Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1935

4 szüntette működését a magyarok honfoglalása idején, vagy legalább is hamar újra éledt, mert 1000 táján a fiatal Sz. Mór ebből a kolostorból ismeri meg az akkor már öreg Zoerard András nevű, remeteségbe vonuló szerzetest, kinek csodás életébó'l egyetmást lejegyzett, amint később látni fogjuk. Ezek előre bocsátása után foglalkozzunk magával Sz. Mórral és közelebbi környezetével. Elete körülményeiről nincsenek adataink, míg Sz. Benedek rendjébe nem lépett, ahol a szent rendalapító első kiváló tanítványai egyikének a nevét kapta, a Mór (lanitul Maurus) nevet. Maga csak annyit említ gyermekkoráról, hogy látta a Nyitra földjén a zobori kolostorban élő, illetőleg a Trencsén vidéki Szkalka barlangjába remeteségbe vonuló Szent Zoerard, szerzetes nevén András Lengyelországból származó bencés remetét, kinek szent életéről még Sz. Márton apátságában is sokat hallott később, ahová a Sz. Andrással együtt élő, ugyancsak szent életű Benedek nevű társa többször elment és beszélt amannak csodálatos életéről. Szent Mór tehát a Nyitra vagy a Vág völgyéből került Sz. Márton apátságába, ahol szent élete legendás hírűvé lett. 1000 körül születhetett, amint a továbbiakból sejthetjük. A Pozsonyi krónika és a Sz. Imre legendája gyönyörű emléket állítanak róla Iskolázottságát valószínűen Sz. Márton apátsága kolostori iskolájában nyerte, vagy ha másutt készült is a szerzetespapi pályára, itt fejlődött lelki műveltsége tovább az Anasztáz apát után kormányzó apátok (Bonifác ? Henrik ?} idejében. Kevéssel 1030 előtt kiemelte őt az isteni kegyelem rávilágító fénye. Amikor Sz. István király szent fiával Veszprém felől jővén kedvelt kolostorát a Sz. Márton apátságot meglátogatta, felnőtt fiát Imrét előreküldte, hogy üdvözölje a testvéreket. Es a szűzi levente sorra csókolta őket egy, három, öt sőt hét csókkal, mint az őskeresztények, erényeik szerint. A szűziesen tiszta Sz. Mór is hét csókot kapott. Sz. Istvánt már ez a kitűntető megkülönböztetés és lelki közösség is meglepte. Két emberével azonban pár nap múlva visszatért ide, hogy meg­figyelje szerzeteseit még éjnek idején is. Mikor ezek az éjjel mondott nocturnus-imádság után a templomba el­húzódtak és még tovább mondtak zsoltárokat, Sz. István odament hozzájuk, megszólította őket egymás után és azok felelgettek neki. Sz. Mór azonban nem felelt, hogy az éjjeli csendtartást meg ne szegje, még a király haragos szavára sem felelt. Mikor reggel a szerzetesek káptalanja előtt számon kéri a király és fegyelmetlennek mondja Mórt, ez alázatosan tűri. Istenben bízik. De Sz. István mindezt nagyon is megértette. Megbecsülte Sz. Mórt és 1036­ban a pécsi püspökség élére állította ezt az állhatatos férfiút. Valószínű, azt kereste úgyis a szent király a Pannonhalmán tett látogatásával, kiket tehetne térítő, munkás papjai közül püspökökké az akkor alapított püspökségekben. Előbb azonban a szentmártoni kolostor apátságát kellett viselnie Mórnak. A megmaradt bencés feljegyzések szerint 1030-tól 1036-ig volt apát. Elgon-

Next

/
Oldalképek
Tartalom