Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1926
6 cseny György, Isten irgalmából az esztergomi főegyháznak érseke, ezen helynek s vármegyének örökös főispánja, Magyarországnák prímása, született követ, a császári s királyi felségnek fő és titkos cancellariusa, belső tanácsosa stb. Mivel hallottuk, hogy a tőlünk több évvel ezelőtt Kőszeg sz. kir. városának falai közt a Jézus társasága atyái számára bizonyos, ezen ügyről kiállított iratok szerint 50.000 forinttal alapított s rendelt collegium ezen pénzen megélni nem tud, holott azon tisztelendő atyák dicséretes szabályaik szerint az egyháztól elszakadtak térítésében, az ifjúság nevelésében szorgalmasaknak és fáradhatatlanoknak mutatkoznak, sőt buzgóságukban már annyira mentek, hogy nemcsak nyilvános iskolákat állítottak, hanem Istennek nagyobb szolgálatára s a boldogságos Szűz, Magyarország védő asszonyának tiszteletére a mi nagy vigasztalásunkra társulatot is alapítottak; mindezért ezen kőszegi collegiumról még továbbra is akarván gondoskodni, a néhai Draskovich Pál gróf méltóságos özvegyénél s utódainál kifizetetlen levő 60.000 rajnai forintból 10.000 szintén rajnai forintot (a lobbit vagyis 50.000 forintot néhány nappal ezelőtt alapítottuk a pécsi collegiumnak) kihasítunk s neki adunk a Jézus társasága mostani generálisának, tisztelendő Gonsales Thyrsus atyának s az ő u'ódainak átadunk s átszolgá ;tatunk, úgy azonban, hogy ezen újabban adott 10.000 forintot, mint az előbbi 50.000 forintot az alapító levelünk értelmétől eltérően ne használják, hanem csak az említett kőszegi collegium szükségleteire s fenntartására az előbbi alapítólevelünkben bővebben megmagyarázott módon s alakban fordítsák s a collegium jelenlegi s jövendü rektoraival s kormányzóival költessék el s erre nézve mindnyájuknak lelkiismeretét megterheljük. És akarjuk, hogy amikor mi Jézus ezen társaságát napról napra atyailag kegyelemben s kedvezményben részesítjük, az is kötelezettségéről meg nem feledkezvén, annál gyakrabban imádkozzék lelkünk üdvéért a mindenható Istenhez és soha meg nem szűnő emlékezetben tartson bennünket. Éppen úgy kérjük a legnagyobb alázattal a császári s királyi felségeket, ezen apostoli királyság mostani s jövendő királyait s ezek fenséges utódait, hogy dicsőséges elődeiknek, Magyarország szent királyainak példáin buzdulva mind ezen mostani, mind minden más jámbor alapítványunkat nemcsak kegyelmesen jóváhagyni, elfogadni, megerősíteni s királyi jóságos oltalmakkal ápolni s fenntartani, hanem gyarapítani s szaporítani is kegyeskedjenek, amiért majd az örök koronát nyerik az égben. Mindennek hitelesítésére s megerősítésére kiadattuk ezen kezünk aláírásával s eredeti függő pecsétünkkel erősített alapító levelünket. Pozsonyban, érseki lakásunkban, 1694 febr. 16 érsekségünk 9. évében. Szécheny György esztergomi érsek. 1) Ennyi költséggel már biztosabban nézhetett a kétes jövőbe a kőszegi gimnázium. S valóban, századokra megvetette alapját Széchenyi, „a bőkezűség és adakozás e csodája." „Fundator lalis, cui hactenus, excepto S. Rege Stephano I. non fuit par, et certissime vix erit. Nec id ex vano, cum certis Documentis constet, Vicies Quinquies Centena Rhenensium Florenorum millia, Dei, Patriaeque causa eum profudisse." 2) 1. Közölve mindkét alapító oklevél szövege Pacher i. m. 16—22,1. 2. Podhraczki J.: Széchenyi György esztergomi érsek élete. Új Magyar Múzeum 1857. I. 22. 1.
