Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1929

11 eskü ingatag és törékeny és a meggondolatlanul tett esküt nem szokta az ember megtartani. Ne Ítélkezz mindig magad, hogy az alsóbbrendű ügyekkel való veszó'dés királyi méltóságodat ne csorbítsa, hanem az ilyen ügyeket add át inkább a bíráknak, mert az ó' kötelességük, hogy az ilyen ügyekben a törvény szerint döntsenek. Félj biró lenni, de örülj annak, hogy király vagy és királynak neveznek. A türelmes királyok uralkodnak, a türelmetlenek zsarnokoskodnak. De, ha olyan ügy kerül eléd, amelynek megítélése méltó a te méltóságodhoz, türelemmel és irgalmasságal itéld meg, hogy koronád dicséretes és ékes legyenHatodik fejezet. FI uenôégek és a iöueuények hasznossága. A vendégek és a jövevények akkora hasznot hoznak az országnak, hogy méltán foglalják el a királyi méltóságban a hatodik helyet. A római birodalom elsősorban azzal lett naggyá, a római királyok azért lettek fenségesek és dicsők, mert a különféle országokból sok nemes és bölcs ember özönlött Rómába. Róma most is szolgaságban volna, ha Aeneas és társai fel nem szabadították volna. A vendégek különféle országokból jönnek, épen ezért különféle nyelveket, szokásokat, tanításokat és fegyvereket hoznak magukkal. Ezek díszítik a királyi házat, nagyszerűvé teszik a királyi udvart és elrettentik a gőgős idegeneket. Az egynyelvű és egyszokású ország gyönge és törékeny. Azért arra intelek, fiam, hogy jó akarattal támogasd őket és tisztességgel bánj velük, hogy szivesebben éljenek a te uralmad alatt, mint máshol. Ha le akarod rontani azt, amit én építettem és szétszórni azt, amit én összegyűjtöttem, akkor országod a legnagyobb kárt fogja szenvedni. Ez ne történjék meg, hanem mindig jobban műveld országodat, hogy koronádat mindenki felségesnek tartsa. • Hetedik fejezet. Fi királyi tanács. A királyok itélőszékeiben a tanács igényli magának a hetedik helyet. Tanáccsal választják ugyanis a királyokat, kormányozzák az országokat, védik a hazát, vivják a csatákat, aratják a győzelmeket, tanáccsal űzik el az ellenséget, szerzik a barátokat, alapítják a városokat és rombolják szét az ellenség táborát. Mekkora haszna van a tanácsnak ! Szerintem nem az ostoba, az önhitt és a középszerű emberekből kell összeállítani a tanácsot, hanem az idősebb, bölcs, jó és nagyon tisztes öregekből kell kiválogatni a királyi tanács tagjait. Éppen azért, fiam, ne tanácskozzál fiatalokkal és kevésbbé bölcsekkel, ne is kérj tőlük tanácsot, hanem az öregektől, mert erre koruknál és bölcsességüknél fogva ők alkalmasak. A királyok az ő terveiket és szándékaikat zárják be a bölcsek szívébe és ne tegyék köz-