Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1936

45 2. Czuczor Gergely-önképzőkör. Intézmények, egyesületek addig életképesek, mig valóban meglevő szükségletet elégítenek ki, mégpedig pótolhatatlanul. Ha az iskolai önképzőkörökre vonatkoztatjuk ezt az igazságot, szavaiból a lélekharang csengését kell kihallanunk. Igen, az önképzőkörök sok helyen haldokolnak. A gyakorlati kérdésekben az immár minden fiúiskolában meglevő cserkészet és az esetleges természettudományi körök, a spirituálisabb kérdésekben a Mária-kongregációk könnyen pótolhatják a diákság lanórákon kívüli szellemi foglalkoztatását valamikor egyedül kezében tartó önképzőköröket. A tisztán irodalmi, pláne az iskolai tanulmányokkal kapcsolatos irodalmi prob­lémák pedig, amelyek, úgy látszik, egyedül maradtak meg az önképzőkörök számára, nem nagyon vonzzák az ifjúságot. Mindez tagadhatatlanul így van, mégis sokan vagyunk, akik sajnálnánk a diákságnak ezt a legősibb és leg­romantikusabb emlékű egyesületét sírban látni. A nagybeteg életrekeltése azonban csak akkor sikerül, ha önbizalmat tudunk belé önteni, ha el tudjuk hitetni vele, hogy érdemes még élnie, tud még használni. Hála Isten, a szel­lemi élet köre olyan tág, hogy nem is olyan borzasztó nehéz abban a diákság előtt még nagyrészt töretlen talajt felfedezni. A néprajz, a művészettörténet, az esztétika, a legmodernebb magyar irodalom, a megszállt területek irodalmi élete, stb. . . Ez mind olyan dolog, ami érdekli a diákot, és amiről az önképző­körön kívül nem igen hallhat máshol. Tehát igenis van még célja, értelme és sajátos munkaköre az önképzőköröknek, csakhogy erre erős gesztussal rá kell mutatni a diákság előtt, és nem szabad engedni, hogy a régi, elavult témák közt 'botorkáljon, amelyek már a háta közepének se kellenek, vagy hogy munkásságában más iskolai egyesület köreit zavarja, ami torzsalkodásra vezethet. Önképzőkörünk az idén, ennek a meggondolásnak az értelmében, a meg­szállt területek irodalmi életének ismertetését tűzte ki célul maga elé. Bőveb­ben csak az erdélyi és a felvidéki irodalommal foglalkoztunk, mert a szom­szédos megszállt Nyugat-Magyarország egyáltalán nem tud fölmutatni magyar irodalmi életet, az elszakított Délvidék irodalma pedig nem üti meg az anya­országi átlagos irodalom művészi színvonalát. A változatosság kedvéért egy gyűlést teljesen a magyar falu szociográfiai éá néprajzi ismertetésének szen­teltünk, egyet pedig Prohászka Ottokár emlékének, halála tízéves fordulója alkalmából. Közben volt néhány szabad tárgyú gyűlés is, hogy a/ok a dolgo­zatok és versek is előkerülhessenek a diákíróasztalok fiókjaiból, amelyek a fentemlített kötött tárgyú gyűlések egyikébe sem illettek volna bele. A kör rendezte az okt. 6-i és a márc. 15-i iskolai ünnepélyeket is. A kör tisztikara az idei iskolaévben : Elnök : Pásti Vilmos Vili. o. t., alelnök: Steffler Sándor Vil. o. t., jegyző: Nagy Ivor Vili. o. t., másodjegyző: Lakatos György Vil. o. t., pénztáros: Tóth Vince Vili. o. t. Rendes tagok a Vili. és VII. o. tanulók, pártoló tagok a VI. és V. o. tanulók. A körnek a következő folyóiratok jártak: Magyar Kultúra, Elet, Új Kor. Maródi Árpád, vezetőtanár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom