Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1937

38 4-én Sopronba rándultak ki. Alig hagyta el autóbuszunk a város határát, hamarosan felcsendült ajkunkon a vidám magyar nóta. A hangulatot az is növelte, hogy az előző napi hatalmas zápornak nyoma sem látszott, csak a levegő vált kellemessé. Répcevis és Lövő után nemsokára Nagycenkre értünk. Itt kiszálltunk, hogy felkeressük gróf Széchenyi István sírját. A mauzóleumban megemlékeztünk a nagy Halottról. Érdekes találkozás, hogy éppen június 4-én, a trianoni „béke"-szerződés 18. évfordulóján jutottunk el ehhez a sírhoz! Használjuk fel az alkalmat, hogy Széchenyi tanításán, példáján okulva dolgozhassunk a jövőben hazánk feltámadásáért. Mert Széchenyi nem szóval szerette a hazát, hanem tettekkel. Azt tartotta, hogy „a munka mind az egyes embernek, mind a népnek legfőbb, tán egyedüli kincse." Istentől is csak azt kérte, hogy addig tartsa itt a földön életben, ameddig a köznek használhat. S minden alkotása, egész munkás élete a vallásosságra, a kötelességteljesítésre: önfeláldozó hazaszeretetre int bennünket. A Szózat eléneklése után folytattuk utunkat Sopronba. A város szépsége, a terek, épületek, műemlékek varázsa maradandó nyomot hagyott lelkünkben. Hogy pedig a kirándulás sikere teljes legyen, délután labdarúgással szórakoztunk. Nem csoda, hogy ezekután hazafelé emelkedett volt a hangulat! A nótaszóra mindenütt felfigyeltek; még távolból is mosolygós arccal, kedvesen integettek utánunk a szántóföldeken dolgozó vagy járókelő emberek. Soproni kirándulásunk felejthetetlen emlékünk marad. IV. osztály. Jún. 15-én Sopront tekintettük meg. Útközben felkerestük gr. Széchenyi István sírját Nagycenken. A kriptában rögtönzött kis emlékünnepélyünkön felidéztük a Legnagyobb Magyar szellemét, és ott, hamvai közvetlen közelében igazabbnak éreztük élete példáját mint valaha : az a nagyobb, jobb magyar, aki többet tesz a magyarságért. Délelőtt Orbán Dezső soproni bencés tanár úr vezetésével, — akinek itt is köszönetet mondunk fáradozásáért — megtekintettük Sopron római, gót és barokk emlékeit, lelkesültünk a nyugatmagyarországi felkelés és népszavazás emlékein. Délután pedig megmásztuk a Károly-magaslatot. Ennek egyik cserjésében heves számhadijátékot is játszottunk. Már fölfelé-menet is, de különösen visszafelé jöttünkben nem győztük eleget csodálni az elénk táruló Lövér-részlet gyönyörű modern villasorait és szállóit. Elég volt megismernünk a régi és az új Sopront, hogy megszeressük. 12. Rendkívüli tárgyak. Művészi rajz. Az elmúlt tanévben egy kezdő csoportban 20 tanuló vett részt heti 2 órában. A tanítás menete párhuzamban folyt a kötelező rajztanítás előírt tananyagával kellő kibővítésben. A gyakorlottabb tanulók egyénenkénti oktatásban részesültek. Tanította Somló Jenő. Gyógytorna. Október elejétől az egész tanév folyamán heti két délutáni órában 5 tanuló volt gyógytornában foglalkoztatva, hogy testi fejlő-