséget. A magasabb iskolázásra egyrészt az írás tanulmányozhatása, másrészt az ország kormányozása miatt van szükség, mindaz, amit az ily irányú oktatásról mond, már nem .vonatkozik a leányokra. Luther e szózatának hatása leányiskolák állítását illetőleg alig volt. Bugenhagen szervezett ugyan ily iskolát Jungfrauenschule névvel Hamburgban 1528-ban, de ez az intézet is * Szuppán V.: A magyar felsőbb leányiskolák múltja és jelene, Budapest 1897. — Dr. Takács Gy.: A budapesti állami felsőbb leányiskola. Nemzeti nőneve- és XXVII. évfolyamában megjelent előadás. 1906.
