Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1936

15 sággal, talán fatengelyen hordtak össze messze földről, mind megtalálhatnánk a mostani környékbeli falvak házainak kövei közt. Viszontagságos idők, különösen a törökvész, bontották szét Sz. Benedek fiainak régi kolostorát. 1532 után, amikor valamely portyázó török csapat feldúlta, nincs többé szerzetes a jáki apátságban. Az előbb itt működő szerzeteseknek az örökkévalóság számára gyűjtő, dolgozó csoportjából alig egy néhány apátnak a nevét ismerjük csupán, mint akik kifelé képviselték apátságukat. Az említett 1223-i Miklós apáton kívül 1240-ben említik az apát egy határjáró levelét, amelyet talán ő állított ki (Győri Tört. és Rég. füz. III. 299., Wenzel XI. 432., id. Széch.). Jakab nevű apátját 1321-ben (Hazai okmt. IV. 130, 139., id. Széch.), Vencelt 1439-ben, Lajos fia Lénárdot 1448. dec. 6-án, Konrádot 1454-ben, Istvánt 1526-ban a mohácsi vész előtt nevezik meg. (Ez utóbbi hármat Sörös Pongrác állapítja meg.) István 1530-ban is szerepel még. Az ő idejében érte Jákot a végzetes török csapás. István világtalanná lett. Kolostora sem épült fel többé. Ez időben Erdödi-Bakócz Péter már a kegyúr. A kegyuraság változását szintén foglaljuk össze. A /dA:-nemzetség származékai (a Niczkiek, egerszegi Kemények) a XV. században még éltek, ők voltak tehát a kegyurak addig. Akkor azonban valószínűen ettől való megfosztás által került át a kegyuraság másra. 1439-ben a szentmártoni apát szünteti meg Vencel apát működését, de a győri püspök adományozza az apátságot az új apátnak. A XV. sz. elején meg („ut dicitur") a királyra szállt át a jog. V. László 1457-ben az Elderbachoknak adja a kegyuraságot. Ezektől 1496-ban Bakócz Tamás szerzi meg amazok birtokaival együtt, testvérükké fogadták, így örökölte. így lesz Bakócz Péter a kegyúr, aki elsőnek vette fel az Erdődy (-Bakócz) nevet. Rövid megszakítással (1557—1618. ugyanis a Zrínyiek lettek a Ják kegyuraságával járó birtokok urai) egészen a legújabb időkig a gróf Erdődy-esalád birtokában maradt Ják kegyurasága. II. A templom építménye. E hatalmas kolosszus külső hatásával lenyűgöz : a széles, a tornyok csúcsáig tiszta kő homlokzat, a terebélyes kapuzat, amely mostani gótikus alakjában is elárulja, hogy tágasabbnak, románnak volt tervezve. A külső tehát mintegy lehúzza az eget. A belső gótikus kiképzés ellenkezőleg fölemel. El lehet mondani, hogy a belső térhatás nagyszerű, a pillérek ívein, a mennyezet bordáin századok áhítatának a mélységét, színeit látjuk, csak a főhajó meghosszabbításában levő, negyedgömb boltozatban és félhengeralakú apsisban végződő román szentély tűnik fel most üresnek, mert hiányzik belűle a régi korok oltárépítménye : egy megfelelő nagyságú sátoroltár vagy szárnyasoltár, a falak meleg festménydísze vagy szőnyegei, kárpitjai. Az itteni félkörös ablakok régen bizonyára sötét tónusú üvegfestményekkel voltak ellátva, hogy mindenképpen érvényesüljön a tabernákulumos főoltár, amely fölött a sárkányon győzedelmeskedő Sz. György képének kellett lennie, mint akiről a templom el volt nevezve. Az Istent kereső lélek itt, a templom-