Evangélikus Leánygimnázium, Kőszeg, 1942
9 a törvény kétféle leányközépiskolát ismer: leánygimnáziumot és leánylíceumot. Az 1927. évi egyházkerületi közgyűlés elhatározta, hogy az országos átszervezésnek megfelelően kőszegi intézetét leánylíceummá alakítja át. Az 1934. évi XI. t.-c. a különböző jellegű középiskolákat megszűntetve egységesen szervezte meg a középiskolákat, s gimnáziumnak, illetve leánygimnáziumnak nevezte el. A törvénynek megfelelő átszervezés a f. iskolai évben folytatódott a VII. o.-ban. Az intézet tehát ezidőszerint bentlakással kapcsolatos, nyilvánossági joggal felruházott leánygimnázium. Az I—VII. osztályban már érvényben volt az űj leánygimnáziumi tanterv, a VIII. osztályban ellenben még a régi leánylíceumi tanterv szerint tanítottunk. Ennek megfelelően oly 10—18 éves leányok vehetők fel az intézetbe, akik akár a magasabb műveltség megszerzése érdekében, akár valamely különleges tanulmány folytatása kedvéért leánygimnáziumba kívánnak járni s egyidejűleg áldozatkész hazafias, benső vallásos s a női egyéniségnek megfelelő nevelésben részesülni. Üjabb miniszteri rendelkezés értelmében leánygimnáziumba a polgári leányiskolából még sikeres különbözeti vizsga mellett is csak azok léphetnek át, akik a polgári leányiskolái tanulmányukat 2 éven át legalább általános jó minősítéssel végezték. Ez azt jelenti, hogy legfeljebb csak egy elégségesük lehet a főtárgyakból. Akiknek ennél gyengébb a polgári iskolai bizonyítványuk, azok egyáltalában nem vehetők fel leánygimnáziumba. Nemcsak ezért, hanem mivel a polgárit végzett tanulók átlépés után — még ha jó tanulók voltak is — a magasabb követelmények miatt sok nehézséggel küzdenek, kívánatos, hogy gyermekeiket intézetünkben neveltetni szándékozó szülök leányaikat kezdettől fogva leánygimnáziumba járassák. A növendékek lehetnek bentlakók vagy bejárók. Az intézetbe elsősorban ev. és ref vallású növendékek vétetnek fel; amennyiben a hely megengedi, más vallásúak is. Ezeknek vallásos nevelését és tanítását saját egyházaik által kiküldött külön hitoktatók látják el. A leánygimnáziumnak a nemzeti tárgyakon kívül a latin mellett legfőbb tárgyai a német és francia, illetve olasz nyelv és irodalom. Mivel a nemzeti tárgyakon és a modern nyelvek tüzetesebb tanításán alapuló magasabb általános műveltséget nyújt, elsősorban hivatott azon kedvező anyagi helyzetben levő társadalmi osztály leányainak nevelésére, amely nem kívánja kenyérkereső pályára képesíttetni leányait. Annak a művelt középosztálynak, mely leányát kenyérkereső pályára kívánja előkészíteni, a leánygimnázium minden nevelésbeli igényét kielégítheti, mivel a Vili. osztály után itt letehető érettségi vizsgálat képesíti a leányokat mindazokra a tanulmányokra, melyek a nők előtt nyitva állanak. Az alsó négy osztály elvégzése után pedig mehetnek a tanulók bárminő középfokú női szakiskolába.
