Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1939

81 VIII. n Kat. Bencés Diákok Egyesülete Kőszegi Osztályának működése az 1939- 40. iskolai évben. A szélrózsa minden irányában szétszórtan élő és a padok közt az életnek dolgozó bencés diákok mind-mind egy nagy család : Szent Benedek családja. Idősebb testvéreink a nagydiákok, akik már szárnyra keltek, de akik visszavágynak a gondterhes életből az emlékek fátyolán megszépült romantikus iskolás-korba, akik kegyeletes lélekkel, az ősi tradíciók szelle­mében ápolják a szeretetcsalád hagyományait : az izzó hazafias érzést, a mélységes vallásosságot, a meleg, meghitt családi élet • nemzetfenntartó erejét, a felebaráti szeretet krisztusi parancsát. Intézetünk kis- és nagydiákjait : a rózsás gimnázium ifjúságát és az élet nagydiákjait közös érzések, azonos célok, eszmék, törekvések hatják át. A nagydiák belép a Bencés Diákszövetségbe, hogy megfogja kezét a kisdiáknak, hogy segítse, serkentse, ösztönözze, hiszen benne saját el­röppent ifjúságát látja. Ebben a szellemben folyt az Egyesület csendes munkássága az elmúlt iskolai évben. Meleg testvéri szeretettel segítette Szövetségünk az intézet növen­dékeit tanulmányaik folytatásában. Egyesületünk helybeli Osztálya az idén 473 pengővel sietett segítségére szegény tanulóinknak. A bencés szellem, az összetartó családias érzés lengte át Szövet­ségünk összejöveteleit. Ezeket az összejöveteleket havonta tartottuk a helybeli Kat. Körben. Az idén száműztünk minden hivataloskodást, és a barátságos eszmecsere közvetlensége igazán közel hozta a fiatal „öreg­diákokat" az idősebbekhez. így a fehér asztal fesztelensége több gondolat elindítója tudott lenni akár a segítés, akár egyéb feladat megvalósítása terén, a tarokkparti kedélyessége pedig — feledtetve a jelen vigasztalan sivárságát — a letűnt békeidő szépségeit varázsolta a játékosok és a kibicek szívébe egyaránt. Az idén id. Udvardy Pál és Waldmayer Károly tagtársainkat ragadta el a könyörtelen halál közülünk. Súlyos csapás érte Osztályunkat Wald­mayer Károly tiszteletbeli tagtársunk halálával. A jó Isten elhívta őt Magához, hogy aki annyit számolt hivatásánál fogva életében, a végső számadáson is rendben találtassék, és elvegye megszámlálhatatlan jó­téteményeinek égi gyümölcsét. A város szegényein kívül szegénysorsú

Next

/
Oldalképek
Tartalom