Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1937

7 és szeretet köteléke. Vinculum unitatis et caritatis. Krisztus egységért imádkozott búcsúbeszédében. Egységre, kicsinyes önérdekeknek nagy célok érdekében való alárendelésére van szükségünk. Ez jellemezte az ősegyházat, és a középkort legértékesebb századaiban. Ebből az egységből fakadt az Egyház dinamikája, legnagyobb akadályokon diadalt arató ereje. Az egység és összetartozás érzése csappant meg az új kor keresztény népeiben akkor, mikor a keresztény solidaritas helyett az egyén életébe a betegesen felfokozott individualizmus, a nemzetek életébe az önző, soviniszta nacionalizmus lépett. Es az Oltáriszentség Európa testét fekélyekkel borító széthúzás és gyűlölségre akar orvosság lenni. Az Oltáriszentség végül a férfierők soha ki nem apadó tartálya. Aki beleveti magát ez erőtengerbe, legyőzhetetlen és kikezdhetetlen lesz. Ezt bizonyítja az Egyház múltja és jelene. Ha megkérdezzük Szt. Pált, hogy mit vett a szentségből, azt feleli, erőt. Azért van annyi gyönge, beteg, erőtlen lélek, mert nem veszik, vagy méltatlanul veszik a szentséget. (Wolkenberg : Öntudatos élet.) Nem erőltetés, ha Szt. István kemény munkakedvét és minden akadállyal megbirkózó erejét is az Oltáriszentséggel hozzuk összefüggésbe. A pogány magyarsághoz is Krisztus a Kenyér színében érkezett meg. Nemcsak mint ige és evangelium, hanem mint oltárra tett Ostya, mint az örök élet Kenyere. Ismerjük a clunyi reform szellemének eucharisztiás hitét. Szt. István és népe az Oltárra tett Kenyérben ismerte fel Krisztust, és az Elet Kenyere alakította úgy át lelkivilágát, hogy a mindennapikenyér nyomába szegődött. (Kühár : A Szent Ostya a Hősök terén.) Szemünk előtt játszódik le a nagy csoda, ahogy a nap fölhalmozza erejét, tüzét, melegét sárga búzatáblákba, aranyló szőlőfürtökbe, az ősz pirosló gyümölcseibe. Sőt évezredek óta fekszik elraktározva egy másik nap hatalmas kőszénrétegekben, melyek kilométer hosszúságban húzódnak a föld mélyén. Az egyik nap az égről, a másik — a fogolynap — a föld mélyéről ontja melegét a világra. A lelkek fogolynapja az Oltáriszentség. Benne van elrejtve Krisztus istensége, embersége. Es e fogolynap alig néhány hete magyar földről szórt áldást és kegyelmet a világra és elsősorban csonkz hazánkra. Nyomában mint a nap után a hold, feltűnik Szent István dicső alakja. Világtörténelmi nagysága még jobban megnyúlik e Nap fényében. Küldetése még jobban kidomborodik háttérben az eucharisztikus évvel. Tanítása ugyanaz, mit hirdetnek a magyar századok : Legyetek eucharisztikus lelkek, dolgozzatok Isten országa terjesztésén, óvjátok a Kereszt kultúráját, és terjesszétek azt. Balázs Olivér dr.