Evangélikus Leánygimnázium, Kőszeg, 1938
23 egyik oldalon nagy sebességű, a másik oldalon pedig csupa kis sebességű molekulák ütközzenek, a két oldal között nyomáskülönbség állana elő, aminek következményeképpen a papírlap látszólag minden ok nélkül mozogni kezdene valamilyen meghatározott irányban. Ennek a valószínűsége azonban roppant csekély. Perrin francia fizikus számította ki egyszer, hogy ha egy, a harmadik emeleten dolgozó kőműves munkás arra várna, hogy egy téglának két lapja között ilyenformán nyomáskülönbség jöjjön létre és a tégla ennek következtében egyszer csak fölemelkedik a földről, és a kezébe repül, akkor annak a munkásnak 1010 évig kellene várakoznia, míg ez a jelenség minden bizonnyal egyszer bekövetkezik. Ez pedig olyan nagy szám, ami minden emberi elképzelésen kívül van. Ha ezt a számot leírnánk, akkor az az északi sarktól az egyenlítőig érne (egy betűt két milliméternek véve) és ha az emberiség a földön való megjelenése óta nem tett volna egyebet, mint hogy elszámláljon a számsorban eddig a számig így : 1, 2, 3 ........akkor máig még csak egy elenyésző kis sz eletét számlálta volna meg ennek a számsornak. Látjuk ebből, hogy a természeti törvényektől ilyen nagyban való eltérés valószínűsége roppant kicsi, annyira, hogy egyetlen építési vállalkozó sem fog arra várni, hogy a téglák ilyen módon a helyeikre repüljenek, hanem munkásokat fogad, emelőket és csigákat alkalmaz és a téglákat így szállítja a megfelelő helyekre. Más azonban a helyzet, ha kisebb méretekre térünk át. Szemeljünk ki pl. egy kicsiny felületet, mely egy négyzetmilliméternek az ezredrésze és ne várjunk egy háromemeletnyi, hanem csak egy ezredmilli- méternyi elmozdulást, akkor már nem kell sokáig várni, hogy a felület két oldalán a kívánt mozgást létrehozó nyomáskülönbség létrejöjjön. Ez a jelenség mikroszkóppal szépen megfigyelhető, amint azt az ismert Brown-féle mozgás esete mutatja. Itt már szemmel látható a jelenségek valószínűségi jellege és még inkább így van ez, ha a még sokkal kisebb atomáris méretekhez megyünk le. Ezt a jelenséget még lehetne klasszikusan is magyarázni úgy, hogy azt mondjuk, ezek a mozgások is kauzálisán determinálva vannak, csak azért nem tudjuk őket pontosan előre kiszámítani, mert nem ismerjük az egyes molekulák mozgási állapotát, de ha ismernők, akkor a Brown-féle mozgás is kauzálisán determinált volna számunkra. Ezzel szemben a Heisenberg-féle bizonytalansági relációk azt mondják ki, hogy ez a mozgási állapot elvileg nem ismerhető meg, tehát a Laplace-féle szellem sem tudná kiszámítani sem a Brown-féle mozgást, sem az atomáris történéseket, hanem neki is meg kellene elégednie valószínűségi törvényekkel. A fizikai rendszerek valamilyen keresztmetszetének megismerése elé a Heisenberg- féle bizonytalansági relációk objektív korlátot állítanak, a valószínűségi törvények is eszerint objektív természeti törvények. Az atomi jelenségeknek ez a határozatlan volta okozta azután, hogy egyes fizikusok a kauzális törvényt teljesen elvetették és azt mondották,
