Evangélikus Leánygimnázium, Kőszeg, 1928
9 cicomázkodástól, a megtakarított énergiákat is belső értékének gyarapítására tudja fodítani s a feltűnni vágyása ilyenformán kitűnni vágyássá lehet. Mert a fiatalság a formai, a külső szép iránt mindig fogékonyabb, mint a tartalmival szemben. Van rá gondja, hogy a ruhája csinos legyen, de hogy a saját énjének, a lelkületének megnyilatkozásai szépek-e, már nem oly fontos előtte. Pedig mennyivel nagyobb az értéke az erkölcsi szépnek! Hiszen minden képességünknek a lélek a forrása. S ha azt akarjuk, hogy a szépet élvezhessük vagy kifejezésre juttathassuk, úgy elsősorban a léleknek kiművelésére kell gondolnunk. Bár itt is a család és az iskola az alapvetők, ahol először plántálódnak az ifjú szivbe a szépre irányuló érzések, egy másik nagyon hatalmas faktorral kell számolnunk : irók és költők szellemi termékeivel. Csupán erről az egy dologról is sokat lehetne beszélni. De csak röviden akarok itt érinteni néhány közérdekű kérdést- Nem mindenkinek van alkalma színházat, képtárakat vagy hangversenyeket látogatni, esetleg egyéb társas szórakozásokban résztvenni. A gyermek pedig megkívánja a szellem foglalkoztatását s ezt abban fogja keresni» amiben a legkönnyebben elérheti: könyvek olvasásában. Régi igazság, h°gy a jó könyv a legjobb barát. Van is ilyen jó barát annyi, hogy egy emberi élet nem elegendő valamennyinek megismeréséhez. Különösen a lányok élénk fantáziája kiván minél változatosabb táplálékot. S ha az olvasás még szenvedéllyé fajul, mohón kapnak minden könyv után, amely a kezük ügyébe kerül. Pedig mi sem lehet nagyobb ártalmára a fiatalságnak, mint a válogatás nélküli olvasás. Itt elsősorban a szülők feladata gyermekeik olvasmánya fölött őrködni. Mert hiába irányítja e tek'ntetben az iskola a növendékeket, ha hozzátartozóik nem elég éberek. Akárhányszor tapasztaljuk, hogy alig felserdült gyermekek, néha harmadik vagy negyedik kézből, értelmi fejlettségükhöz éppen nem mért könyvekhez jutnak. Ilyenkor ne sajnáljon a szülő időt s fáradságot annak a megvizsgálására, hogy mi az, amit gyermeke olvas. A megtiltás vagy jó tanács nem elegendő, de szükséges a növendék baráti- és ismeretkörének ellenőrzése is. Goethének azt a mondását, hogy a tisztának minden tiszta, itt nem szabad annyira szószerint venni, hogy közönnyel térhetnénk a kérdés fölött napirendre. Mert ha a fiatal lélek a nem neki valókat olvassa, önmagát fosztja ki, megzavarodik elfogulatlan világnézete, s az embertársairól való helyes Ítélete. És habár a tényeket valamely műben meg is érti, a tendenciát, amellyel az megiródott, a legtöbb esetben helytelenül fogja magyarázni. Ne lássa az ifjúság idő előtt a világot szépségeitől megrabolva. Ne engedjük leszállni az élet mélységeibe, de vigyük fel annak magas-
