Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1939

43 és állatnál egyaránt, sok a fertőző betegség, rosszul fejlettek és táplálatlanok a tanyai magyar gyerekek, egyszóval : pusztul a tanyai magyar ! Bizony szomorú, de igaz kép ez ; más, mint a szépirodalom tejben-vajban fürdő idillikus ábrázolása. És mégis ez a küszködő, sok bajjal megáldott magyar ember élteti a magyar jövendőt ! Hagyománytisztelete és tanulékonysága, alkalmazkodó képessége és munkabírása teszi képessé arra, hogy mindig megállja a helyét akár itthon a nyári hajnalhasadástól csillagfényig tartó kemény aratásban, akár a világháború förgetegében vagy a pennsylvániai bányák munkarendjében. De a magyar ember nehéz életének necsak az árnyoldalait vegyük észre, hanem mutassunk a csendben, reklám nélkül dolgozó ugartörésre : a szociális segíteniakarás első szárnycsapásaira is. Mint minden kezdeményezésnek, újításnak, ennek is megvannak a maga fogyatkozásai. Kár volna azonban elhallgatni a nagy erőfeszítésnek, a szociális áldozatkészségnek és a problémák megoldására irányuló akaratnak máris mutatkozó bizonyítékait. A helyes nemzetismerethez ezeknek a megismerése is hozzátartozik. Az igazi nemzetismeret bonyolult összetételű ismeretkör és sokoldalú terület, amelyben benne van az egész magyar élet, a magyar föld, a a magyar ember, a sokrétegű magyar társadalom, a magyar történet... stb. — egyszóval mindaz, ami magyar vagy ami magyar vonatkozású, magyar érdekű. Ám lehet-e magyarabb érdekű valami, mint éppen a magyar ember maga? Ezért a felsős természetrajzban okvetlenül ki kell térnünk a magyar emberre és a magyar nemzettestet alkotó fő rasszelemekre. Nem baj, ha a gyerek megtudja, hogy fajilag nagyon kevert nép vagyunk, mert e miatt nincs okunk magunkat kisebbrendűnek tartani más népeknél, hiszen „ma minden nép, de legfőképpen a kultúrnépek bonyolult rasszmozaikot alkotnak." A hazai föld termékeinek megismertetése és megbecsülésükre való ránevelés a természetrajz feladatai közé tartozik. Ezt a célt szolgáljuk akkor, amikor a magyar föld természetvilágát életegységekben tanítva rámutatunk a magyar paraszt gazdasági kultúrát teremtő képességére. Pl. hogy a Duna—Tisza közének vad futóhomokján a magyar kisgazdák esze, tapasztalata és szorgalma teremtette meg a mai magasszínvonalú kerti gazdálkodást. Ha elmondjuk a gyereknek azt, hogy a makói hagyma, a szegedi és kalocsai paprika, a csányi dinnye, a nagykőrösi zöldség, a rétközi káposzta, a nyírségi burgonya vagy a fóti paradicsom mind-mind a népi kezdeményezés és tudás eredménye, ezzel is segítjük a helyes népismeret kialakulását. A magyar föld természetvilágának ilyen ismertetésével tanulóink talán nem tudják pl. a búza tudományos nevét, de megtudják azt, hogy egészen a legújabb időkig a magyar búzának kül-