Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1928

26 képviseltették magukat az összes hatóságok és hivatalok, azonkívül ott volt Kőszeg egész katholikus intelligenciája. A kőszegi bencések jubileumi ünnepségein a reálgimnázium ünnepélye hatalmas arányaival méltó befejezője volt az értékes szépségekben gazdag ünnepségeknek. A gimnázium dísztermében rendezett ünnepélyen — bár a helyiség hatalmas befogadóképességgel rendelkezik — csak előre kiosztott jegyekkel lehetett a meghívott közönség helyeit biztosítani a szorongásig megtelt teremben. A rendezés nehéz munkája Sólymos Vendel bencés tanár kezében futott össze, akinek gazdag tapasztalatokon alapuló gondos munkája ez alkalommal is kifogástalannak bizonyult. Az ünnepély nivója méltó volt az 1400-éves rend harmadfél évszázados iskolájához, és messze meghaladta a szokásos belső iskolai ünnepségeket, bár ezúttal is zene, ének, beszédek és költemények előadása töltötték ki a műsort. Ezeknek a tartalma azonban vetélkedett az egyháztörténelem egyik monumentális szentjének, a nursiai Benedeknek méltó ünneplésében, és kisugározta a közönségre ennek a világtörténelmi nagyságnak azt a pazar fényzuhatagát, amely 40 évszázadon keresztül 50.000-nél több bencés szenten, 17.000 bencés irón, 40 bencés pápán, 1600 érseken, 200 bíboroson, 600 püspökön át világított a keresztény világnak. Az ünnepélyen Kőszeg hatóságainak, kultúrintézményeinek, egyesületeinek, társadalmi vezetőinek hiánytalan serege ünnepelte azt a rendet, amelyet nemcsak az egész világra kiterjedő kultúrmunkája, nem is csak a magyarsággal egybefonódó, jóban-rosszban osztozkodó magyar sorsa, de ezen felül a kőszegi rendházon keresztül a kőszegi mult, az együttműködésnek évszázados közvetlen kötelékei kötnek össze Kőszeg város közönségével, és amely a szent koronát meghozó első apáttól a mai napig ott munkálkodott a legelső sorokban tatárjárásokon, Mohácsokon és Trianonokon keresztül a magyar haza boldogulásáért. A gimnáziumi zenekar Kovács Ferenc karnagy vezetésével gyönyörű művészi előadásban adta elő Kienzl : „A bibliás ember" c. operájának imáját. Bárd Endre VIII. o. t. Radványi gyönyörű Magyar himnuszát Szent Benedekhez nagy hatással szavalta el, de nem kisebb eredménnyel járt Pulay Miklós II. o. t. Sequentia c. költeményének előadása. Hatalmas tapsvihart keltett Kregczy Ede pannonhalmi főmonostori karnagy „A vértanuk dala" c. oratóriuma, amelyet az ifjúsági énekkar a zenekarral együtt adott elő Sólymos Vendel bencéstanár mesteri vezetésével. A műben a vértanuk dalának szólóját Fuchs Endre dr. énekelte kiforrott énekművészettel. Az oratóriumon keresztülvonul a félévszázadot a pannonhalmi monostori templom orgonája mellett eltöltött ősz karnagy imádságos, művészi lelke, amelybe minden tudását, tapasztalatát, legmélyebb érzéseit öntötte a mester, melyből egészen tökéleteses előadással a kitűnően vezetett kar kihozott minden rejtett finomságot, erőt és szépséget. A mester, a dirigens és a karok — Kovács Ferenc által vezetett preciz zenekar is — egyformán adták az előadásba egész tehetségüket, így a hatás is kivételesen mély volt. Hatalmas tetszést keltett