Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1914

— 22 fejező. Most azonban gyorsan kellett a pillanat lényegét meglátni, és gyors eszközökkel kellett a pillanatot a maga üdeségében papirra vetni. Az impressionismus fejlődésének azt a fokát, mikor a muló és élénk pillanat feldolgozáshoz szükséges technikát is feltalálták, pointillismusnak, vagy neoimpressionismusnak nevezzük. A neoimpressionismus technikájának alapja az a tapasztalat, hogy keveretlen szinek megfelelő távolságból egységes, eleven, fokozottabb hatást mutatnak, annak dacára, hogy azok nincsenek is összekeverve, hanem csak egymás mellé rakva. Ezen technika nem vesződik a szinek keverésével, hanem pontok, vagy vonalak alakjában nyersen egymás mellé rakja azokat a vászonra, és azoknak egyesítését a szemlélőre bizza. (Theo van Rysselberghe, Segantini.) Pillanatnyi színhatások, a levegőnek bizonyos villongása, a fénynek bizonyos fodrozása, egy-egy ellesett hangulat, vagy sóhaj azok a tárgyak, melyeket az impressionismus nagy előszeretettel kultivál. b., Az a zűrzavar, amely a festészet terén napjainkban feltalálható, mind a subiectivismusból, az ^-bázisból magyarázható. Mint már emiitettük, ezen bázisnak a törvénye az, hogy azt fessük, amit mi látunk, vagy látni szeretünk. Ezen törvényből kifolyólag azonban egyesek nemcsak mást szeretnek, hanem mindenáron mást is akarnak látni, mint a többi tucatember; így származhatnak egyes szörnyszülöttek (cubismus) ; mások úgy adják a világot, amint ők azt látni szeretik, és impressióikat lelki élményeik dús fantáziájával népesítik be (Böcklin, Kacziány : neoromanticismus.) Vannak, akik elvont fogalmaiknak, gondolataiknak megérzékítésével foglalkoznak (Stuck: a bün, a háború.) Egyesek azzal vesződnek, hogyan tudják legrövidebben kifejezni a pillanat tartalmát: így származnak a merész vonalak és a nagy színfoltok; ismét mások az impressionismus kifejezéséhez szükséges újabb meg újabb technika keresése közben aratnak babért, vagy esnek el. c., Vannak azután olyanok is, akik az én-bázis alapján egészen eltávoznak a természettől és egy-két magukkal vitt lényeget vaiiálnak, permutálnak, és megteremtik a stilizáló művészetet. (szin-szinphonia, secessio). A tekintély, a természet, a szem, és az én: ezek adják n festészet alaptörvényének psychologiai fejlődését és bázisát. Ezek logikai sorrendben következnek egymás után. Ha a festészet el-