Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1928

152Q-1Q2Q* 5zent Beneöek és Regulája. 1. 5zent Beneôek a történelem táulatában. A mai világ berendezkedése a csak 100 évvel ezelőtt élő embernek is felfoghatatlan volna. A városok levegőjét a gyárak kéményei sötétítik el, az utcákon villamosok csengetnek, automobilok tülkölnek. Az egykori pusztaságokon felhőkarcolókat építenek, melyek a bábeli torony ősembereinek gőgjére emlékeztetnek. A kontinenseken express-vonatok robognak félelmetes gyorsasággal ; a levegőben repülőgépek kelnek versenyre az ég madaraival ; az óceánokon ezrekkel benépesített hajóóriások úsznak. A gondolatok telefonon, rádión repülnek ; a könyvtárak milliónyi sokasága roskadozik évezredek szellemi kincseitől. Hagyjuk el mégis néhány percre e kápráztató jelent, és menjünk vissza 1400 évvel a történelmi múltba ! Először leszállunk a subiacói barlangba, azután felemelkedünk a montecassinói kolostorba, és, amint Szent Benedek nyomdokain lépdelünk, ott is csodás világot lelünk. Pedig csak egy kis, igénytelennek látszó könyvecskét fogunk kezünkbe, és mégis egy „világ" tárul lelki szemünk elé. Szent Benedek Regulája e könyvecske, tartalma pedig az őskereszténység szelleme. 1400 éves a könyv, amely a belőle áradó örök igazságokhoz viszonyítva — mainak mondható, mulandó emberi életünket tekintve azonban — időben alig felfogható. Az Ilias és Odysseia, Sokrates és Aristoteles, Cicero és Sallustius, valamint a többi klasszikusok művei élnek még ugyan, de régen elhalt már az a nép, amely lelkesedve magáénak vallotta őket. Pheidias, Skopas és Praxiteles kőszobrai összetöredeztek, Themistokles és Perikies pompás alkotásai romokban hevernek. Az egyiptomi fáraók és a római „sasok" hódításai csak az emlékezeté, Dareios és Nagy Sándor, Nagy Károly és Napoleon harcai mind csak a történelemé. A népvándorlás hordái elpihentek, a középkor ezeréves birodalmai és királyságai elenyésztek. Jusztinián görög császárnak a Regulával egyidős törvénykönyve, Nagy Károly capitularéi és Barbarossa Frigyes roncaliai határozatai elavultak : kihalt a nép, amelynek hozták, nincs ünnep a százados évfordulókon, mert nincs nemzet, amely szerintük igazodnék!