Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1939

45 egyik-másik írása is, Nem ártana tehát, ha a történelemmel vagy a magyar irodalommal kapcsolatban néhány szóval rámutatnánk arra, hogy ezeknek nagy része romantikus szemlélettel nézi a magyar nép életét, és mint minden romanticizmusban, bennük is sok a dilettantizmus és az egyoldalúság. Végzetes lenne azt hinni, hogy a magyar problémák megismerése mindenestül egybeesik a parasztságunkra vonatkozó problémák megismerésével. Sajnos, a mai falukutató divat mintha ebben a hitben élne ! Ha a népi dolgok iránt jobban érdeklődő tanulóinkkal erőteljesebb néphagyomány-ápolást és alaposabb népismeretet akarunk elérni, velük többet kell foglalkoznunk. Ezt a célt szolgálhatná a „Népismereti Kör", akár mint az önképzőkör egyik szakosztálya, akár mint önálló ifjúsági egyesület, amelynek tagjai a III—VIII. osztályokból kerülnének ki. Itt már fel lehetne vetni részletkérdéseket is, mint amilyenek pl.: városunknak vagy egy közeli falunak településtörténete; társadalmi rétegek; munkaproblémák; a falu és a város kapcsolatai; a magyar falu biológiai tulajdonságai egészségügyi és etnikai tekintetben ; a „hulló magyarság" ; „hontalan magyarok" ; „a puszták népe" . . . stb. Az iskola környékéről egy kis néprajzi gyűjteményt is állíthatna össze ez a kör, s rendezhetne pl. népdaltudási-versenyt, hiszen diákjaink úgyis meglepően kevés igazi népdalt ismernek. Röviden : legyen a kör élete dinamikus, munkája eleven és magyar ! így válhatnak idővel a tagokból magyarságunk igazi megismerése érdekében komoly szakemberek. Ilyenekre pedig igen nagy szükségünk van! Tudjuk, hogy az itt elmondottaknak egy része sok helyen már gyakorlatban van. Nem is ezek számára íródott e néhány sor ! Célunk csak az volt, hogy néhány példával megmutassuk azt, hogyan lehet és kell bele kapcsolódnia a magyar középiskolának nemzeti létünk utolsó, de legnagyobb erőtartalékának, a magyar népnek megismertetésébe, hogy a tanuló „ismerje alaposan a magyar életet, és legyen büszke magyarságára" ! Bognár Ede. I Felhasznált irodalom: Esztergár Lajos: A szociális munka útján. Pécs. 1939. Győrffy István : A néphagyomány és a nemzeti művelődés. Bp. 1939. Kornis Gyula : A magyar művelődés eszményei. 1—11. k. Bp. 1927. Kovács Imre: A kivándorlás. Bp. 1938. Kovrig Béla: Korfordulón. Bp. 1940. Mai magyarságunk életrajza. Szerk. Balassa Brúnó. Székesfehérvár. 1939. Mi a magyar? Szerk. Szekfű Gyula. Bp. 1939. Ortutay Gyula: Magyar népismeret. Bp. 1937. Simándi Béla : A mai puszta. Újpest. 1938. Általános és Részletes Utasítások. Bp. 1939. Weis István : A magyar falu. Bp. 1931.