Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1931

8 hanem hogy a Mohamed népe ellen támadó s az igaz hit híveinek ártalmára szövetkezett gonosz királynak lázadását elfojtsa. De mivel a nevezett vár őrsége a győzelmes hadseregre zarbuzánokkal lövöldözött, és így útját állta : ennélfogva, — habár semmiféle romboló eszköz nem volt is, — a pasa őfensége hozzáfogott a hitetlenség tanyájának megsemmisítéséhez. A vár falának behatolásra és megmászásra alkalmas részeivel szemközt várvívó bégeket állított fel több helyen, a vár fölött uralkodó magas hegynek egy alkalmas részén pedig sárkányhangú, kígyó testű, vipera mérgü, tűzet okádó zarbuzánokat helyezett el s a csapást megérdemlő gyauroknak házait éjjel-nappal lövetvén, ama szerencsétleneknek nyugalmát és örömét aggodalomra és síralomra, vidámságát gyászra és jajveszékelésekre változtatta." A hősi küzdelem leírását Ferdi így adja : „Egy szerencsés napon a rumiliai hősök a nevezett várat, mint a holdat az udvara, körülfogták, s miután minden oldalról zarbuzánokat állítottak fel meteriszek (sánc, mellvéd, vívó árok) mögé, hozzákezdtek a víváshoz. Az alávaló hitetlenek pedig erősen megvetve lábukat a makacsság talaján, ágyúval, puskával, forró olajjal és nyíllal harcoltak ellenük. Így mind a két részről nagyon szították a harc és küzdelem tűzét, melyben a villogó kardok mintegy felcsapkodó lángok, a nyilak pedig szertehulló szikrák valának." A K. ezt jobban részletezi. „A török táborozás Kőszeg előtt 1532. évben augusztus hónapban volt. Az örök Isten megtartja a benne hívőket. Isten nevében. Amen. Augusztus 5-én, ami Havi Boldogasszony napja, akkor hétfőn volt, 1532-ik évben, egy rettenetes török sereg kezdett felvonulni itt Kőszeg városa alatt, fölvonulása érdekében mozgásban volt ugyanezen hétfőtől péntekig; ebben a felvonulásban teltek el az egész napok. A kőszegiek kivonultak a török ellen a magyar előváros érdekében a Kőszegig érő mezőre, amikor gyakran valóságos harc keletkezett közöttük. A várfalakon e közben egy új selyem város-zászló lobogott dobpergés és trombitaszó mellett és igen eredményesen lődöztek az ellenségre. Hanem azután pénteken korán reggel a kőnél levő mezőn tábori sátrak voltak fölverve. A városba hírül hozták, hogy maga a török szultán az összes hozzátartozóival, maga fog az ostromban vésztvenni. Mindkét elővárosban nagy kapkodás lett erre és a városba mentek, a kőszegiek pedig mindkét elővárost, a váiosárokhoz közel levő házakat a várkapitány parancsára felgyújtották és elégették, a török szultán csodálkozott és megfigyeltette, hogy kitől ered ez a tűz. — Szombaton reggel korán több mint százezer török tábori sátor volt látható a város körül minden magaslatán az Oháznak és minden egyenes, vagy zugos helyen. Ugyanazon a napon a török az ágyúit néhány óra alatt felvitte a magas szőlőhegyekbe és a lent lévő városra és a várra irányozta mind, és az ott lévő célpontokat lőtte. Azután vasárnap is, vagyis augusztus 11-ik napján egész nap oly rettenetesen lődözött a török és a vár és a város is egymás ellen, mintha az ég és a föld meg akarna szakadni. így tüzeltek aztán egymás ellen hétfőn is. Azután mindkét félen részben megakasztották