Evangélikus Felsőleányiskola, Kőszeg, 1899
6 kis növendékeivel feldíszítve, benépesítve várta a magasztos, fényes napot, az intézet felavatási és megnyitási ünnepélyét. — A kedves „Dunántúl“ és „Dunáninnen“ nagy számban szolgáltatta azokat a szívesen s nagy örömmel látott kedves vendégeket, a kik a felavatási ünnepélyen részt akartak venni. Ünnepelt velünk az egész kedves és kies fekvésű Kőszeg városa s pedig nemcsak liitsorsosaink, hanem a város összes előkelő polgársága. Az intézet szolid, de 1 arátságos dísztermében ment végbe az emlékezetes szép ünnepély. A felállított gyermeksereg mellett állott a tantestülete, mögötte foglalt helyet a kőszegi ág. hitv. ev. egyház vegyes énekkara. Hammer Gyula tanító úr szakértő vezetése alatt.* Fél 11 órakor megérkezett a fel avatási ünnepélynek a lelke, az általános tisztelet és nagyrabecsülésnek a tárgya, a „Dunántúlikerület“ ág. hitv. ev. nagyérdemű s forrón szeretett püspöke, a mél- tóságos és főtisztelendő Gyurátz Ferencz püspök úr. Jóságos, nemes arcza sugárzott az örömtől s boldogságtól, hogy a kegyes mennyei Atya bennünket ennyire megsegített, hogy a kerület hő vágya teljesült, a szeretet adományaiból immár felépült szép leánynevelő-intézetet felavathatja, felszentelheti s hivatásának, rendeltetésének átadhatja. — Midőn a méltóságos és főtisztelendő Főpásztorunk a zsúfolásig előkelő közönséggel megtelt díszteremben megjelent, megjelentek vele együtt azok a nemes és főnkéit egyházi kiváltságok és kitűnőségek is, a kik épen úgy, mint a mi szeretett főpásztorunk a magasztos eszme megvalósításán, életbeléptetésén fáradhatatlan kitartással, ön- megtagadó odaadással munkálkodtak. Ott látjuk a méltóságos Püspök urunk oldalán a nagye mlékű és felejthetetlen érdemű, épen az intézet megnyitása előtt elhunyt Radó Kálmán, kerületi felügyelő ő nagy- méltóságát helyettesítő Nádossy Kálmán ő nagyságát; itt látjuk méltóságos Ihász Lajos, mostani egyházkerületi felügyelő urat, továbbá az egyház szolgálatában megőszült fáradhatatlan munkásságú nt. Kund Sámuel főesperes urat s vezetése alatt a Dunántúl összes főespereseit, nevezetesen : nt. Stettner Gyula, Horváth Sámuel, Laucsek Jónás, Vargha Gyula, Németh Pál, Renner Henrik, Czuppon Sándor, Szalay Ferenez és Becht Henrik főesperes urakat; ezekhez csatlakoztak a soproni, lövői és bonyhádi tanintézetek érdemdús tanférfiai: itt volt nt. Poszvék Sándor, theologiai, Kapi Gyula képezdei és Gombóc-: Miklós gymnasiumi igazgató úr kartársaikkal együtt. A nagytiszteletű lelkész úrak nagy számmal helyettesítették egyházaikat e magasztos ünnepélynélmegjelent a kőszegi egyháznak érdemdús lelkésze nt. Michaelis Izidor úr, a ki páratlan munkáságával, önzetlen érdeklődésével nagy mértékben hozzájárult az intézet létesítéséhez, vele megjelent az egyház második lelkésze, nt. Pröhle Henrik úr; messze távolból itt látjuk: nt. Zábrák Dénes soproni, Löw Fülöp locsmándi, Farkas Elemér, Hérincs Lajos, Kirnbauer Sándor vágodi, Turcsányi Endre körmendi, Eder József nemes-csóoi, Terplán Jenő péterhegyi, Mód Lénárd simonyi, Szabó Sámuel, Kiss Gyula szombathelyi, Zsakó János őskiii, Madár Mátyás felpéczi, Bognár Endre l.-patonai, Kovács Mihály n.-móriczhidai, Reichert Gyula kis- tormási lelkész urakat stb.