Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1935

i. Iskolánk múltja. Az iskola történetében 4 korszak váltotta fel egymást : a jezsuita-kor (1677—1773), az átmeneti-kor (1773—1777), a piarista-kor (1777—1815), a bencés kor (1815—). A jezsuiták érdeme, hogy az úttörés nagy munkáját elvégezték. 1677— 1680-ig felépül a collegium, (rendház és vele kapcsolatos iskola) melynek fenntartásáról az alapító kalocsai érsek 60.000 forintos adományával gondoskodott. Nagy segítséget nyert az intézet az 1747-ben alakult Kelcz-féle (később Kelcz-Adelffy) árvaházban, az első magyarországi ilynemű intézetben. Ez mint fiúinternátus ma is a gimnázium hűséges segítőtársa. Az átmeneti korban pangott az intézet élete. Niczky Kristól gróf, akkori főigazgató kieszközli, hogy a piaristák jöjjenek az elhagyott intézetbe. 1815-ben a visszaállítási oklevél értelmében a bencésrend lép nagy elődeinek nyomdokába. A Bach korszak Entwurfjának rendekezései szerint megszűnik az V. és VI. osztály. 1888-ban merül fel a kívánság, hogy a kisgimnáziumot [újra főgimnáziummá kellene fejleszteni. A vágy sokáig vajúdott. 1896-ban, a millenium évében, a város és a fenntartó bencésrend nemes áldozatkészségével hatalmas lépéssel jutott előbbre a főgimnázium ügye : a város 100.000 forintot ajánlott fel e célra. 1908-ban az erdős hegykoszorú tövében épült fel az impozáns, modern épület. Klebeisberg Kunó gróf középiskolai reformjai értelmében 1924-ben reálgimnáziummá lett. 1927-ben nagy ünnepségekkel ültük meg iskolánk fennállásának 250 éves jubeleumát. 1930—31. iskolaévtől kezdődően intézetünk mint gimnázium folytatja működését. Tanítványaink sorában látjuk 1717-ben és 1718-ban Faludi Ferencet, az írót, 1719 és 1720-ban Kelcz Imrét, a későbbi nagy árvaház megalapítóját; Fekete György és Niczky Kristóf grófokat, országbírákat ; Berlin megsarcolóját, Hadik András generálist ; Batthyány József grófot, a hercegprímást ; Böle Andrást, a szombathelyi püspököt; Rajnis Józsefet, a lelkes írót; Guzmics Izidort, a bakonybéli apátot; Márkfi Sámuel egyetemi rektort, Bierbauer Lipót és Palatin Gergely fizikusokat, Waisbecker Antalt, a kiváló botanikust ; Chernel Istvánt, a nagynevű ornitológust és végül Hajdú Tibor főapátot. A gimnázium igazgatói a bencés korszakban: 1815 —20-ig Imre Elek; 1820—23-ig Horibál Vitái; 1823—27-ig Hencz Jónás; 1827. Szétsényi Kristóf; 1828—30-ig Kratky Donát; 1830—39-ig Rimely Mihely ; 1839—42-ig Wirth Adorján; 1842—50-ig Spáth Fulgent ; 1850. Finck Jusztin ; 1851—55-ig Ramóczy Valérián; 1855. Bély Fidél ; 1855-66-ig Holler Engelbert; 1866. Strommer Pál; ]867-74-ig Haider Győző; 1874—85-ig Stern Pál; 1885. Fréh Alfonz; 1885—87-ig Abday Asztrik ; 1887—92-ig Kroller Miksa ; 1892— 96-ig Pacher Donát; 1896—97-ig Horváth Mátyás; 1899—1907-ig M ázy Engelbert; 1907—20-ig Bárdos Rémig; 1920—31-ig Nagy Balázs; 1931—34-ig Kováts Arisztid; 1934—tői Solymoss Vendel.