Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1936

23 püspöksége"* idején br. Schilson Jánosnak és fiának engedte át a jáki javadalom jövedelmeit, avval a feltétellel, hogy a jáki apátsági templomot állítsák helyre. Ezek, mint említettük, építettek is a templomon ; különösen a két tornyot hozták helyre. Majd idegen számozásúak nyerik el az apátságot, az olasz Terzi Jakab váci kanonok után Toussaint Ferenc József genti (Belgiumban) kanonok lett jáki apát. 1741-ben a németújvári születésű gr. Batthyány Ignác egri kanonok az apát. Az ő idejében van említve a kis plébániatemplom. 1771-ben a jáki plébános javadalmazására 26 hold irtásföldet és rétet adományoz. 1779-ben erdélyi püspök lett. Egy szentségmutatót és egy kazulát adományozott a templomnak, az előbbit azonban azóta elrabolták. 1832-ben az Erdődy család a 20 éves Vécsey Sándor grófnak juttatta az apátságot, ki azt hódmezővásárhelyi plébános korában is megtartotta. 1855—1892-ig Stegmüller János volt az apát, kinek állandó ottani működését és jóságát dicsérik. 1892-1902-ig Széchenyi Miklós gr., 1902— Kollányi Ferenc nagyváradi kanonok, történetíró, majd gr Wenckheim Frigyes az apátok. Forrásaim : Sörös Pongrác : Az elenyészett bencés apátságok (Pannonhalmi Sz. Benedek-rend története XII. B. 1912.) Széchenyi Miklós gr. dr. A Sz. György vértanúról nevezett jaáki apátság története. Bp. Steph. nyom. 1901. Körmendy László. A jáki templom rövid ismertetése. Szombathely 1932.