Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1913

— 25 — séges tábort foglalt el. A többi hősök embereket győztek le: Sergius legyőzte magát a szerencsét is." Az emberi szellem óriásait, a sokféle tudomány és művészet mestereit ki tudná elsorolni^ ki tudná a megfelelő fokozatba állítani őket? Csak futólag számlálja el Piinius a legkiválóbbakat a görög és római költők, irók közül, Homerostól kezdve Ciceróig Ilyen mesterekfői vezetve ismerkedtek meg az emberek a művészetekkel és tudományokkal. Rendszerezték, csoportosították ezeket, és így jött létre a csillagvizsgálás, a nyelvtudomány, az orvostudomány, a geometria és műépítés, a festőművészet, a márványból és elefántcsontból való képfaiagás. Harci vitézség, művészetek ápolása, tudományok fejlesztése mind azt célozzák, hogy az állam éi benne az egyedek jóléte biztosítva legyen. A jólét, a boldogság, a nyugodt élet végső célja minden embernek. De el tudjuk-e érni az igazi boldogságot? — „Ha komoly Ítéletet akarunk mondani és a szerencse esetleges kedvezéseit mellőzve akajuk ezt eldönteni : a halandók közül senki sem boldog." Ha meg is adna a szerencse mindent, amit csak kívánunk, akkor is „bizonyára attól kellene tartanunk, hogy egyszer ellankad a szerencse; és mihelyt ennek tudatára ébredünk, nincs többé teljes boldogság." — „Mindez ideig csak egy ember szerezte meg magának a Boldog (Felix) melléknevet: L Sulla, polgártársai vérével, a haza pusztításával. És a boldogságnak micsoda eszközeivel jutott hozzá? — Azzal, hogy halálra tudta üldözni és le tudta gyilkolni annyi ezer polgártársát. Szerencsétlen magyarázat és boldogtalan a jövőben ! Nem volt-e jobb sorsuk a legyilkoltaknak, akiken ma szánakozunk, mig Sullát nincs, aki ne gyűlölné? Es lám, életének befejezése is nyomorultabb volt, mint bárkié a tőle halálra Ítéltek közül : férgek emésztették testét, önmagának adva igy a legszörnyűbb halált." A betegségek ezer meg ezer faja is akadályul szolgál, hogy boldogságunk teljes legyen, de meggátolja ezt mindenek előtt az elkerülhetetlen, a kérlelhetetlen rém: a halál. — Piinius nyilt eszű. komolyan gondolkodó ember volt, ép ezért nem tudott hinni a görög-római mithosz meseszerű alvilági életében. De viszont az akkor még lenézett, üldözött keresztény vallás sem világosíthatta meg elméjét, a megfeszített Názáreti szava: „Előjönnek majd az igazak az élet föltámadására, a gonoszok pedig az Ítélet föltárna-