Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1935

37 tudatára ébredve magárahagyták a törökkel kacérkodó kuruc vezért. A döntő siker egy utolsó nagy keresztes hadjárat következnüényének tekinthető, melyben utoljára lángolt fel annak a keresztény összetartozásnak és összefogásnak s nemzetek fölötti egységgondolatnak az átérzése, mely a keresztény középkor népeit foglalta össze testvéri egységbe legszentebb eszményének, a Keresztnek kijáró tisztelet visszahódításában. A XVII. sz. második felében egy új aszké­tikus áram, az éppen diadalát ülő barokkor mélyen hívő és férfiasan tevékeny katolicizmusa hatotta át Európa azon nagyobb részének népeit, melyek a keresztény szolidaritás tudatára ébredve elküldték fiaikat a Kereszt védő­bástyájának felszabadítására. És a Kereszt jelentősége, feltalálása történel­münkben éppen ezen a ponton válik legragyogóbbá és legérthetőbbé. Mert ne gondoljuk, hogy más fűtötte e derék felszabadító lovagok szívét, mint az az eszmény, mely elöntötte a középkori lovagok lelkét, midőn kardot kötve oldalukra, életet és vért áldoztak azért, hogy a keresztet felemeljék abból a megalázásból, melybe egy pogány hatalom süllyesztette azt. Csakis ennek a lovagi eszménynek és a közös katolikus világnézetnek felgyujtásával és magasratartásával vált lehetségessé a szétfolyó erők összefogása és a nacionalista szűkkeblűség lefokozása a töröknek Európából való kiszorítására. A történelmi igazságnak súlyos megsértése és félreértése volna, ha mással igyekeznénk megmagyarázni a felszabadító háború sorozatos diadalait. A meg­ifjodott és hitében megerősödött katolicizmus XVII. századbeli felvirágzásának, személyesen pedig mindenek előtt XI. Ince pápa és nyugatrómai császárság képviselőjének érdeme a keresztény nyugati kultúrán mély sebet ejtő pogány hatalom visszaszorítása. Bécs tervei azonban alig valósulhattak volna meg, ha a kereszténység feje ezt a célt nem támogatja. Ez a támogatás pedig min­denekelőtt anyagi téren esett latba, hiszen a tarka összetételű császári csa­patok zsoldját mindenekelőtt pápai pénzekből fizették. A puritán egyszerű­ségben élő XI. Ince pápa súlyos adókkal terheli meg egyházi államát, s egész háztartásába a legszigorúbb takarékosságot vezeti be azért, hogy a császárt és a lengyel királyt folytonos pénzzavaraiban támogathassa. Az ő személyes hozzájárulásán kívül egyéb egyházi eredetű összegek is táplálják a háborút, így különösen az utóbbi években szerzett szerzetesi vagyonok egyharmada, melyet a pápa Lipót tartományaiban a háború céljaira átengedett, s amely csak az ausztriai szerzetes rendek után 1.600.000 forintot tett ki.* Az 1685-ben meghalt Szelepcsényi érsek nagy hagyatékát is háborús célokra használták fel a pápa akaratával. De pénzbeli támogatáson kívül a hadjáratok szellemi irá­nyításában is érvényesül az Egyház keze. A pápa és Buonvisi bíboros hozza létre a szent szövetséget, melynek tagjai Lipót, Velence és a lengyel Sobieski János. S ugyancsak nagy része van a pápai diplomáciának abban is, hogy a Habsburgokkal ellenségesen viselkedő XIV. Lajos francia király felfüggesztette a török hadjárat ideje alatt a háborúskodást és hogy így Lipót minden erejét a török ellen fordíthatta. De époly fontos volt az Egyház erkölcsi súlyának is latba­*) Hóman—Szekfű: Magyar történet IV. 2. k.

Next

/
Oldalképek
Tartalom