Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1931

Kőszeg hősi védelme 1532 aug. 5—30. Irta : Barcza Leánder dr. Magyarország kormányzója és a török állam követe jelenlétében az egész ország osztatlan lelkesedéssel ünnepelte meg 1932. máj. 29-én Kőszeg városával annak a díszes toronynak és az alatta álló városkapunak a felavatását, amelyet a hősi védelemről való 400-ik évi megemlékezés jubileumán a világháborúban elesett kőszegi hősöknek is emelt a város polgársága. Ebből az alkalomból nem szándékunk a vár és várostrom, védelem XVI. századi, mindenesetre roppant érdekes rajzát részletesen megrajzolni, hanem szükségesnek és elégségesnek véljük, hogy teljes szövegében leközöljük azt a két forrást, amelyeknek egymás mellé tevése tiszta képet ad a nagy jelentőségű ostromról. Szükséges ez annál inkább, mert a magyarság és a törökség tudja ugyan, micsoda hősi küzdelem volt ez és mi a jelentősége, de a nyugat, melynek megvédése érdekében történt, még mindig nem mutatta meg hálája és együttérzése jelét, sőt Trianonnal fizetett annyi önfeláldozásért. A nemzet és vidék történetében oly ritkán kínálkozó hősi és örvendetes esemény emlékét az ellenség, a török szájából hallgatjuk meg és közbe iktatjuk a leghitelesebb magyarországi feljegyzést erről, a Kőszegi feljegyzést. így nevezzük meg azon német feljegyzést, amely „Abschriften" címmel névtelen hivatalos leírótól ered, 1535-ben vagy a közel következő években keletkezett és Kőszeg város régi irományai között foglal helyet. (Ezt az iratot — csonkán — először Rosnak Márton lékai ágostonrendi szerzetes közölte „Belegerung von Stadt Güns" c. Bécsben 1789-ben nyomtatásban megjelent kis terjedelmű munkájában, amely először közölte a többi jelentősebb Jurisich-aktákat is, és amelyhez csak Chernel Kálmán gyűjtött adatokat Kőszeg jelene és múltja c. 1877-iki művében. A mi közlésünket is felhasználja már Taucher Gusztáv müve: Jurisich Miklós a kőszegi hős címen 1932.) A török hadászat szempontjából is jelentős ostromot egész bőven, részletesen Dselálzáde Musztafa írta meg. Dselálzádéről röviden csak annyit, hogy állandóan Szulejman mellett szerepelt, mint nisandi (a császári tanács, diván jegyzője), itt volt Kőszeg ostrománál is. Az ostrom leírása oly hű és mégis oly költői nyelvű, hogy vétek volna nem a maga egészében olvasni. A nagy förgetegként lezajlott 1532-iki hadjárat I. Ferenc francia király biztatására, János király támogatására, „Karlo" (V. Károly német császár) és Ferendus (Ferdinánd magyar király) ellen indult, Útja Belgrádon át, ahol