Evangélikus Leánygimnázium, Kőszeg, 1939
4 már évtizedek óta külön szaktermekben folyik s éppen ennek a tárgynak, — általában a természettudományi és gyakorlati tárgyaknak —, tanítási berendezettségéből alakult ki a szakterem-rendszer, melyben kivétel nélkül minden tárgy tanítása az illető tárgy jellegének megfelelően berendezett és felszerelt teremben folyik. Ösztönzést ad azonban magának a fizika tanításának kérdésével való foglalkozásra az a fennt jelzett célkitűzésünk, hogy fokozzuk az iskolai munka minden területén, tehát a fizika tanításában is az alaki képzést. Ez a feladat különösen érdekessé válik az élő nyelvek és a mennyiségtan tanításában felmerülő azokkal a hasonló kérdésekkel való összehasonlításban, amelyekkel a multévi értesítőben „Szakterem-rendszer és alaki képzés“, az előző éviben pedig „Élőnyelvek szaktermei és korszerű tanításuk“ cím alatt foglalkoztam. A tanítási és nevelési munkának az elsajátítandó anyag kiválasztása és a feldolgozás módszerének megállapítása szempontjából két élesen elkülöníthető jellege van, amelyek azonban a gyakorlatban ritkán jelennek meg teljes különállóságukban, hanem rendszerint különböző mértékkel egymásba fonódnak. Az egyiknél egy meghatározott ismeretanyag elsajátítása, megtanulása áll előtérben. így van ez az élő nyelveknél, amikora nyelv szavait és ezeknek használatát, tehát egy pontosan körülhatárolt anyagot akarunk megtanítani. A másiknak az a fő jellemvonása, hogy elsősorban a tanuló különböző képességeinek kifejlesztésére törekszik- Legszélsőségesebben ilyen jellegű az elméleti tárgyak közül a mennyiség- tan, amit nem a mennyiségtani tételek tudása végett tanítunk, hanem azok megértésével és felhasználásával járó szellemi munka egész gondolkodásunkra kiható kedvező hatásainak elérése érdekében. Ha a tanítási és nevelési munkában előtérben áll egy meghatározott ismeretanyag elsajátítása, tevékenységünket anyagi képzésnek, ha pedig a fősúlyt a legkülönbözőbb képességek egyenletes kifejlesztésére vetjük, alaki képzésnek szokás nevezni. Ebből a szempontból a természettan tanítása középúton halad, mert benne az anyagi és alaki képzést szolgáló elemek szinte egyensúlyban vannak. A fizika elsősorban az alaki képzés szolgálatában áll. Ezt a feladatát azonban oly ismeretanyaggal való foglalkozás útján teljesíti, amely az egész életre értékes gyakorlati ismeretanyagot, az általános műveltség számára pedig a természet helyes megismeréséhez a legfontosabb elemeket adja. A természettanban tehát igyekszünk azt tanítani, ami a tanuló számára hasznos ismereteket jelent és általános műveltséghez fontos alapelemeket nyújt és úgy igyekezünk ezt az anyagot elsajátíttatni, hogy maga a tanítás minél fokozottabb mértékben szolgálja az alaki képzést.
