Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1927

8 Bár nagy tudós, mégis játszi, leereszkedő természetű a gyermekekkel szemben, akikkel órákon át el tud labdázni, mókázni. Önzetlenségét és gyermekszeretetét tünteti fel a következő kedves esete Mercier belga biborossaj. Egyszer valami nagy szívességet tett neki. „Mivel hálálhatnám ezt meg?" kérdé tőle a biboros. „Nekem semmivel, hanem az én összetört hazám éhező gyermekeinek sokat tehetne Eminenciád !" volt a nemeslelkü válasz. Mercier megértette és megindult a belgiumi gyermekakció. így nyerte meg szivét mindenkinek a kis gyerekektől a pápáig. De nemcsak szerették, hanem becsülték is e nemes lelket. Igen nagyra becsülte őt Gasparri biboros, mind a három pápa, kivált XI. Pius, kinek ajtaja számára mindig nyitva állott. Becsülték őt a pápai udvarban is ; ha a Vatikánban megjelent, a gárdisták a bíborosnak kijáró tisztelgéssel fogadták. Míg életének, gyönyörű pályafutásának egyik kulcsát szívében, addig a másikat akaratában találjuk meg. A törekvés, a nemes ambíció már mint elemistát jellemezte. Egyszer nagy búsan ült könyve mellett. Kérdezték, mi baja? Nagy szomorúan felfedte bánatának okát : nem érti a leckét. Es ettől fogva fokozott figyelemmel vett részt az órákon. Korán megtanulta, hogy a maga lábán álljon. Mikor nagyobb diák lesz, kisebbeket tanít ; otthon, a vakációban a leveleket hordta szét a faluban. Minden levél után járt két krajcár ; egy-két forint a következő iskolaévre csak összejött. És ez állandó munkásság, párosulva csodás munkabírásával lett egyik főjellemvonása. Gasparri bibornok igy nyilatkozott errevonatkozólag : „Eveken keresztül volt lakótársam. S ezalatt az idő alatt tanultam meg igazán csodálni, nagy, szinte példátlan munkabírását. Folytonosan dolgozik, olykor 16 órát is naponta. 27.000 forráshelyét állapította meg a törvénykönyvnek." Nem kevésbbé óriási munkát jelentett az egyes canonok (törvénycikkek) végleges fogalmazása. Ez is az ő műve. És hogy ezt megtehesse, át kellett mindeniknél tanulmányoznia az egyes bíborosok különvéleményét, össze kellett hasonlítania az új canonokat a régiekkel, össze kellett vetnie az új canont a világegyház egyes népeinek különös szükségleteivel. Es mindezek koronája az új canonok forrásaiul szolgáló szövegek kiadása, az a 7 kötetnyi 800—1000 sűrűn nyomtatott oldalas mű! De emellett a vakációban sem pihent. Hazament Deákiba, elsősorban, hogy megboldogult szüleinek sírjánál lerója a hála és kegyelet adóját, de kivált azért, hogy segítségére legyen öreg plébánosának a lelki pásztorkodás nehéz munkájában. Hálás szíve el-elvitte Zalaapátiba, hogy felkeresse az ott nyugalomban élt Wargha Samu bácsit, jó öreg pártfogóját. Szíve és akarata mellett harmadik magasba vivő ereje tudása volt. Láttuk, mily óriási nyelvtudása van. Ebbeli jártassága egy ízben kedves jelenetre adott alkalmat. Egy házaspárt kalauzolt. Abban a hiszemben, hogy olasz, franciául próbáltak vele beszélni. Természetesen, rögtön megkapta a választ. Erre angolul, majd németül szólottak hozzá, hasonló eredménnyel. Csodálva kérdik : „Talán még magyarul is tud ?"