Evangélikus Felsőleányiskola, Kőszeg, 1907
7 sorban — már t i. a philosophia után — a középkori u. n. scholas- tikus tudósok száraz és agyafúrt okoskodásainak megismerése és elsajátítása képezi feladatát. 1505 ben őri el az első egyetemi grádust, az u. n. magis- tersóget (a mi annyit jelent mint mester), majd 1509-ben bibliai „baccalaureus1' lesz (tehát a bibliai tudományok hivatott, koszorús ismerője), mig végre 1512-ben éri el a legfelsőbb egyetemi lépcsőfokot, midőn a theologiai doktori címet nyeri el. Egy évvel örökké emlékezetes nyilvános fellépése előtt, tehát 1516-ban, szerzete által egyes kolostorok megvizsgálására küldetvén ki, az ezen küldetésében szerzett tapasztalatai alapján komolyan inti szerzetestársait, hogy az ifjúság oktatását a nagyobb gondot fordítsanak. Hogy mennyire szivén fekszik az ifjúságnak oktatása — nevelése és hogy ezen a téren milyen elszomorító állapotok uralkodnak korában, azt különböző irataiban bőségesen 1 Miálható nyilatkozataiból van alkalmunk látni. A kis- és nagykáté megjelenése különösen nevezetes fordulópontot jelent, de már jóval előbb, különösen egy 1520-ban megjelent kisebb művében kifejti, hogy mit kellene minden keresztyénnek tudnia: „Eine kurze Form die 10 Gopott und den Glauben zu betrachten und das Vaterunser zu beten“ — ez művének cime. Különösen nagy fontosságú azonban az 1524. évben kibocsátott irata, a melyben Németország minden városának tanácsosait arra hívja fel, hogy keresztény iskolákat állítsanak és tartsanak fenn. („An die Ratherren aller Städte deutsches Lands, dass sic ehr. Schm len aufrichten u. halten sollen“.) Ezen iratának kibocsátására különösen Karlstadtnak és rajongó társainak az a téves és evangéliom- ellenes felfogása adott alkalmat, mintha — mivel a szent Lélek az ő tanításuk szerint közvetlen működik az egyesekben — minden ismeret és tanulás felesleges, sőt ártalmas volna. Sokan találkoztak, akik ezt a felfogást osztották. A kolostorok ugyanis Luther fellépése folytán kiürülvén, az általuk fentartott iskolák is megszűntek, a melyeket azonban eddig a legtöbben csak azért használtak, hogy gyermekük jövőjét — gazdagon fizetett papi állások elnyerésének reményében — biztosítsák. így általában a közfelfogás a tanulás céljául tisztán csak hasznossági szempontokat, a megélhetést s lehető jó módot tekintette. Ezen felfogás ellen küzd Luther nevezett iratában s a többek között igy szól: „Azért kérlek titeket, k. uraim Gs barátaim, az Isten szerelméért és a mi szegény ifjúságunk érdé
