Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1933

5 akceleráció (1. accelerare siettet) 1. siettetés, 2. gyorsulás, sebesedés : 1 másodperc alatti sebességváltozás. akció (1. agere hajt, cselekszik) cse­lekvés, hatás; akció in disztansz (1. in -ba, -be ; distare távoláll, távol van) távolba-hatás, a mai felfogás szerint lehetetlen fizikai fogalom. A távolba­ható erő képtelensége önként követke­zik abból a megfontolásból, hogy egy erő sem fejthet ki hatást ott, ahol nincs. A látszólagos távolba-hatás egy közben­ső közeg (világéter) szerepével értelmez­hető. akkomodáció (1. accomodare alkal­maz) alkalmazkodás, pl. a szemlencse görbületének a különböző tárgytávolsá­gokhoz való alkalmazkodása. akkord (fr. accorder, olv. akordé, összeegyeztetni, összhangzásba hozni) egybehangzás, kettőnél több hang össz­hangzása ; akkord munka darabszám fizetett munka, amely lényegében meg­egyezik a fizikai munka fogalmával, amely szerint a munkát az erő és az út szorzata adja meg. akkumulátor (1. accumulare felhal­mozni) az elektromos áram energiáját kémiai energia alakjában elraktározó készülék ; áramgyüjtő. akromatikus (gr. a- fosztó képző ; chróma szín) színtelenített ; akromatiz­mus színtelenítés, az az eljárás,'amellyel a különböző anyagból való és különböző méretű fénytörő közegeket úgy teszünk össze, hogy azok egymással ellentétesen működvén, egymás színszóró hatását teljesen lerontják, de fénytörő képessé­güket csak részben. aktinium (gr. aktis sugár) az egyik radioaktiv anyag. aktiv (1. aktivus) tevékeny, hatékony, sugárzásra képes. aktuális (1. actus cselekvés) tevékeny, időszerű ; aktuális energia (L. energia) mozgási energia, az a munkavégzőké­pesség, amely ténylegesen munkává alakul át. akusztika (gr. akusztos hallható) 1. hangtan, 2. hangzás. alchémia (ar. al arab névelő ; chimia az a folyadék, amely szilárd halmazálla­potban a „bölcsek köve" és amellyel nem nemes fémből aranyat akartak előállítani) aranykészítés tudománya ; alchimista aranykészítő. alfa (c) a görög abc első betűje ; alfasugarak a rádioaktív anyagoknak az anódsugarakhoz (L. o.) hasonló su­garai, pozitív elektromossággal töltött héliumatomok. algebra (ar. al arab névelő ; dzsebr helyreállítás, visszavezetés^ a IX. szá­zadban élt híres arab matematikus: Muhammed Ibn Musa Alchwarizmi betű­számtanának címe „Aldzsebr" szóval kezdődik ; e szó helyreállítást (restau­ráció) jelent. Az arab matematikusok ugyanis a másodfokú egyenletek meg­oldását 6 normálalak megoldására ve­zették vissza és ezt a visszavezetést, tulajdonkép az egyenlet rendezését, ne­vezték aldzsebr-nek, helyreállításnak. A XVI. század óta az algebra szó az egyenletek megoldását jelentette, nap­jainkban pedig az egész betűszámtant jelenti; algebrai függvénynek nevezzük azt a függvényt, amelynek képletében összeadás, kivonás, szorzás, osztás, egész kitevőre való hatványozás vagy gyök­vonás fordul elő; algebrai számoknak nevezzük a valós, a zérus, a képzetes és a komplex számokat együttesen, mert ezek algebrai egyenletek gyökei gyanánt szerepelhetnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom