Evangélikus Leánygimnázium, Kőszeg, 1939
11 Az elvégzett munkáról a következő összefoglaló áttekintést állíthatjuk. össze. I. Bevezetés: A mozgás előállítása, általános leírása, létrejöttének feltételei. II. Tárgyalás : Az adott mozgás pontos leírása. A mozgás ismeretéhez szükséges adatok megállapítása. 1. A mozgás leírása menetrenddel. A menetrend jellemzése. 2. A menetrend adatainak feldolgozása grafikusan. A grafikon jellemzése. 3. A grafikon alapján a mozgást leíró függvény (egyenlet) megállapítása. A három leírási mód összehasonlító jellemzése. 4. Három menetrend felvétele különböző hajlásszög mellett. A megfelelő grafikonok felrajzolása és a megfelelő függvények megállapítása. E három mozgásnak és leírásának összehasonlító jelemzése. 5. A sebesség értelmezése. A sebességnek kapcsolata a mozgás egyenletével. A sebesség kapcsolata a mozgás grafikonjával. 6. A sebesség egysége. Egységnyi sebességű mozgás előállítása és e mozgásnak leírása, menetrenddel, grafikusan és egyenlettel. III. Befejezés. Az egyenletes mozgás értelmezése, függvénytani és grafikus jellemzése. Az egyenletes mozgás törvényei. A kísérleti eszközöknek milyen elrendezésével megy végbe a munka, erre nyújtanak betekintést a mellékelt képek, amelyek a folyó iskolai év VII. osztályos tanulóit mutatják be a kísérletek elvégzése és feldolgozása közben részint tanítási órák alatt, részint azoktól különálló gyakorlatokon. A felvételek az intézetben készültek. Marton Géza és dr. Bukovszky Ferenc kartársaim voltak szívesek a fényképezés munkáját vállalni. A közölt mérési adatok és grafikonok kivétel nélkül folyó évi VII. osztályos tanítványaim munkái. Bármily egyszerű is a tárgyalásra elővett fizikai jelenség, annak a fentiek szerinti végigtárgyalása rendkívül sok értéket jelent nem annyira magának a jelenségnek az ismerete, hanem a bemutatottt módszernek későbbi rendkívül gyakori felhasználhatósága miatt. Ezért mondjuk azt, hogy a bemutatott eljárás nagyon alkalmas az alaki képzésre. A tanuló szerez ugyan fizikai ismereteket is, megismeri az előtte álló jelenséget, az egyenesvonalú egyenletes mozgás fogalmát, a megtett út kiszámításának módját, a sebesség fogalmát és egységét, de emellett tanul fizikai gondolkodást és a jelenségek megismerésére vezető módszeres eljárást. És pedig olyat tanul, amely egyrészt teljesen megfelel a tudományos kutatás módszerének, másrészt a gyakorlati élet követelményeinek is. Az utóbbi megvilágítására gondoljunk csupán a beteg gyermekét ápoló anyára, aki a betegség folyamán elkészíti az orvos és önmaga biztosabb tájékoztatása számára a beteg lázgörbéjét. Bizonyára lesz, akiben aggodalom merül fel abban az irányban, nem
