Evangélikus Leánygimnázium, Kőszeg, 1940
4 hasonlóan, törvényes alapokra íektette az 1926. évi XXIV. t.-cikkel. Ez a törvény kétféle leányközépiskolát ismer: leánygimnáziumot és leánylíceumot. Az 1927. évi egyházkerületi közgyűlés elhatározta, hogy az országos átszervezésnek megfelelően kőszegi intézetét leánylíceummá alakítja át, mivel a leánylíceumi érettségi vizsgálat is képesít minden egyetemi és főiskolai tanulmányra s tanulmányi beosztása nem kényszeríti a latin nyelv tanulására azokat, akiknek nincs szükségük erre a nyelvre, de a latin nyelvnek, mint rendkívüli tárgynak tanításával megadja a lehetőséget e nyelvben való kiképzésre is. Az 1934. évi IV. t. c. a különböző jellegű középiskolákat megszüntetve egységesen szervezte meg a középiskolát, s gimnáziumnak, illetve leánygimnáziumnak nevezte el. A törvénynek megfelelő átszervezés a f. iskolai évben folytatódott az V. o.-ban. Az intézet tehát ezidőszerint bentlakással kapcsolatos, nyilvánossági joggal felruházott leánygimnázium. Az I—V. osztályokban már érvényben volt az új leánygimnáziumi tanterv, a VI—VIII. osztályokban ellenben még a régi leánylíceumi tanterv szerint tanítottunk. Ennek megfelelően oly 10—18 éves leányok vehetők fel az intézetbe, akik akár a magasabb műveltség megszerzése érdekében, akár valamely különleges tanulmány folytatása kedvéért középiskolába kívánnak járni s egyidejűleg áldozatkész hazafias, benső vallásos s a női egyéniségnek megfelelő nevelésben részesülni. Újabb miniszteri rendelkezés értelmében leánygimnáziumba a polgári leányiskolából még sikeres különbözeti vizsga mellett is csak azok léphetnek át, akik a polgári leányiskolái tanulmányukat 2 éven át legalább általános jó minősítéssel végezték. Ez azt jelenti, hogy legfeljebb csak 1 elégségesük lehet a fő tantárgyakból. Akiknek ennél gyengébb a polgári iskolai bizonyítványuk, azok egyáltalában nem vehetők fel leány- gimnáziumba. Nemcsak ezért, hanem mivel a polgárit végzett tanulók átlépés után — még ha jó tanulók voltak is — a magasabb követelmények miatt sok nehézséggel küzdenek, kívánatos, hogy a gyermekeiket intézetünkben neveltetni szándékozó szülők leányaikat kezdettől fogva leány- gimnáziumba járassák. A növendékek lehetnek bentlakók vagy bejárók. Az intézetbe elsősorban ev. és ref. vallású növendékek vétetnek fel; amennyiben a hely megengedi, más vallásúak is. Ezeknek vallásos nevelését és tanítását saját egyházaik által kiküldött külön hitoktatók látják el. A leányközépiskolának a nemzeti tárgyakon kívül a latin mellett legfőbb tárgyai a német és francia nyelv és irodalom. Mivel a nemzeti tárgyakon és a modern nyelvek tüzetesebb tanításán alapuló magasabb általános műveltséget nyújt, elsősorban hivatott azon kedvező anyagi helyzetben levő társadalmi osztály leányainak nevelésére, amely nem kívánja kenyérkereső pályára képesíttetni leányait.
