Evangélikus Leánygimnázium, Kőszeg, 1939
20 Az elhajított golyó mozgását akkor ismerjük, ha tudjuk, miként távolodik a függőleges tengelytől s miként esik egyidejűleg a vízszintes tengely alá. 11. kép. Csontos V. és Reich Zs. kimérik a vízszintesen elhajított golyó pályáját. (6. feladat.) A mozgás pályájából kimérhetjük, hogy mialatt a mozgó kréta egyenletesen távolodik a függőleges tengelytől, a vízszintes tengelytől lefelé nem az idővel, hanem az idő négyzetével arányosan növekvő távolságokkal távolodik. Grafikusan felrajzolva a függőleges iránytól való távolodás mint függvény egyenesvonalú grafikont ad, tehát x=ct Az y tengely alatti leesés ellenben a második feladatból ismert parabolához vezet, tehát —y—ct2 ami azt jelenti, hogy a viszintesen elhajított test egyenletesen távolodik a függőleges tengelytől és egyidejűleg egyenletesen gyorsuló mozgással esik az x tengely alá. 7. Az óramutató mozgása. Egyenletes körmozgás a síkban. A negyedik feladatban foglalkoztunk az óramutató mozgásával, mint egyenletes szögsebesség mellett való forgással, Ha most nem az egész mutató mozgását, hanem csak egy kiválasztott pontjának, mondjuk a végpontjának mozgását tesszük megfigyelésünk tárgyává, az egyenletes körmozgáshoz jutunk. Az állandó szögsebességnek megfelelően a megtett utak az időegységekben egyenlő körívek, a sebesség nagysága tehát állandó, iránya azonban változó. Ezek után felvetjük a kérdést, hogyan mozog a síkban a körön egyenletesen keringő pont ? Mozgása közben hol közeledik, hol távolodik a síkban felvett x és y tengelytől. Ez a távolodás és közeledés úgy történik, mint az x illetve y tengelyre vonatkoztatott vetületi mozgás. A feladat megoldásának bevezetéséül a 4. pontban tárgyalt forgó mozgást az alább látható berendezéssel vetítjük egy a körpálya síkjában
