Evangélikus Leánygimnázium, Kőszeg, 1941
23 ellen nem lehet kifogást tenni. A következő évben már tételesen is bebizonyíthatjuk az addig tanultakat és a továbbiakban mindenkor ilyen fajta bizonyításokra támaszkodhatunk. Ha ilyenformán úgy látjuk, hogy ez a „területalgebra“ egyenlő értékű a csak, vagy túlnyomóan „betűalgebrával“, akkor megemlíthetünk néhány pontot, amelyen — úgy látjuk — fölényben van azzal szemben. Tárgyi szempontból többet nyújt azzal, hogy az algebrai alapműveleteket mindjárt kezdetben algebrai egész és tört számokra adja, valamint azzal, hogy közvetlenül megadja két negativ mennyiség szorzatának pozitív előjelét. De jelentős eredménye a módszer következetes alkalmazásának, hogy elevenné teszi és állandóan felszínen tartja az algebra és geometria közötti kapcsolatokat. Alsó fokon a számegyenes rendszeres használata, a szorzattényezők felcserélhetőségének téglalapokon való bemutatása, arányok és aránypárok ábrázolása, ismeretlen kül-, vagy beltagok szerkesztéssel való meghatározása, valamint a különböző %-számítási feladatoknak téglalapokkal, körcikkekkel stb. való ábrázolása; középső fokon az algebrai alapműveletekkel kapcsolatosan ugyanezen szerkesztések ismételt elvégzése, a területalgebra rendszeres használata mellett annak új területeken való alkalmazása (számtani haladvány, egyenletmegoldás, Pythagoras tételének területekkel való bizonyítása stb.), mind ezt a célt szolgáló alkalmak. Ilyen módon természetes közvetlenséggel tehetünk eleget az Utasítások kívánságának, hogy számtan és mértan, ill. algebra és mértan tanítása párhuzamosan haladjon. Nem kell ezért a számtan, vágy algebra egyes fejezeteinek tanításmenetét pl. hetenként erőltetetten közbeiktatott mértan- órákkal megszaggatni. Tapasztalatok erősítenek meg abban a megállapításban, hogy ezzel a módszerrel változatosságot és szépséget lehet bevinni az algebra túlságosan „elvont“, vagy „száraz“ levegőjébe. A szemlélet élményszerűvé teszi az algebrai tételek megértését, a más irányú foglalkozás (rajzolás, papírhajtogatás, nyírás) felüdíti és a munkába belevonja az olyan tanulókat is, akiknek nincs érzékük az elvont gondolkodás iránt.1) Módszerünk rendszeres felépítése csak egy részét képezi annak a törekvésnek, amely a szemléletnek minél tágabb teret akar biztosítani a mennyiségtan tanításában. Csak megemlítjük, hogy megfelelő ellenőrzés mellett mindenféle szemléletes eljárást lehet és kell is alkalmazni. Egy korszerűen felszerelt mennyiségtani szakteremben nem hiányozhatnak a különböző mérő műszerek, mértékegységek mintái, térmértani modellek, ') Emellett ez a módszer lényegesen egyszerűbb, mint a szokásos „betűalgebra“. Ez már a szorzat kommutativ törvényének a 8. oldalon adott kétféle bizonyításánál kitűnik, de még sokkal inkább a további tételeknél pl. a disztributiv törvény bizonyításánál, ahol az összehasonlítástól helykímélés céljából — éppen a bizonyítások bonyolultsága miatt — eltekintettünk.
